Mészáros Lőrinchez közeli exzsaru sertepertél egy értékes budaörsi telken

Egykori BRKF-s életvédelmi nyomozóval bútorozott össze Mészáros Lőrinc milliárdos felcsúti polgármester – az egykori kollégái körében nem töretlenül népszerű Csík Zoltán számos Mészáros-érdekeltségében visel fontos titulust. Csík most egy budaörsi ingatlan körül sertepertél, s véletlen vagy sem, éppen ezzel a telekkel kapcsolatban merült föl, hogy az állam menekültszállást nyitna a területén.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

„Igen, kaptak ilyen lehetőséget, amit meg kell, hogy vizsgáljanak. Tudja, hogy ez senkinek sem tetszik, lehetőség szerint, hogy a menekültek költözzenek esetleg a belváros szívébe” – az idézet a budaörsi képviselőtestület tavaly őszi ülésén elhangzottak jegyzőkönyvéből való.

Fórián Csaba felszámolóbiztos a város jegyzőjének kérdésére válaszolt, aki azt tudakolta: valóban van-e olyan tervük, hogy a területen menekülteket helyezzenek el. A jegyzőkönyv tanúsága szerint tehát lehet valami alapja a helyi szóbeszédnek, amely szerint felmerült, hogy Budaörsön létesülne új menekültszállás.

A felszámoló egy ingatlantulajdonos céget képviselt: a delaware-i érdekeltségű APD Hungary Kft. két helyrajzi számon fekvő, összesen több mint két hektáros ingatlan tulajdonosa.

A cég és az ingatlanok története több mint érdekes, a sztoriban felbukkan Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester bizalmi embere, számos cégének vezető tisztviselője, Csík Zoltán exrendőrtiszt, akinek viselkedése az Átlátszónak nyilatkozó szemtanúk, de írásos dokumentumok szerint is azt a látszatot keltheti, mintha ő rendelkezne a területtel. Budaörsön mindenesetre általános a nézet, hogy Csík mögött Mészáros Lőrinc áll, és lehet, nem is tévednek nagyot.

A méretes belterületi ingatlan alsó hangon is több százmilliós értéket kóstál – Csíkék a felszámolóval egyeztetve 1,2 milliárdért felajánlották az önkormányzatnak is -, az Erste Bank mindenesetre 4,7 millió euró hitelt adott az ingatlantömbre 2008-ban. Az adós cég elmaradt a törlesztéssel, felszámolásba dőlt, az Erste pedig eladta a követelést a Hórusz Faktorház Zrt.-nek.

A budakeszi Balczó-család érdekeltségében álló Hórusz sem feltétlenül a követelés végállomása. Február 9-én, ugyanazon napon, mint a faktorcég, jelzálogjog-módosítás iránti kérelmet adott be a földhivatalba Csík Zoltán családi cége, a fő tevékenységként ekkor még (február 23-ig) szépségápolással, pár napja ingatlanüzlettel is foglalkozó Kovik 2008 Kft., jelenleg mindkét vállalkozás kérelme széljegyen szerepel.

Uralkodó hitelező

Az Átlátszó hosszas telefonbeszélgetést folytatott Csík Zoltánnal, aki azonban, miután a tervezett idézeteket elküldtük egyeztetésre, visszavonta a nyilatkozatot – még neve kiírását is meg kívánta tiltani -, illetve esetleges engedélyét attól tette függővé, ha a cikk teljes szövegét megjelenés előtt láthatja.

Csík cége, a Kovik 2008 valóban megvette a budaörsi ingatlant érintő követelést – ezt az állítást a vállalkozó sem vitatta levélváltásunk során. A Hórusz úgy jöhetett képbe, hogy nekik van jegybanki engedélyük faktorálásra (az MNB már évi kettő követelésvásárlást is engedélyköteles, üzletszerű tevékenységként értelmez). Csík máshonnan is ismerheti Balczóékat: közös érdekeltség a Hórusz-tulajdonos Balczó Péterrel a Konveniál Zrt. nevű ingatlancég.

Most mindenesetre valóban Csík tűnik az ügy urának. Az Átlátszó birtokában lévő, még 2014  novemberében, tehát jóval a földhivatali változásbejegyzés kérelmezése előtt, levélben például maga tette a 1,2 milliárdos ajánlatot a városnak, a Kovik 2008-at „uralkodó hitelezőként” jellemezve. Környezetében ezt az aktivitást úgy magyarázzák, hogy a csődtörvény értelmében a felszámolónak a hitelezők érdekeit kell szem előtt tartania, márpedig Csík cége a hitelező (a tulajdoni lapokon szerepel még a NAV 1,2 milliós jelzáloga is).

Csík jelenleg – legalábbis céges érdekeltségei alapján – Mészáros Lőrinc főállású „emberének” tűnik: a felcsúti polgármester féltucat érdekeltségében vezető tisztségviselő, egyebek mellett a nemrégiben megszerzett Herceghalmi Kísérleti Gazdaságban és annak tulajdonosában:

Mészáros Lőrincé lett a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság a népszavazásbalhé szívcsakrájában

Miközben Csík visszavonta nyilatkozatát, mi több a nyilatkozatot visszavonó levél közléséhez sem járult hozzá, azt fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy

„Mészáros úrnak a budaörsi ingatlanhoz semmi köze”

A HVG tavaly áprilisban írt arról: Mészáros érdeklődést mutat a felszámolásbiznisz iránt. Az időközben eltelt csaknem egy évben nem cáfolt cikk utal egy szerződésre, amelyet a Mészáros és Mészáros Kft. kötött egy, a gazdasági hetilap által meg nem nevezett faktorcéggel 2013-ban „különböző követelésvásárlási ügyletek lebonyolítására”, majd ismertettek két konkrét ügyletet is, amely e koreográfia alapján zajlott.

Az Átlátszó birtokába került egy hasonló tartalmú, szintén 2013-as szerződés-tervezet. Ezen aláírások és pontos dátum nem szerepelnek, így nem tudhatjuk, hogy végül megkötötték-e ebben a formában. Az „együttműködési keretmegállapodás” elnevezésű dokumentumban a szerződő partnerek a HVG által is említett Mészáros és Mészáros, illetve a Budaörsön is köztes szerepet játszó Hórusz Faktorház.

„Megbízó ügyeiben Megbízó által megnevezett állandó külső szakértő vesz részt Dr. Csík Zoltán személyében” – rendelkeznek a felek a tervezetben.

„Mivel a követelésvásárlás engedélyhez kötött tevékenység, a követeléseket a faktor vásárolja meg, és alapesetben, követeléseken keresztül elősegíti a megbízót abban, hogy a követelés mögötti fedezetek adott társaságokhoz kerüljenek, akik azt működtetik, felhasználják” – áll a tervezetben. Csakhogy ez nem tilos, sőt, az Átlátszót háttérnyilatkozatban okosító felszámolók szerint hasonlatos a brókercégek megbízásához föltéve, hogy a szerződésben megjelölt „felhasználás” nem jelent továbbértékesítést – akkor ugyanis a megbízó is követeléskezelővé válna, amihez engedély kell.

Érdekesség, hogy a megállapodás-tervezet nem rendelkezik a Hórusz díjazásáról, mint írják, azt ügyletenként külön megállapodásban rögzítik. Csakhogy egy másik, immár konkrét ügyletekre (a Bicske-környéki ingatlanokra golffalu-fejlesztést tervező Oak Valley Kft. és a Packard Hills Kft. elleni követelések megvásárlására) vonatkozó szerződés-tervezetben azt írják, az elszámolásról később rendelkeznek.

Csíkot és a Hórusz-igazgató Balczó Pétert is kérdeztük a megállapodás-tervezetről. Szinte perce ugyanakkor érkezett hasonló tartalmú közlésük lényege, hogy a Hórusz ügyletei – lévén faktorcég, azaz pénzintézeti szolgáltató – banktitkok, aki ír róluk, annak tömlöc. Hogy végül megszületett-e a szerződés, és hatályos-e most is, arra nem kaptunk választ.

Az Átlátszónak nevük elhallgatását kérve nyilatkozó felszámolók egyébként hangsúlyozzák: koránt sem vehető biztosra, hogy a hitelező tulajdont is szerez az elzálogosított ingatlanon, hiszen a felszámolónak meg kell hirdetnie a vagyontárgyat (a budaörsi ügylet felszámolóját, a Real-Holdingot is kerestük kérdéseinkkel, de egyelőre nem érkezett válasz).

Felelősség-hárító kitételt mindenesetre tartalmaz a már idézett keretmegállapodás-tervezet is, azzal, hogy a megbízó „minden esetben viseli a vásárlás kockázatát”.

Könnyű ugyanakkor belátni, hogy jobbak az üzleti pozíciói annak, aki faktorált áron lett a hitel gazdája, mint egy esetleges külső érdeklődőnek, aki még a 100 százalékos jelzáloggal szembesül. Ráadásul – érvelnek felszámolókörökben – a felszámolási bírák gyakorlata szerint akár már 2-3 sikertelen pályázat után természetben is kiadható az ingatlan a hitelezőnek. Márpedig az APD Hungary felszámolója a procedúra 2012-es elrendelése óta hét sikertelen értékesítési kísérletet tett, igaz, nem potom 1,7 milliárdos irányáron.

A nemzet gázszerelője és a furcsa barátok

Mészáros bizalmasa, a milliárdos érdekeltségeiben 2014-től kulcsszerepet kapott Csík 2010-2011-ben más munkavállaló titulussal cégjegyzésre jogosult volt az egyik ős-fidesz-közeli cégben, a szolnoki Axon Zrt.-ben. Az Axon neve először Várhegyi Attila volt szolnoki polgármester, későbbi fideszes pártigazgató elleni büntetőügyben merült fel, mint tilalmas pártkampány-finanszírozó.

A lízingügyletekre szakosodott cégcsoport fejét, Kun Zoltánt akkor – ellentétben Várhegyivel – felmentette a bíróság, ügyvédje szolnoki földije, Nyerges Zsolt későbbi Közgép-elnök volt. Kun azonban még a Nyerges-Simicska duót megelőzően eltávolodott a Fidesztől, s meglehet, rajta is vesztett: az Axon felszámolásba dőlt, vagyona kalapács alatt, őellene pedig büntetőeljárás indult befolyással üzérkedés gyanújával.

Mindez persze már évekkel Csík távozása után történt. Akit újabban – 2014 decemberében – a Mészárossal nem ellenséges másik nemzeti nagytőkés-vállalat is szükségét látta leigazolni: igazgatósági tag a Magyar Építők Zrt.-ben is, amely a Közgép-utód udvari sztárberuházó Duna Aszfalt közvetett érdekeltsége.

Korábbi cikkeink Mészáros Lőrincről

Mészáros Lőrincé lett a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság a népszavazásbalhé szívcsakrájában

Etyeken is terjeszkedik Mészáros Lőrinc – közzétették a földárverések eredményeit

A jóisten, a szerencse és Orbán Viktor személye – így vagyonosodott Mészáros Lőrinc

“Szarok rá hogy más mit mond” – Mészáros Lőrinc vs Ferenczi Krisztina, videóinterjú

Mészáros Lőrinc cége építkezik a kivágott Gellért-hegyi erdő helyén

Mágnások a G-nap után – Mészáros, Vajna, Szemerey, Spéder és Garancsi az oligarchatározóban

Csík Zoltán valaha a Budapesti Rendőr-főkapitányság gyilkossági nyomozója volt. Egykori kollégái, akik inkognitót kérve beszéltek az Átlátszóval, nem őriznek felhőtlen emlékeket róla, bár elméleteikre bizonyítékokkal nem szolgáltak. Ami biztos: Doszpot Péter egykori sztárrendőrrel voltak mintegy összenőve – 1998-2002-ben még üzleteltek is közösen a Promontor 2000 Kft.-ben -, Csík maga is fogadott bátyjának tekinti a volt életvédelmis nyomozót, 2002-2006 közötti MSZP-s országgyűlési képviselőt.

Doszpot azért hagyta ott annak idején a T. Házat, hogy újra felszerelhessen – a vámhatóság különleges ügyek főosztályának élére, csakhogy a kinevezés végül, máig ködös körülmények miatt elmaradt. Akkoriban erősen tartotta magát a hír, miszerint az exzsaru elcsúszott a C-típusú átvilágításon.

Az ilyesmit hivatalosan persze nem szokás kikürtölni – sőt, olyan hírek is megjelentek, hogy László Csaba akkori pénzügyminiszter a szakirányú végzettséget hiányolta „csak”, az érintett pedig cáfolt.

Nem sokkal azután, hogy Doszpot távozott a közéletből, véget ért Csík mundéros karrierje is. A részletek szintén ködösek. Akik Csíkkal rokonszenveznek, úgy emlékeznek, hogy az utóbb faktorálásra átnyergelt egykori rendőrtisztet akkori felettesei örömmel szedték ízekre órákkal azután, hogy barátja elvesztette közéleti befolyását. Vagyis valóban nem önszántából szerelt le, de ez inkább az akkoriban Gergényi Péter vezette BRKF-ra vet árnyékot, mint őrá.

Nyilván történhetett akár így is. Az ellenben bizonyosra vehető, hogy a nemzet gázszerelője mintha vonzódna a kalandos előéletű üzleti partnerekhez. Moszkvában közös céget működtetett Budapest egykori agrárattaséjával, a több büntetőügyben is érintett, ráadásul a Quaestor-botrányban is gyakran emlegetett Kiss Szilárddal: a Kiss Szilárd-sztorit, benne a Mészáros-kapcsolattal az Index cikksorozata mutatta be.

Nyíregyházi ingatlanmutyi, a bankbotrányban előzetesbe került üzletemberrel a háttérben

Mészáros eszéki fociügyletét pedig egy elítélt háborús bűnös támogatta a Magyar Narancs írása szerint. A felcsúti polgármester lobbistája, Branimir Glavas tábornoki rangban irányította Eszék védelmét a délszláv háború idején. 1991-ben félkatonai szervezetet is alapított, szerb civilek elrablására, megkínzására, meggyilkolására kiadott parancsok miatt ült, tavaly szabadult.

Ehhez képest a Csík-féle ügymenet maga az unalom. De csak ehhez képest. A budaörsi felszámolás során – ami, emlékezzünk, nem bizonyított, hogy Mészáros érdekei szerint zajlana, csak éppen sok a furcsa egybeesés – például nagyon úgy fest, a szemben álló felek minden rendelkezésükre álló jogi és lélektani fegyvert bevetnek.

Változtatási tilalom és a menekültkártya

Ezek közül az egyik lehet a menekültkártya. Wittinghoff Tamás, egykori SZDSZ-es, jelenleg a képviselőtestületben többséget adó Budaörs Fejlődéséért Egyesület színeiben politizáló polgármester nyíltan és jó szívvel aligha állna a NER menekültellenes politikája mellé, városvezetőként ugyanakkor kínos magyarázkodásra késztetné a választók előtt, ha ismét terjedne a menekültszállás-pletyka.

A BÁH határozott nemet mondott most az Átlátszónak a felszámoló által nem is burkoltan sugalmazott tervekre – mint írták,

„a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal nem tervezi befogadó állomás létesítését Budaörsre”

Felmerülhet a gyanú, hogy a lehetőség inkább a városvezetés „jobb belátásra bírását” szolgálhatja (a felszámoló nem válaszolt kérdésünkre). Magyarán: a felszámoló blöfföl a jobb pozíció reményében.

A képviselőtestület ugyanis a már említett tavalyi ülésén változtatási tilalmat rendelt el a területre, ráadásul nem először, miközben már tavaly január óta elővásárlási jogot is rávezettek az ingatlantömbre. A változtatási tilalom oka az ülés jegyzőkönyve szerint az, hogy „a környéken volt már olyan beépítés, ahol a kormányhivatal még a településszerkezeti eszközök birtokában sem tudott érvényt szerezni a város érdekeinek” – innovatív fejlesztéseket, új városközpontot láttak volna szívesen, ezzel szemben úgymond sufnik nőnek ki a földből.

A városvezetés megfontolásait ismerők szerint itt Wittinghoff egy szomszédos autószerelő-műhely munkálataira gondolt. Miközben városházi berkekben komolyan tartanak attól – az állítólag éppenséggel a helyi fideszes körökben is elterjedt információtól – is, hogy Csík akár Mészáros Lőrinc érdekeit is képviselheti, és ennek nem örülnek maradéktalanul.

Bárki is áll az APD Hungary-Hórusz-Kovik-ügylet hátterében, az illetőnek valóban fájhat a változtatási tilalom, amely akár 3 évre is (a törvény szerint legfeljebb ennyi ideig lehet hatályos a tiltás) megkötheti a majdani tulajdonos kezét, a felszámoló mindenesetre kártalanításra tervezi perelni az önkormányzatot.

Voltaképpen a menekültszállás marad az egyetlen építmény, ami tilalom idején felhúzható a területre: egy tavaly szeptemberi – pár nappal a budaörsi változtatási tilalom elrendelése előtt született – jogszabály-módosítás szerint ugyanis ilyenkor

„tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén a nemzetbiztonsági célú építmények, építési tevékenységeinek végzése kivételével más építési munkát végezni nem szabad”

Az állagmegóvás, természetvédelem, efféle tevékenység is engedélyezett, más nem, ilyesmi folyik is most a budaörsi Komáromi úton: a növényzettől tisztítják az ingatlant.

Ráadásul nem kevesen akadnak olyanok, akik a város, illetve tágabb környezete közéletét ismerik, s továbbra is tartanak attól, a Bicske-Csabdi-Felcsút Bermuda-háromszögben érdekelt földtulajdonosok ingatlanfejlesztési-használati elképzeléseit történetesen jelentősen segítené, ha a jelenlegi bicskei menekültállomás terheltségét csökkentenék. Adott esetben egy új intézmény beindításával.

Rádi Antónia

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.