NAV kontra Átlátszó: pert nyertünk az adóhatósággal szemben

Egymillió forintra perelte az adóhatóság az Átlátszót, mivel szerinte az egyik cikkünk némely állítása megsértette a NAV személyiségi jogait – igaz, az inkriminált kitételek Somos Katalinra, a NAV főigazgatójára, és nem a szervezet egészére vonatkoztak. Az elsőfokú ítélet indoklása szerint itt lényegében egy államigazgatási szerv valamely döntése kapcsán kialakult vitáról van szó, melyben az alperes egyes, a felperes által sértőnek vélt állítása nem jelentik a jóhírnévhez fűződő jogai megsértését.

Bő másfél évvel ezelőtt döntöttek úgy valakik az adóhatóságnál, hogy most már betelt a pohár, oda kell csapni mások mellett az Átlátszónak is.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az első kísérlet nem sikerült, keresetében a NAV személyiségi jogai megsértésért egyetemlegesen kérte legalább egymillió forintra elmarasztalni az Átlátszó kiadóját, a főszerkesztőt és a perelt cikket jegyző újságírót. A bíróság idézés kibocsájtása nélkül utasította el a keresetet, rámutatva, hogy egyrészt nem perelhető egyszerre mindenki, másrészt a polgári jog alapján nem értelmezhető az a követelés, amelynek a felperes csak az alsó értékét adja meg.

NAV-dosszié

Lefokozták, megalázták, most munkaügyi perben harcol az állásáért egy volt NAV-vezető

Újabb tárgyalás a NAV kontra Átlátszó ügyben – fontos tanúvallomások és a szabadságát töltő főigazgató

A NAV egymillió forintra perli az Átlátszót egy tényfeltáró cikk miatt – Vágó beleáll

Újabb volt NAV-os vádolja az adóhivatalt

Súlyosan gyengítette a KÜIG megszüntetése az adóhatóságot

Kormányrendelettel szüntették meg a NAV elitcsapatát – újabb ex-adóellenőr beszélt

Így úszhatják meg az áfacsalók – Somos Katalin leállított egy fontos vizsgálatot

>>> Tovább a teljes NAV-dossziénkra

Emlékeztetőül: a per tárgyává tett cikkben azt állítottuk, hogy Somos Katalin, a NAV főigazgatója intézkedése nyomán – megtagadta egy áfacsaló-hálózat felderítését célzó ún. kapcsolódó vizsgálat lefolytatását – meghiúsult egy klasszikus körhinta-csalás résztvevőinek azonosítása, a NAV látókörébe került cégek pedig százmilliós adótartozást maguk mögött hagyva fantomizálódtak.

A per eddigi menetéről korábbi cikkünkben beszámoltunk: az előző tárgyalási napokon az úgynevezett központosított ellenőrzési szakterület volt szakigazgatóját és a Kiemelt Ügyek Igazgatóságának volt vezetőjét hallgatta meg a bíróság.

Volt NAV-vezető a bíróságon: 40 milliárdos ügyet tussolt el a felsővezetés from atlatszo.hu on Vimeo.

Eddig kétszer mentette ki magát, de a keddi tárgyaláson megjelent az Átlátszó által idéztetett harmadik tanú, a NAV főigazgatója. Emlékezetes, az előző tárgyalási napon a NAV jogi képviselője vehemensen érvelt a főigazgató meghallgatása ellen: álláspontja szerint az üggyel kapcsolatban addigra már elmondtak mindent az egyébként szerinte elfogult tanúk.

Nem mondhatni, hogy Somos főigazgató asszony, aki eddig teljes sikerrel kerülte el a nyilvános szereplést, ne nyilatkozott volna flottul a hozzá intézett kérdésekre. Tanúvallomásában hiánytalanul előadta mindazokat a kvázi-hivatalos érveket, amelyekkel a KÜIG felszámolását indokolták, és amelyeket – cáfolatukkal együtt – volt kollégáitól és más forrásokból már hallhattunk.

A két legnyomósabb ezek közül, hogy a KÜIG százmilliárdos megállapításainak töredéke volt csak behajtható – a perben tett tanúvallomásában a KÜIG volt igazgatója egyértelművé tette, hogy nem is ez volt a szervezet elsődleges feladata, hanem a hálózatok felderítése és felszámolása -; továbbá, hogy az ügyek kivizsgálása lassan haladt, 2010-es főigazgatói kinevezése után szembesült azzal, hogy van olyan vizsgálat, amelyik öt éve zajlik.

„A hálózatok felderítése időnként valóban hosszabb ideig tartott, de ezek után a konkrét cégek „levizsgálása” néhány nap alatt megtörtént.” – nyilatkozta korábbi tanúvallomásában az ügyek elhúzódásával kapcsolatban a területért felelős volt szakmai igazgató.

Az inkriminált cikkben bemutatott két konkrét üggyel kapcsolatban viszont érdemben nem sokat tudtunk meg a főigazgató asszony vallomásából.

Emlékeztetőül: a KÜIG revizorai egy olyan cukros hálózat után nyomoztak, amelyben az importőr iratanyagának nagy része valahogy eltűnt. Néhány szereplőt így is tudtak azonosítani, de a teljes hálózat felderítéséhez szükség lett volna a szállítmányozó cégnél található fuvarlevelek átvizsgálására. A Somos Katalin aláírását viselő megtagadó döntés viszont úgy érvel, mintha félreértené a vizsgálat célját: arra hivatkozva nem engedélyezi a fuvarozó cég ellenőrzését, hogy azzal kapcsolatban „az ellenőrzést megalapozó ok nem merült föl”.

Vagyis mivel a fuvarozó jó adózónak tűnik, így nem lehet vizsgálni, kiknek szállított vagy nem szállított cukrot.

Abban Somos ma is biztos, hogy a döntés az adózás rendjéről szóló törvénnyel összhangban áll – a döntés szakmai okairól viszont sajnos nem tudott nyilatkozni. „Én jogász vagyok, nem ismerem azokat az algoritmusokat, amelyek alapján a kockázatelemzésnél ez az eredmény jött ki” – mondta, hozzátéve, megbízik kollégái szakértelmében, így az elutasító javaslatot szakmai szempontból nem is vizsgálta.

Arra a kérdésre, hogy hány esetben fordult elő, hogy egy vizsgált cég az eljárás alatt fantomizálódjon, „fejből” nem tudott válaszolni – azt viszont hangsúlyozta, hogy nem igaz, hogy ezek a cégek kicsúsztak az ellenőrzés alól, hiszen mindkettő esetében igenis megállapították az adóhiányt. Ennek ellenkezőjét a cikk sem állította, sokkal inkább azt, hogy a hálózat felderítését lehetetlenítette el a főigazgató döntése, ezt pedig nem cáfolja a két, egyébként már kiürített céggel szembeni eljárás.

A főigazgató vallomásában utalt arra, hogy az ügyek átkerültek a területileg illetékes igazgatósághoz, így a vizsgálatok ott folytatódhattak – csakhogy a birtokunkban lévő dokumentumok szerint a főigazgató az ügyet pont nem ezekhez utalta tovább, hanem visszaküldte a kezdeményező KÜIG-nek, vagyis a vizsgálat – ebben a formában legalábbis – éppen, hogy lezárult.

Az ítélet indoklásában a bíróság egyértelművé tette, hogy a kifogásolt cikknek az adóhatóság vezetőjének eljárására vonatkozó megállapításai lényegében egy közéleti vita részét képezik: a cikk állít valamit az adóhatóság egyes intézkedéseivel kapcsolatban, az adóhatóság pedig ezzel nem ért egyet – ez azonban nem lehet alapja egy személyiségjogi pernek.

Félreértések elkerülése végett: a bíróság nem abban döntött, hogy melyik félnek van igaza a cikk által tárgyalt ügyben, pusztán annyit szögezett le, hogy a sérelmi díj nevű furkósbotot nem lehet használni ebben a vitában.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint volt és jelenlegi vezetői személyesen is számos pert indítottak az áfabotrányal kapcsolatban megszólalók ellen. Perbe fogtak korrupciókutatót, több médiaterméket, politikusokat, és egy diplomatát is.

A NAV és vezetői ezekben a saját maguk által indított perekben a bíróságokon eddig mindig alulmaradtak, vagy visszaléptek a perek befejeződése előtt.

Két olyan eljárás van, ami még nem zárult le a két évvel ezelőtt kirobbant botrányban. Az egyik a Horváth András egykori adóhivatali elemző által az alapügyben tett feljelentés, aminek a vizsgálati határidejét folyamatosan tologatják az ügyészségen.

A másik máig befejezetlen eljárás az, aminek okán Horváth Andrásnál házkutatást tartottak, miután megtette bejelentését.

A kereken két éve a nyilvánosság elé lépő közérdekű bejelentő, Horváth András azóta nem talált új munkahelyet.

Azokat a perköltségeket, melyeket a NAV vs. Átlátszó, illetve a Vida Ildikó vs. Vágó Gábor perben az Átlátszónak, illetve Vágó Gábornak ítélt a bíróság (80 + 35 ezer forint), felajánljuk Horváth Andrásnak.

Aki ily módon is kifejezné szolidaritását a NAV-botrányt kirobbantó közérdekű bejelentővel, csatlakozhat a felajánlásunkhoz.

Bankszámla: atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. – Raiffeisen Bank 12011265-01424900-00400008

Az utalás közleménye: Horváth András támogatás

SWIFT: UBRTHUHB

IBAN: HU59 1201 1265 0142 4900 0040 0008

Becker András

Videó: Vágó Gábor

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 945 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.