Bezárás
Cikkek

MMKA-dosszié: Kálomistáék milliárdját nem vizsgálta a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal

Több mint hatmilliárd forint jogsértő vagy pazarló felhasználása miatt nyomoz a rendőrség a márciusban megszüntetett Magyar Mozgókép Közalapítvány viselt ügyei után. Az Átlátszó birtokába került 2010-es belső vizsgálati jelentések és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 2011-es jelentése korrupciógyanús ügyekről tanúskodnak, amelyeket eltitkoltak a nyilvánosság elől. Cikksorozatunk következő részéből kiderül, hogy az MMKA rendre elengedte a filmkészítőknek kiutalt visszatérítendő támogatásokat, összeférhetetlen módon is nyújtott támogatást, és rengeteg pénzt felemésztő gazdasági társaságokba szervezte ki tevékenységeit. A magáncégek közül a legtöbb pénzt a Kálomista házaspár érdekeltségeinek ítélték meg, őket mégsem vizsgálta a KEHI.

A Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) 2002-től a magyar filmes szakma legfőbb mecénása volt, a közalapítvány a magyar filmek elkészítésének és népszerűsítésének támogatására a szocialista kormányok alatt több mint 30 milliárd forint közpénzt kapott. Ám hiába a több tízmilliárdos állami támogatás, az MMKA 2009. végére olyan mértékig eladósodott, hogy a következő évre áthúzódó kötelezettségállománya közelítette a 8 milliárd forintot.

Milliárdos adóssághegy – MMKA-ügyben Hiller István felelőssége is felmerült

Cikksorozatunk előző részéből kiderül, hogyan épített az állami filmfinaszírozásért felelős közintézmény ötmilliárdos banki adósságpiramist politikusok által odaígért, de az állam által nem folyósított támogatások ürügyén, egyebek mellett áron alul elzálogosítva egy értékes ingatlanát. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal szerint mindezért az akkori kultuszminiszter, Hiller István is felelős, aki közvetlenül a kormányváltás előtt is további több éves, milliárdos kötelezettségvállalást tett az MMKA felé. Tovább a teljes cikkre.

Az MMKA eladósodottságának egyik fő oka az volt, hogy a Grunwalsky Ferenc vezette közalapítvány 2002-től kezdve az éves kereteket meghaladó mértékű támogatásokat ítélt meg. Ám hiába hívta fel a figyelmet a problémára az Állami Számvevőszék már 2006-ban, a tendencia nem változott, és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) 2011-es vizsgálata szerint az MMKA a rendelkezésre álló költségvetési forrásokat 3 milliárd forinttal meghaladóan ítélt meg filmszakmai támogatásokat és újabb 3,7 milliárd forintot használt fel a KEHI megítélése szerint nem rendeltetésszerűen. Ez utóbbiból a legnagyobb rész, 1,635 milliárd forint a a filmkészítő cégek bankhiteleinek a KEHI szerint jogsértő kamattámogatása volt, de milliárdos összegre rúg a filmszakmai támogatások rendeltetésellenes felhasználása is.

Kerettúllépés 3 milliárd forint
Jogsértő módon folyósított kamattámogatások 1,635 milliárd forint
Behajthatatlan visszatérítendő támogatások 1,2 milliárd forint
Jogsértő módon pályáztatott, színlelt pályáztatás, illetve rendeltetésellenesen felhasznált filmszakmai támogatások 908 millió forint
Szabálytalanul finanszírozott Magyar Mozgókép Mestereinek járó díjak 753 millió forint
Működési költségkorlát túllépése 115 millió forint
Előírásokkal ellentétesen működtetett szakkollégiumok  részére kifizetett tiszteletdíjak 100 millió forint
Az előírásokkal ellentétesen nyújtott tagi kölcsönök 81 millió forint

A közalapítvány amellett, hogy rendre túllépte a támogatási kereteket, a kintlévőségeit is gyakran veszni hagyta. Előfordult, hogy a még el sem nyert, a jövőben esedékes normatív támogatás terhére tudta be egy szervezet tartozását, annak ellenére, hogy annak újbóli támogatásáról még pozitív döntés sem született. A visszatérítendő támogatások estetében gyakran elmulasztotta érvényesíteni a visszafizetés biztosítékául szolgáló jogait, ehelyett az eredménytelen fizetési felszólításokat követően a visszatérítendő támogatásokat sorra minősítette át vissza nem térítendő támogatássá, vagyis aki nem akart, vagy nem tudott törleszteni, annak egyszerűen elengedték a tartozását.

Így jártak el például a Stohl András főszereplésével készült, Tűzvonalban című tévésorozat támogatásánál is. A produkció 42 millió forint visszatérítendő támogatást kapott, amit a közalapítvány kuratóriuma később vissza nem térítendővé minősített át. A visszatérítendőként kapott támogatásokat valójában nagyon kis részben fizették meg a társaságok, a filmesek lejárt tartozása 2011-ben összesen 1,2 milliárd forint volt.

Összeférhetetlenség és adósságlavina

A közalapítvány a visszatérítendő támogatások behajtásáért nem tett meg mindent, és nem járt el következetesen. A kuratóriumi határozatok szerint 2005-ben a tartozással rendelkező társaságokat még figyelmeztették hogy az adott évben nem pályázhatnak, ha nem fizetik vissza a visszatérítendő támogatást, 2006-tól viszont nincs nyoma ilyen felhívásnak a határozatokban: olyan produkciós társaságok is pályázhattak és kaphattak támogatást, amelyek korábbról még tartoztak az MMKA-nak. “A filmgyártással foglalkozó produkciós társaságok nagy részének tőkehelyzete gyenge, nem várható el a visszatérítendő támogatás visszafizetése” – állapította meg a 2010-es belső vizsgálat.

Milliárdos hűtlen kezelés gyanúja – kik fosztották ki a magyar filmipart?

A KEHI vizsgálata szerint az állami filmfinanszírozásért felelős, az adófizetők pénzével gazdálkodó szervezet több milliárd forintot fizetett ki szabálytalanul és törvénysértő banki hitelkonstrukciót működtetett, miközben az alapítványi vezetők rettenetesen megszedték magukat: tízmilliós nagyságrendű prémiumokat vettek fel, leplezett munkaszerződéseket kötöttek, felesleges tanulmányokat vásároltak, díjakat és sikerdíjat osztogattak, majd felelősségrevonás nélkül távozhattak a felhalmozott adóssághegy alatt megroppant szervezettől. Tovább a teljes cikkre.

2011-ben a KEHI mindenemellett a filmszakmai támogatásokat is ellenőrizte, és számtalan szabálytalanságot talált: 26 cég 1,1 milliárd forintnyi támogatását ellenőrizték, és ebből 21 esetben találtak szabálytalanságot. A végeredmény: az MMKA-nak szabálytalan támogatás-felhasználás miatt 1 milliárd forintot kell visszafizetnie a minisztériumnak.

Az MMKA 100 százalékos tulajdonában álló Magyar Filmunió Kft. például 191 millió forintot kapott a filmszakma egészét érintő nemzetközi kapcsolatok bonyolítására, ám az állami tulajdonú cég által benyújtott pályázati költségvetésből 145 millió forint teljes egészében a pályázó alaptevékenységének ellátásával kapcsolatos működési költségeket tartalmazta. A pályázat ezáltal a KEHI szerint nem felelt meg a pályázati felhívásban meghatározott célnak, ezért érvénytelennek kellett volna nyilvánítani.

Problémák voltak egy, a Sosrtalanság filmváltozatával kapcsolatos pályázattal is. 2005-ban a szintén az MMKA kizárólagos tulajdonában álló Magyar Mozgókép Kft. normatív támogatást kért a közalapítványtól, amely a filmgyártónak és a rendezőnek is 100-100 millió forintot ítélt meg. Ám a KEHI szerint ez a normatív támogatás nem járt volna, mivel a társaság azt nem új filmalkotás gyártására, hanem hitel finanszírozására fordította.

A Mediawave Alapítvány közel 50 millió forintot kapott szabálytalanul a KEHI értékelése szerint, két esetben úgy, hogy Tóth Erzsébet személyével összefüggésben összeférhetetlenség miatt el kellett volna utasítani a pályázatát. Tóth ugyanis amellett hogy az MMKA főtitkáraként dolgozott, a pályázó alapívtány képviseletére is jogosult volt. A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény alapján viszont nem indulhat pályázóként olyan alapítvány, amelyben a pályázati eljárásban döntéselőkészítőként közreműködő személy vezető tisztségviselő, vagy az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője.

Megkerestük Tóth Erzsébetet, hogy megtudjuk, a Mediawave Alapítvánnyal kapcsolatos pozitív támogatási döntéseket mennyiben segíthette elő, hogy főtitkárként ő is az MMKA-nál dolgozott, ám e-mailünkre nem reagált, telefonját pedig nem vette fel.

Túlburjánzó szakkollégiumok és leánycégek

Mindemellett az MMKA több szakkollégiumot hozott létre és működtetett, mint amennyit az Alapító Okirata és a Szervezési és Működési Szabályzata engedélyezett számára, de előfordult az is, hogy egy már működő szakkollégiumot  további al-szakkollégiummal bővített. A szakkollégiumok elnökeinek és tagjainak az MMKA 2006-2010 között összesen nettó 205 millió forintot fizetett ki, a járulékteher 59 millió forint volt, ebből a KEHI szerint 100 millió forintot költöttek szabálytalanul.

A KEHI jelentéséből az is kiderül, hogy az MMKA a közhasznú és vállalkozási tevékenységével kapcsolatos egyes feladatait kiszervezte a kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaságokba. A vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatokat a Film Projekt Kft., a produkciós tevékenységeket a Magyar Mozgókép Kft., míg a nemzetközi rendezvényeken való képviseletet a Filmunió Kft. látta el. Ezeknek az önmagukban életképtelen gazdasági társaságok működését valójában az MMKA biztosította jelentős összegű tagi kölcsönök, valamint állandó megbízások révén. Előfordult, hogy a tagi kölcsönt azért kapta egy társaság, hogy az általa felvett hiteleket és azok kamatait, vagy épp az MMKA-val szemben már korábbról fennálló kölcsönöket rendezze belőle.

A közalapítvány a 2006-2010-es években a társaságoknak összesen 268 millió forintnyi tagi kölcsönt nyújtott, és megesett az is hogy a közhasznú tevékenység terhére, a költségvetési támogatásból fizette ezeknek a kölcsönöknek egy részét. Mivel a tagi kölcsönök nyújtása a támogatási szerződéssel ellentétes volt, így a kölcsönnyújtás a KEHI megitélése szerint rendeltetésellenes támogatás felhasználásnak minősült, ami miatt az MMKA-t további 81 millió forint visszafizetési kötelezettség terheli a fenntartói jogokat gyakorló minisztérium felé.

Társaság Tagi kölcsön 2006-2011
Magyar Mozgókép Kft. 100 000 000 forint
Magyar Filmunió Kft. 98 000 000 forint
Film Projekt Kft. 40 000 000 forint
Mafilm Zrt. 30 000 000 forint
Összesen 286 000 000 forint

A tagi kölcsönök forrásaként az MMKA titkárságvezetője a közalapítvány vállalkozási bevételeit jelölte meg, a KEHI szerint azonban nem keletkezett ennyi vállalkozási bevétel a szervezetnél. A vizsgálat azt is megállapította, hogy a feladatai saját tulajdonú gazdasági társaságokba történő kiszervezésével az MMKA indokolatlanul drágította meg a működését, a Film Projekt Kft. például a 2006-2009. években áltagosan 34 százalékos nyereségtartalommal számlázta tovább a közvetített szolgáltatásokat saját tulajdonosának. “Ezekből adódóan a közalapítvány nem járt el kellő gondossággal és felelőtlen, pazarló módon használta fel az állami támogatást” – állítja a KEHI.

A KEHI 2011-es vizsgálata azonban nem tekinthető a politikától függetlennek, hiszen míg bizonyos produkciós cégeknél néhány millió forintra rúgó támogatást is alaposan kivizsgáltak, a több száz oldalas jelentésben egyetlen szó sem esik arról, hogy a nem állami tulajdonban lévő filmgyártó cégek közül a vizsgált időszakban a legtöbb, közel 1,6 milliárd forintnyi állami támogatást két olyan magáncégnek (a Megafilm Kft. és a Hungaricom Kft.) ítéltek meg, amelyek az MMKA-t amúgy sokat kritizáló Kálomista Gábor producerhez, és feleségéhez, a jelenleg az MTVA filmbeszerzési igazgatói posztját betöltő Kálomista Zsuzsannához köthetők. Cikksorozatunk következő részében annak járunk utána, miért nem vizsgálta Kálomistáékat a KEHI?

Oroszi Babett

(Folytatjuk. Címlapkép: Kovács Gergely)

Korábbi cikkeink az MMKA korrupciógyanús ügyeiről:

Milliárdos adóssághegy – MMKA-ügyben Hiller István felelőssége is felmerült

KEHI-vizsgálat a milliárdos filmtámogatásokról: itt a vezetői összefoglaló

Milliárdos hűtlen kezelés gyanúja – kik fosztották ki a magyar filmipart?

MagyarLeaks: Itt az eltitkolt MMKA átvilágítási jelentés

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom