Bezárás
Cikkek

Milliárdos adóssághegy – MMKA-ügyben Hiller István felelőssége is felmerült

Több mint hatmilliárd forint jogsértő vagy pazarló felhasználása miatt nyomoz a rendőrség a márciusban megszüntetett Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) viselt ügyei után. Cikksorozatunk következő részéből kiderül, hogyan épített az állami filmfinaszírozásért felelős közintézmény ötmilliárdos banki adósságpiramist politikusok által odaígért, de az állam által nem folyósított támogatások ürügyén, egyebek mellett áron alul elzálogosítva egy értékes ingatlanát. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal szerint mindezért az akkori kultuszminiszter, Hiller István is felelős, aki közvetlenül a kormányváltás előtt is további több éves, milliárdos kötelezettségvállalást tett az MMKA felé.

A Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) 2002-től kezdve a magyar filmes szakma legfőbb mecénása volt, a szocialista kormányzás alatt az MMKA több mint 30 milliárd forint közpénzt kapott az államtól. Az Állami Számvevőszék 2006 júliusi jelentése szerint az MMKA 2002-2005. évek alatt – tehát a Fidesz-kormány leköszönése után – filmszakmai célokra 15,6 milliárd forint költségvetési támogatásban részesült, ami az azt megelőző négy évben kapott állami támogatások közel négyszeresét tette ki. A közalapítvány a Kormányzati és Ellenőrzési Hivatal (KEHI) jelentése szerint 2006 – 2010 között a filmszakma támogatására 18 milliárd forint támogatást kapott.

Dacára a több tízmilliárd forintnyi közpénznek, az MMKA 2010 végére brutálisan eladósodott.  Ennek fényében önmagában érthető, hogy az időközben ismét kormányzó erővé előlépett Fidesz-KDNP inkább úgy döntött, az Alapítványt végleg bezárja. A történet azonban itt még nem ért véget, a KEHI feljelentésére az MMKA ügyeivel összefüggésben 6,2 milliárd forint sorsa miatt indult nyomozás. A közalapítvány korrupciógyanús ügyeiről eddig kevés konkrétum került napvilágra, mivel a kuratórium úgy döntött, hogy amit csak lehet elhallgatnak a nyilvánosság elől.

Milliárdos hűtlen kezelés gyanúja – kik fosztották ki a magyar filmipart? 

Több mint hatmilliárd forint elsíbolása miatt nyomoz a rendőrség a márciusban megszűnt Magyar Mozgókép Közalapítvány viselt ügyei után. A KEHI vizsgálata szerint ugyanis az állami filmfinanszírozásért felelős, az adófizetők pénzével gazdálkodó szervezet több milliárd forintot fizetett ki szabálytalanul és törvénysértő banki hitelkonstrukciót működtetett, miközben az alapítványi vezetők rettenetesen megszedték magukat: tízmilliós nagyságrendű prémiumokat vettek fel, leplezett munkaszerződéseket kötöttek, felesleges tanulmányokat vásároltak, díjakat és sikerdíjat osztogattak, majd felelősségrevonás nélkül távozhattak a felhalmozott adóssághegy alatt megroppant szervezettől. Tovább a teljes cikkre.

A hallgatásnak azonban vége, ugyanis az Átlátszó birtokába került előbb a 2010-es jogi, gazdaság és szervezeti audit, amit korábban nem hoztak nyilvánosságra, majd pedig az a 2011. szeptemberi KEHI-jelentés, ami feketén-fehéren leírja az MMKA törvénysértő ügyeit. Bár a KEHI-t nem lehet politikától független szervnek tekintetni, ha csak a töredéke igaz annak, amit a jelentés állít, akkor is elképesztően felelőtlen gazdálkodás folyt az Alapítványnál.

Egy 5,1 milliárd forintos banki tartozás története

Az MMKA adósságának legnagyobb része egy furcsa banki konstrukció nyomán keletkezett. A banki finanszírozás bevezetésére azután került sor, hogy 2004 végén kiderült, a közalapítvány a költségvetési nehézségek miatt 2,8 milliárd forinttal kevesebb pénzt kap, mint amire számított. Az MMKA-nak már ekkor is voltak tartozásai, 2004 végére 3 milliárd forintnyi, amiből 1,5 milliárd forint volt a támogatási döntések alapján már megkötött szerződések fizetési kötelezettsége, további 1,5 milliárd forint pedig a meghozott döntések alapján fennálló kötelezettség. Mindez úgy halmozódott fel, hogy az MMKA 2002-től minden évben több támogatást ítélt meg a filmkészítőknek mint amennyi támogatást az államtól kapott, mondván, úgyis lesz rá pénz.

“Bedőlt Medgyessynek a szakma” – fogalmazott több filmes forrásunk is, megjegyezve, hogy Medgyessy Péter miniszterelnökként 2006-ra évi 10 milliárd forintot ígért. A volt miniszterelnök 2003-ban azt mondta, 2004-2005-re 1,5-1,5 milliárd forint, 2006-ban további 3 milliárd forint emelésre számíthatnak. Erről kormányhatározat is született, amiben a kormány egyetértett azzal, hogy az állam által mozgóképszakmai célokra biztosított költségvetési támogatás 2004-ben elérje a 6,5 milliárd forintot, a költségvetési törvényeket pedig úgy kell előkészíteni, hogy a mozgóképszakmai célokra a támogatás 2005-ben elérje a 8 milliárd, 2006-ban pedig a 10 milliárd forintot.

A túldöntést az MMKA ezzel a kormányhatározattal indokolta, ám az ÁSZ-jelentés érvelése szerint a határozat nem tartalmazott konkrét igérvényt az MMKA számára, ehelyett az egész mozgóképszakma támogatásának emelésével értett egyet. 2005-ben végül az MMKA 3,7 milliárd forintot kapott 6,2 milliárd forint helyett, egyben a kormánytól engedélyt kaptak arra, hogy a 2006. évi keret terhére 2,85 milliárd forint kötelezettséget vállaljanak. Később a közalapítvány ismét lehetőséget kapott az éven túli kötelezettségvállalásra, a 2007. évi keret terhére 3,1 milliárd forint értékben.

Hogy a jövő évi keret terhére elkölthető pénzt megkaphassák a filmesek, az MMKA a folyamatba bankokat is bevont. Egy MMKA-s forrásunk így írta le a helyzetet: 2005-ben váratlanul elvontak 3 milliárdot, ekkor született meg a banki konstrukció, hogy “ne álljon le az egész filmgyártás”. A konstrukció a következőképpen nézett ki: a bankok kölcsönt nyújtottak a filmgyártó cégeknek, akik az MMKA által odaítélt támogatást ajánlhatták fel fedezetként. A szerződéses konstrukcióban az MMKA is részt vett: vállalta, hogy a filmkészítőnek odaítélt támogatást a kölcsön törlesztéseként a bank részére fizeti meg. A közalapítvány a banki finanszírozás gyakorlatát három játékfilm esetében már 2004-ben, kuratóriumi határozat nélkül megkezdte, 2005-ben további 24 film banki finanszírozása indult el.

Filmszakmai támogatások hitelkonstrukciója (Forrás: KEHI)

Egy neve elhallgatását kérő producer azt mondta nekünk, hogy a filmeseket tuladjonképpen “belekényszerítették” a hitelfelvételbe. Azt is problémásnak találta, hogy miközben ő volt a kezes, arra már nem volt rálátása, hogy teljesít-e a közalapítvány a bank felé vagy sem. Az eredmény az lett, hogy 2010 végére 5,1 milliárd forintra duzzadt az MMKA ki nem kifizetett kötelezettség-állománya. Arról, hogy ez hogy történhetett meg, megkérdeztük Grunwalsky Ferencet, a közalapítvány korábbi elnökét, aki érdemben nem válaszolt a kérdéseinkre, szerinte a kérdés tárgyalása rövid hozzászólásokban elképzelhetetlen. Grunwalsky Ferencnek ezután felajánlottuk mind a személyes, mind a telefonos interjú lehetőségét, de nem élt vele.

Kőrösi Zoltán, az MMKA kuratóriumának 2010-ben hivatalba lépett elnöke a kötelezettség-állomány növekedését azzal magyarázta, hogy a kereteket minden évben túllépte a közalapítvány. Kőrösi erről egy interjúban beszélt, amely egyébként “A felelősség alól senki nem húzhatja ki magát” címmel jelent meg. A KEHI-jelentésből kiderül, hogy az MMKA a rendelkezésre álló költségvetési keretet túllépve, a rendelkezésre álló költségvetési forrásokat 3,083 milliárd forinttal meghaladóan ítélt meg támogatásokat. Az MMKA 3,134 milliárd forinttal magasabb összegben vállalt éven túli kötelezettséget is a minisztériummal kötött támogatási szerződésekben előírtaknál.

Ez a pénz a filmekben van, de melyikekben?

“Ez a pénz a filmekben van” – magyarázta dr. Baán László, az MMKA régi-új kuratóriumi tagja – aki 2012 augusztusának végéig az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes koncepciójáért felelős kormánybiztos volt – azon a megbeszélésen, amelyen a gazdasági audit megállapításait tárgyalták ki. Hogy egészen pontosan milyen filmekben, az sem a KEHI-jelentésből, sem az auditokból nem derül ki. Az Index cikke szerint 46 cég és 6 bank érintett, de a cikk a cégeket nem említi. Hogy megtudjuk, pontosan kihez került ez az 5,1 milliárd forint, közérdekű adatigénylést nyújtottunk be az év végéig még működő MMKA-felé. A választ várjuk, amint megérkezik, közöljük.

Míg a cégek egyelőre homályban maradnak, addig azt már tudjuk, hogy mely banknál mekkora volt a hitel, amit a Magyar Nemzeti Filmalapnak kellett törleszteni. Lapunk birtokába került ugyanis az a jelentés is, amely egyebek mellett MMKA tartozásállományának konszolidációját részletezi. Eszerint nem hat, hanem hét bank érintett: az Erste Bank, az MKB Bank, a Raiffeisen Bank, az FHB Bank, a Kinizsi Bank, a CIB Bank és a Banco Popolare.

Teljes banki követelésállomány

MKB Bank 1,779 milliárd forint
Erste Bank 1,627 milliárd forint
FHB Bank 1,054 milliárd forint
Raiffeisen Bank 0,396 milliárd forint
CIB Bank 0,219 milliárd forint
Banco Popolare 0,097 milliárd forint
Kinizsi Bank 0,088 milliárd forint

A banki finanszírozás a filmgyártást megdrágította, mivel annak kamatterheit a produkciók saját forrásból finanszírozni nem tudták, ezért a kuratórium kamattámogatási pályázat kiírásával további állami támogatást vont be a finanszírozási rendszerbe. A gazdasági audit szerint egyébként 2008-tól a támogatási keretbe foglalták bele a kamattámogatás összegét úgy, hogy a támogatott összegre 10 százalék kamatátalányt engedtek betervezni. Mindez azt jelenti, hogy a támogatás egy része eleve nem filmszakmai célokat, hanem az elhalasztott kifizetések pénzügyi finanszírozását szolgálta.

Kamattámogatások összege

2006 2007 2008 2009 2010
214 millió forint 460 millió forint 422 millió forint 340 millió forint 200 millió forint

A KEHI szerint mind a banki finanszírozási, mind a kamattámogatási rendszer törvénysértő volt, mivel a közhasznú szervezetekről szóló törvény (Ksztv.) alapján az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást nem lehet sem hitel fedezetéül, sem hitel törleszésére felhasználni. “A jogszabálysértő támogatás felhasználás következtében az MMKA-t 1,635 milliárdos visszafizetési kötelezettség terheli” – szögezi le a jelentés, hangsúlyozva, hogy az MMKA-nál a feltárt szabálytalanságok egy részét, például a banki finanszírozási rendszert a minisztérium is jól ismerte, azok felszámolása érdekében mégsem tett semmit.

“A minisztérium emellett olyan támogatás-felhasználási szabályokhoz, például a kamattámogatás adta hozzájárulását, amelyek előidézték a törvénysértő állapotot. Ezáltal az MMKA-nál meglévő szabálytalanságokhoz a minisztérium elégtelen és felelőtlen magatartása is hozzájárult, ami a közpénzek hanyag kezelését és könnyelmű ellenőrzését jelzi. Előzőekből adódóan a hivatal felveti az oktatási és kulturális miniszter felelősségét, valamint a kulturális szakállamtitkár felelősségét, aki a közalapítvány felett a szakmai felügyeleti jogkört gyakorolta – szögezi le a banki ügyletekkel kapcsolatban a KEHI. A kulturális miniszter Hiller István volt, a szakállamtitkár pedig Dr. Schneider Márta.

Az MMKA a jelentésre tett észrevételeiben a minisztériumra hárította a felelősséget, hangsúlyozva hogy a banki finanszírozási konstrukció bevezetése a fenntartó jóváhagyásával, tudomásul vételével történt, a kamattámogatás intézménye pedig a miniszter által jóváhagyott támogatási szabályzatban került rögzítésre 2006-tól kezdődően.

“A miniszter által jóváhagyott kamattámogatás, mint gyártási célú támogatás tehát a finanszírozás folyamatosságát biztosította. Ez a rendszer semmiféle vagyoni hátrányt nem okozott a közalapítvány részére. A kamatkiadások miniszter által elfogadott támogatása révén vált biztosíthatóvá a csak sokkal később rendelkezésre álló költségvetési források előrehozott, és a filmprodukciók gyártási üteméhez igazodó felhasználása, amely a támogatott produkciók gyártási költségei szempontjából összességében nagy arányú megtakarítást, s eképpen a közalapítvány rendelkezésre álló támogatási források optimális felhasználását tették lehetővé” – állítja az MMKA, hozzátéve hogy “a magas forrásigényű filmgyártási folyamatok finanszírozása megalapozott szakmai vélemény szerint a jövőben sem képzelhető el hitelintézetek igénybevétele nélkül, tekintettel a költségvetési források bizonytalanságára és az állami finanszírozók időről-időre bekövetkezett megszorításaira való tekintettel”.

A KEHI minderre azt közölte, a minisztérium jóváhagyása nem mentesíti az MMKA-t az alól, hogy a közalapítvány az állami támogatást szerinte törvénysértő módon hitelfinanszírozásra fordította.

Jogi szakértőink szerint könnyen lehet ugyanakkor, hogy a hitelkonstrukciót érintő megállapításával bakot lőtt a KEHI: az államháztartási támogatást nem a közhasznú szervezetként működő MMKA, hanem a támogatás végső címzettje, a nem közhasznú filmgyártó fordította hitel törlesztésére. A KEHI által emlegetett tilalom pedig a nem közhasznú szervezetekre nem vonatkozik, így ezen az alapon vélhetően nem lehet törvénysértőnek minősíteni a hitelkonstrukciót. Kétségtelen, hogy a jogszabályi tilalom megkerülését jelentette az MMKA által bevezetett konstrukció, mivel a filmgyártók nem jószántukból, üzleti megfontolások alapján alakították ki a finanszírozás ilyen modelljét, hanem kifejezetten az MMKA késztetése alapján. Mégis azonban a formális jogszabálysértés nem tűnik minden kétséget kizáróan megállapíthatónak. Ez azonban a legkevésbé sem változtat azon, hogy az éves költségvetési keretek rendszeres és jelentős túllépése felelőtlen gazdálkodásra vall, amelynek állami pénzek esetben nem lenne szabad következmények nélkül maradnia.

Hiller István és a hűtlen kezelés kísérletének gyanúja

Ha ez nem lenne elég, az OKM Hiller Istvánnal az élén az akkori Pénzügyminisztérium figyelmeztetése ellenére 2013-ig vállalt fizetési kötelezettséget az MMKA felé. A támogatási szerződés módosításának előkészítésében az MMKA is részt vett, megkötésére pedig mindemellett úgy került sor, “hogy az OKM vezetői tudatában voltak annak, hogy a költségvetési támogatások jelentős része nem a filmszakmához, hanem a produkciók finanszírozását biztosító különböző kereskedelmi bankokhoz kerül“. A szerződés megkötésében részt vállalt a kulturális szakállamtitkár, a hiány ledolgozására ő javasola a finanszírozási stratégia kialakítását. A kulturális szakállamtitkár levelét Foktói János készítette elő, aki ebben az időszakban az MMKA kuratóriumának minisztériumi delegáltja volt.

Az MMKA és a minisztérium közös számításai alapján 2010-2013-ig több, mint 26 milliárd forintot terveztek az MMKA-nak, amelyből 2,3 milliárd forint lett volna a konszolidációra fordítható összeg. A Pénzügyminisztérium kincstárnoka 2010 januárjában felhívta a szakállamtitkár figyelmét arra, hogy két évnél hosszabb időre csak kivételesen, különösen indokolt esetben ajánlott támogatást nyújtani, vagy egyéb kötelezettséget vállalni, a szerződést mégis megkötötték.

Az OKM művészeti főosztályvezetője és kulturális szakállamtitkára 2010 január 21-én kelt szakmai javaslatában egy Európai Bizottsági határozatra hivatkozott, amely azonban kizárólag a versenyjog és a verseny korlátozás tilalmának szempontjából véleményezte a több éves filmtámogatási rendszert és megállapította, hogy a támogatás ezen formája nem minősül tiltott állami támogatásnak. Az azonban, hogy egy támogatás az uniós szabályok szempontjából nem tiltott, még nem jelenti azt, hogy költségvetési fedezet hiányában is odaítélhető lenne.

Hiller végül a kormányváltás előtt aláírta a támogatási szerződés módosítását. Ezt megelőzően a miniszter és államtitkára kijelentették, hogy gondoskodnak arról, hogy a támogatási szerződés időbeli hatálya alatt 2010-től 2013-ig esedékessé váló kifizetések figyelembe vételével készüljön el a forrást biztosító előirányzat tervezése, és a tervezett előirányzat biztosítsa a forrást. “A kormányzati ciklus végéhez közel ilyen tartalmú nyilatkozatot a miniszter felelősséggel nem tetetett volna, mivel a későbbi évek költségvetése ekkor még nem volt ismert” – áll a KEHI-jelentésben.

Mivel a fedezet nélküli támogatási összegek kifizetésével az államot hátrány érhette volna, a miniszternek pedig tudnia kellett, hogy a támogatási összegek kifizetésére nincs fedezet, és a többéves kötelezettségvállalás keretszámainak ismeretében később sem tett intézkedést a szerződésben meghatározott támogatási összegek módosítása érdekében, így a KEHI szerint “megállapítható, hogy a miniszter legalábbis belenyugodott a vagyoni hátrány okozásába. Előzőekből adódóan felmerül a hűtlen kezelés kísérletének gyanúja” – olvasható a KEHI-jelentésben. Az MMKA ezügyben azzal védekezett, hogy “biztonsággal megállapítható, hogy úgy az egykori OKM, mint a jogutód NEFMI több százmilliárdos költségvetésében a tárca rendeltetésszerű működésének veszélyeztetése nélkül biztosítható volt, illetve lett vona a közalapítvány irányába vállalt kötelezettség”.

Jogi szakértőink ezzel kapcsolatban felhívták a figyelmet arra, hogy a többéves kötelezettségek vállalása az államháztartáson belül elvileg lehetséges, az erre vonatkozó részletes eljárási szabályok megsértését pedig a KEHI sem állítja. Éppen ezért politikai ízűnek tűnik, hogy a jelentés vagyoni hátrány okozását, hűtlen kezelés gyanúját emlegeti. Ilyen alapon minden többéves kötelezettségre rá lehetne húzni a hűtlen kezelést, hiszen egyéves költségvetések készülnek, semmi jogi garancia nincsen arra, hogy a következő évi büdzsé is tartalmazni fogja a kötelezettség fedezetét. A büntetőjogi felelősség megalapozatlan emlegetése pedig épp arra adhat lehetőséget, hogy a jogi eljárás végén, a bűncselekmény hiányának megállapításakor elsikkad a lényeg: a súlyosan felelőtlen, a kormányzat belső működési rendjét is sértő ciklus végi kötelezettségvállalás.

Hiller Istvánt megkérdeztük egyrészt arról, hogy mi volt az oka annak, hogy bevezették a vitatható banki finanszírozási és kamattámogatási rendszert, illetve hogy érzi-e saját felelősségét abban, hogy az MMKA kötelezettségállománya 5,1 milliárd forintra duzzadt. Megkérdeztük azt is, hogy a kormányváltás előtt nem sokkal miért döntött amellett, hogy több évre előre kötelezettséget vállal annak ellenére, hogy a Pénzügyminisztérium is figyelmeztette hogy két évnél hosszabb időre csak kivételesen, különösen indokolt esetben ajánlott támogatást nyújtani, vagy egyéb kötelezettséget vállalni.

Hiller István érdemi választ nem adott, telefonját nem vette fel, e-mailben feltett kérdéseinkre pedig annyit írt: “az MMKA Kuratóriummal és Ellenőrző Bizottsággal rendelkező közalapítvány volt, amely tevékenységének vizsgálata ismereteim szerint le nem zárt, folyamatban levő ügy.”

Egy különös ingatlanügy

Az MMKA nemcsak a filmesek hitelét finanszírozta, saját maga, pontosabban a 100 százalékos tulajdonában álló vállalatok is vettek fel kölcsönt, 2004-2010 között összesen 801 millió forint értékben. Problémákat itt is talált a KEHI.

Az MMKA tulajdonában álló Magyar Mozgókép Kft. 2008-ban 161 millió forintos vállalkozói kölcsönszerződést kötött a Kinizsi Bank Zrt.-vel. A hitel fedezetéül Grunwalsky Ferenc, a kuratórium elnöke jelzálogot alapított az MMKA 32240/0/A/7 hrsz-ú ingatlanára, amely a jogi audit szerint az MMKA Gyarmat utca 31. számú ingatlana volt.  Grunwalsky ugyanekkor opciós szerződést is kötött a bankkal, amely szerint a bank a vételi jogot akkor jogosult gyakorolni, ha a a Magyar Mozgókép Kft.-vel szemben lejárt követelése következik, és erre figyelemmel a kölcsönszerződést a bank felmondta.

Amellett, hogy ez a hitel két másik két hitel kiváltására szolgált, az ingatlan vételárát 168 millió forintban határozták meg, holott az MMKA 2006-ban ugyanennek az ingatlannak az értékét az ingatlanforgalmi szakértő által készített szakvélemény alapján 230 millió forintra becsülte, és egy egy évvel korábbi opciós szerződésben az ingatlan vételárát szintén 230 millió forintban határozták meg. Az ingatlanszakértő által évente kiadott tanúsítvány szerint az ingatlan értéke nem csökkent a 2006-2009. közötti időszakban. A különbség 62 millió forint úgy, hogy a KEHI szerint a tartozás visszafizetése bizonytalan volt már a szerződés megkötésekor, mivel sem a Magyar Mozgókép Kft., sem az MMKA nyeresége nem volt akkora mértékű, ami lehetővé tette volna a kölcsön és járulékai visszafizetését.

A kuratórium elnökének ezt tudnia kellett volna – jegyzi meg a KEHI -, ahogyan azt is, hogy a kuratórium milyen összegben határozta meg korábban az ingatlan értékét. Ennek ellenére a kuratórium által elfogadott könyv szerinti értéknél alacsonyabb összegben meghatározott vételáron alapított vételi jogot az opciós szerződéssel, így a vételi jog gyakorlása esetén az MMKA-t 62 millió forint összegű vagyoni hátrány érheti – szögezi le a KEHI.  A vételi jogot Grunwalsky Ferenc alapította a bank javára. A jelentés a Magyar Mozgókép Kft. ügyvezetőjét is megemlíti, aki előterjesztést nyújtott be a hitelről, ám az arra vonatkozóan nem tartalmazott információt, hogy az opciós szerződésben az ingatlan vételára alacsonyabb összegben került megállapításra, így a hitel törlesztésének elmulasztása esetén a bank áron alul juthat az ingatlan tulajdonjogához.

A Magyar Mozgókép Kft. az MMKA egyszemélyes cége. A KEHI-jelentés szerint az utolsó részlet visszafizetésének időpontjaként 2011. májusát határozták meg, egyelőre nincs arról információnk, hogy az MMKA visszafizette-e hitelét. Grunwalsky Ferenc az ingatlanüggyel kapcsolatos kérdéseinkre sem adott érdemi választ. Azt viszont nem cáfolta, hogy a számára 2010-ben az Alapító Okirattal ellentétesen megítélt Magyar Mozgókép Mestere díjjal járó havi nettó félmillió forintos juttatás felét továbbra is felveszi. Emiatt az abban az évben jogszerűen díjazott Rózsa János juttatását is megfelezték.

Oroszi Babett

(Folytatjuk. Címlapkép: Kovács Gergely. A cégadatokat az Opten szolgáltatta.)

Korábbi cikkeink az MMKA korrupciógyanús ügyeiről:

KEHI-vizsgálat a milliárdos filmtámogatásokról: itt a vezetői összefoglaló

Milliárdos hűtlen kezelés gyanúja – kik fosztották ki a magyar filmipart?

MagyarLeaks: Itt az eltitkolt MMKA átvilágítási jelentés

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom