Képviselői mellékjövedelmek: havi egymillió a Parlament tévéért

parlament20081020

Az országgyűlési képviselők esetében ugyan ma nem követelmény, hogy ne legyen másodállásuk, azonban tevékenységüket a választópolgárok összessége érdekében kell, hogy végezzék, amit jelentősen megnehezíthet az, ha közmegbízatásokon – akiknek több is van, közmegbizatásaikon – kívül bármely más üzleti vagy intézményi érdekhez anyagi érdekeltségük kapcsolódik. Táblázatba foglaltuk a honatyák külső forrásból húzott és a vagyonnyilatkozataikban is megjelenített rendszeres jövedelmeit.

***

Az atlatszo.hu által összeállított táblázat a választott tisztségeken, illetve a kormányzatban betöltött tisztségeken kívül megszerzett minden más, a 2010-re és 2011-re vonatkozó vagyonnyilatkozat részét képező jövedelmi nyilatkozatban feltüntetett jövedelmet tartalmazza. Nincs tehát benne a képviselői jövedelem, a polgármesterként, közgyűlési elnökként vagy önkormányzati képviselőként megszerzett jövedelem, a miniszteri, államtitkári, kormánybiztosi, kormánymegbízotti vagy miniszteri biztosi javadalmazás, valamint nem szerepeltettük a nyugdíjakat és baleseti ellátásokat sem.

A magánszférából szerzett tőke- és munkajövedelmek mellett szerepelnek viszont az adatbázisban  a ‘külsős’ alpolgármesterként és bizottsági tagként, illetve a különféle önkormányzati társulásoktól és intézményektől szerzett  jövedelem, a kormánytól független intézmények, például a gazdasági kamarák kifizetései, illetve a közintézetek, közintézmények (kórházak, felsőoktatási intézmények, közoktatási intézmények, stb.). Az összegek eltérő jelzés hiányában havi bruttó jövedelmet jelentenek.

>>> Töltse le a képviselői mellékjövedelmeket tartalmazó táblázatot (xls) (ods)

A különféle cégekben betöltött igazgatósági és felügyelőbizottsági tagságok átlagosan havi 20.000 – 100.000 forint közti pluszjövedelmet biztosítanak közel kéttucat képviselőnek, akik mindannyian a kétharmados Fidesz-KDNP frakciót erősítik.

Parlament tévét gründol a szállodamogul

Kiugróan magas jövedelmet egy képviselő, Csóti György (Fidesz) vallott be ezen a területen, aki havi 960.000 forintot keres a Hotel Carbona felügyelőbizottságának tagjaként. A hévízi Hotel Carbona termálhotel tulajdonosa az ingatlanbefektetőként ismert Bálintfy Gábor ügyvéd, aki 10,5 milliárd forintra becsült vagyonával a Napi Gazdaság toplistája szerint az 50. leggazdagabb magyar. Bálintfy a tulajdonosa annak a cégnek, amely Parlament TV néven “az Országgyűlésben zajló munkát bemutató” tévécsatornát indított. 2011. áprilisa óta Csóti igazgatósági tagja a tévécsatornát működtető Parlament TV Zrt.-nek is, de onnan nem vallott be mellékjövedelmet, tehát a tulajdonos feltehetően a szállodán keresztül fizeti ki.

Cégtulajdonosként közel ötven képviselő vallott be mellékjövedelmet. Ebben a kategóriában előfordul az évi több tízmillió forintos nagyságrend is, Gyurcsány Ferenc (DK) tavaly 107, idén 70 millió forint osztalékot vallott be az Altusból, Puch László (MSZP) 58 millió forintot vett ki M-Luxor Kft. nevű cégéből. Fideszes képviselők között hasonló nagyságrendű összegeket nem találtunk, talán azért, mert a kormánypárti oldalon nagytőkések és jelenlegi vagy volt “pártpénztárnokok” nem tagjai az országgyűlésnek.

Bánki Erik (Fidesz) tavaly 9,6, idén 3 millió forint osztalékot vallott be az RHP Kreatív Bt. nevű családi vállalkozásból – a cég érdekessége, hogy sem az Opten céginformációs adatbázisban, sem a kormányzati e-beszámoló oldalon nem hozzáférhetők az éves beszámolói és mérlegei. A jobbikos Bödecs Barna tavaly 1,96 millió forint osztalékot kapott a Fal-Con Audit Kft.-től – az adótanácsadó cég “bécsi irodájának ingatlanspecialistái mostanra már több ezer olyan magánszemély adóügyeit képviselik, akik zárt ingatlanalapok külföldi tulajdonosai“. Az MSZP-s Nemény András évi 3-4 millió forintot vesz ki az Ynos Kft.-ből – a cég egyik ingatlanügye már az Európai Bíróságot is megjárta.

Igazgatói helyett főmérnöki egymillió

A képviselői fizetés mellett tucatnyi honatya máshol is tart fenn munkaviszonyt. A listavezető Sebestyén László (Fidesz), aki az Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. (ÉRV) főmérnökeként havi bruttó egymillió forintot keres. Sebestyént tavaly összeférhetetlenséggel vádolta a Jobbik, mert akkor még fejlesztési és karbantartási igazgató volt a titulusa ugyanott, és a jogszabályok értelmében országgyűlési képviselő nem lehet állami tulajdonú cég igazgatója. Ma már nem is az, viszont a fizetése főmérnökként is ugyanannyi maradt.

Aradszki László (KDNP) a MOL jogtanácsosaként havi 400.000 forintot keres – emlékezetes, hogy a képviselő a bioetanol ellen, illetve a benzinkutakon való dohányárusítás mellett is lobbizott. A Heti Válasz két minisztert, Navracsics Tibort és Matolcsy Györgyöt foglalkoztatja publicistaként szerény honoráriumért, Mesterházy Attila szocialista pártelnök pedig a pártjától húz még egy főállásnyi fizetést. Az alapítványi szféra sem maradt országgyűlési képviselők nélkül ebben a parlamenti ciklusban: Braun Márton (Fidesz) havi 960 ezer forintot keres a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezetőjeként. L. Simon László (Fidesz) pedig havi 800 ezer forintot kap a Nemzeti Kulturális Alap elnökeként.

Ingatlan és termőföldek bérbeadásából – ha hihetünk a vagyonnyilatkozatoknak – egy képviselőnek sem keletkezik számottevő mellékjövedelme, a legtöbbet Czerván György (Fidesz) vallotta be, aki évi 736 ezer forintért ad bérbe szántóföldeket. Őstermelőként Tóth József (Fidesz) évi 2,9 millió forint, Simonka György (Fidesz) évi 2,6 millió forint bevételt termelt tavaly. A külsős önkormányzati bizottsági és társulási tagságok sem aranybányák a vagyonnyilatkozatok szerint, legtöbbet, havi 204 ezer forintot Németh Zoltán (Fidesz) kap a Fővárosi Közterület-hasznosítási Tanács tagjaként.

Tanárok, ügyvédek, orvosok

Tanárként, orvosként vagy ügyvédként közel hatvan országgyűlési képviselő praktizál. Tanárként Illés Zoltán (Fidesz), a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára fusizik a legdrágábban, havi 850 ezer forintot kap a Közép-Európai Egyetemen. Hasonló nagyságrendű a kórházigazgató orvos-képviselők mellékkeresete: kórházigazgatóként Bene Ildikó (Fidesz) 790 ezer, Daher Pierre (Fidesz) 567 ezer, Kovács József (Fidesz) 850 ezer forintot keres. A jobbikos Gyenes Géza pedig a Magyar Orvosi Kamara hivatalvezetőjeként egészíti ki a keresetét havi 717 ezer forinttal.

Az ügyvédi mellékkeresetek toplistáját is kormánypárti képviselők dominálják: Papcsák Ferenc (Fidesz) zuglói polgármester évi 40 millió, Bohács Zsolt (Fidesz) évi 22 millió, Seszták Miklós (KDNP) évi 30 millió forinttal egészítette ki a képviselői fizetését tavaly.

A parlamenti lobbicsápok valódi működéséről mindenesetre vajmi keveset árulnak el a képviselői vagyonnyilatkozatok. Emlékezetes, hogy tavaly júliusban a kormánypárti frakciók egy ismeretlen eredetű, váratlan módosító javaslattal – a szaktárca és a kormány ellenében – leállították a dohánytermékek idei évre tervezett jövedéki adóemelését, amivel több tízmilliárd forinttól ütötték el a központi költségvetést. “A dohánylobbi erősebb volt” – kommentálta Balsai István (Fidesz) a különös fejleményt, ám a dohánylobbi átlátható módon csupán egy képviselőt tudhat a fizetési listáján: Dancsó József (Fidesz) felügyelőbizottsági tagot, aki a Continental Dohányipari Zrt.-nek mindössze havi 55 ezer forintjába kerül.

Ha a vagyonnyilatkozatokban pontatlanságot találnak, neadjisten további, a nyilatkozatokban nem szereplő mellékjövedelmekről van tudomásuk országgyűlési képviselők esetén, kérjük jelezzék nekünk.

– sepsi – bodoky –

(Fotó: innen.)

Share on Facebook0Share on Google+0Tweet about this on Twitter0Share on Tumblr0
  • Vendég

    Lakhatási támogatást miért kapnak olyan képviselők, akik Budapesten vagy közelében laknak?

  • 06703956677

    Tisztelt Szerkesztőség!

    Számos országgyűlési képviselő bevallásában szerepel saját tulajdonú, olykor nem csekély mennyiségű termőföld…
    “Átlátszó” volna azt föltételezni, hogy ezek a termőföld területek műveletlenül, azaz parlagon hevernek. … amit a hatályos törvények amúgy is tiltan(án)ak.
    Ettől függetlenül; nem nagyon találkoztam a bevallásoknál olyan bevételi tétetelekkel, amelyek a termőföldek hasznosításából erednének – termelés vagy berbeadás eredményeként.
    Vajon ezek a képviselői bevallások – jogilag – okiratnak minősülnek-e?
    Egyáltalán; az ott föltüntetett adatok amennyiben nem felelnek meg a valóságnak, járnak-e bármilyen jogkövetkezménnyel?

    Üdvözlettel:
                             Kovács Zoltán, Pécs

  • Zsoka0325

    Ami mostanában a földek elosztásával is történik az embertelenség, és korrupció. Miért nem a rászorultaknak adják művelésre? a fidesz emberségesebb jövőt igért a kampányban, ma már magabiztosak, és elfelejtették?

  • Ludas Matyas

    De szep sokan vagytok 🙂

  • János Dunai

    HA TELE RAKJA A HAZAIAKKAL UGYANAZ LESZ.IGY ALAKUK KI A RABSZOLGAMUNKA.MINDENHONNAN CSAK ITTHONROL NEM.TERMELNI KELL MINDEN ORSZAGNAK AZ ÖNELLÁTÁS TELJES BIZTOSITASAHOZ ES IRANYITOTT EGYKERENDSZERT.

    • zumm

      mert a kulfoldi munkaero mar nem is szamit, dogoljon ehen mind. mi meg probalkozhatunk a magyar naranccsal. ahelyett hogy kereskedesbol mindenki jobban jarna. egyszer meg a baloldal internacionalista volt jo indokkal. a vilag munkasait kell tamogatni kulonben a nagytoke nyer.

  • nevetőharmadik

    Elég buta csúsztatás a külföldi termékeket azonosítani magukkal a külföldiekkel (ráadásul minden differenciálás nélkül).

    Hanem azt azért jól mutatja, mennyire ostoba dolog is azon siránkozni, hogy a nyugati termékek hogy kiszorítják a magyart, hogy mi csak piacnak kellettünk nekik eladni a szarjaikat, hogy a multik kiviszik a pénzt, stb. Egy ország gazdagsága szemlátomást nem ezeken múlik.

  • Vidéki

    Bizonyára mindenki tisztában van azzal, hogy Németország 357 376 négyzetkilométerre zsugorított területén nem találhatók meg azok az erőforrások, amelyek egy modern gazdaság működtetéséhez szükségesek, ezért rá vannak utalva az együttműködésre azon országokkal, akik rendelkeznek a náluk hiányzó erőforrásokkal.

    Németország területe 357 376 km².
    Az Egyesült Államok 9,83 millió négyzetkilométeres területével 27,5-ször ekkora nagy és természeti erőforrásokben rendkívül gazdag.

    Németország nem tudna megélni import nélkül, az Egyesült Államok könnyedén megtehetné ezt.

    Nagy félremagyarázás rasszistáknak nevezni azokat, akik képtelenek felfogni, hogy teljes önellátásra berendezkedve például le kellene állítani a közúti közlekedést kőolaj származékok hiányában.

    Az EDEKA megvadult propagandája inkább azt sugalmazta, hogy azok, akik nem boldogok az illegális migrációtól, nem örülnek annak, hogy itt élő muszlimok második, harmadik generációja is terrrorizálja az ártatlan emberek többségét, azok rasszisták és egyben olyan hülyék is, hogy Németországot el akarnák szigetelni a nemzetközi munkamegosztástól.

  • transformer

    A “legfrappánsabb” reakció legfeljebb tudatlanságot árul el. Kubában ugyanis nem azért üresek a polcok, mert nem akarnak külföldi árut, hanem mert nincs miből behozatni (kissé kevésbé exportképes a gazdaság, mint Németországban), vagy éppenséggel az immár több mint 50 éve tartó amerikai embargó miatt sem tudnak hozzájutni. Ezért aztán amit tudnak, kénytelenek maguk megtermelni, úgy pedig sehol nem lehet megtölteni a polcokat.
    Ami Németországnak a nemzetközi munkamegosztásban betöltött szerepét illeti, az erőltetett exportjával, és az ennek szolgálatába állított és másokra is ráerőltetett “fegyelmező” gazdaságpolitikájával nehezen számszerűsíthető, de jól észlelhető károkat okoz az Európai Unió számos tagállamának. Bár erről nem sok szó esik nálunk (kell a hely a papíron meg a képernyőn a migráncsozáshoz), de ez is egyik oka az EU fokozódó instabilitásának, és a szélsőjobboldal térnyerésének.
    Ez a gazdaságpolitika számos németnek sem olyan nagyon előnyös, ezért a migráncsozást ott is fel lehet használni ennek elfedésére, még ha nem is olyan primitív módon teszik, mint itt, kormánypropaganda formájában.

  • 7esbusz

    Éljen a demagógia… Hogy függ össze a külföldről behozott árú a külföldiekkel??

    “Ilyen üres egy polc külföldiek nélkül” Lehet náluk külföldit venni? Én egy 18 éves ázsiait szeretnék…. Remélem hamarosan lesz akciósan a lidl-ben is…

  • László Csitos

    Tündéri bogaraim!

    Csak tudnám, hogy mi a dalos pacsirta köze van a külföldi termékek
    levételének (nem árusításának) a rasszizmushoz?
    Ezen az alapon, ha egy szőke nőt vesz el valaki feleségül akkor rasszista!
    Vanília fagyit nem ehetünk csak csokisat, hogy ne legyünk rasszisták.
    – A négerek meg fordítva.
    -Azért mert a kereskedelemben nagyon sok ország termékét lehet vásárolni nagyon sok országban, az nagyon jó dolog.
    De ebből az ellenkezőjét levezetni, rögtön rasszizmust károgni, az egy irtó nagy baromság!
    TI nagyobb barmok vagytok, mint a legvadabb nacionalisták!

    • Metaforáról tetszett-e már hallani?