Kárpátalját nem tudja destabilizálni, de a magyarok megítélését rontja a propaganda

„Nem elég, ha dezinformációra csak reagálunk, az is fontos, hogy immunizáljuk őket az álhírek ellen, például azzal, hogy az ukránok jobban megismerjék a magyarokat” – mondta az Átlátszónak Rozana Tuzsanszka, a kárpátaljai Varosh hírportál társalapítója, akivel a kárpátalját érintő orosz dezinformációról és az ottani média helyzetéről beszélgettünk.

Júliusban terjesztették orosz és lengyel nyelvű közösségimédia-csatornák azt a videót, amiben négy maszkos, magát kárpátaljai magyarnak mondó férfi egy magyar zászló előtt, Molotov-koktélokkal az asztalon toborzóirodák felgyújtására, Ukrajnától való elszakadására buzdít – a videóban egyetlen magyar szó sem hangzik el, a szereplők végig ukrán nyelven, orosz akcentussal beszélnek.

Rozana Tuzsanszka, a kárpátaljai Varosh hírportál társalapítója és igazgatója szerint a videó és a hasonló feszültségkeltő akciók – ilyen volt például még korábban a Kárpátaljai Magyar Kulturúlis Szövetség székházának felgyújtása, majd később az orosz hadsereg állítólagos magyar légiója, ami valójában csak az interneten létezik – Kárpátalján nem érnek célba, de nem is az itteni emberek a célközönsége.

„Itt Kárpátalján az orosz destabilizációs próbálkozások nem működnek, nem sikerült kiélezni az etnikai feszültségeket. De az ilyen akciók befolyásolják a magyarokról alkotott véleményt Ukrajna más részein”

– mondta az Átlátszónak Tuzsanszka. „Néhány ukrán kollégám Kijevben és Harkivban például igazinak hitték ezt a videót. Amikor elmagyaráztam, hogy nem, ez egy orosz hamisítvány, azt mondták, kinéznének ilyesmit a magyarokból. Ukrajna nagy ország, távoli régiókban élő emberek keveset tudnak a többi régióról, a kárpátaljaiak sincsenek nagyon képben például Szumiról. Én is félig magyar származású vagyok, el kellett magyaráznom, hogy a magyarok itt nem valami betolakodók, hanem évszázadok óta itt élnek.”

Fotó: Rozana Tuzsanszja/varosh.com.ua

A ruszin kísérlet után kerültek célkeresztbe a magyarok

A Varosh magazint Rozana Tuzsanszka férfjével együtt alapította még a Majdan előtt, nem sokkal azután, hogy Kijevből visszaköltöztek Ungvárra.

„Amikor elindultunk, Kárpátalján korábban alig volt független hírlap vagy magazin, a legtöbben az oligarchákhoz vagy politikai pártokhoz köthető médiumokból, vagy az állami médiából tájékozódtak, igazi média-sivatag van.”

Mint mondta, eredetileg nem volt céljuk politikai témájú lapot indítani, inkább kulturális tartalmakkal és a helyi mindennapokkal foglalkoztak. A Majdan kezdetekor azonban megkerülhetetlen volt, hogy a politikáról is beszámoljanak. „Most sem tartom a Varosht igazi politikai hírlapnak, de mindig a történelem részesei vagyunk, sokszor nem lehet megkerülni a politikát” – fogalmazott Tuzsanszka. Ma pedig a tartalom körülbelül 80%-a a háborúhoz kapcsolódik, azaz sok cikk van veteránokról, belső menekültekről, katonákról.

Kárpátalja soknemzetiségű jellege szintén a politika célkeresztjébe került. Az orosz propaganda már régóta foglalkozik a régióval,

2014-ig a Kárpátaljáról szóló orosz kampányok fő célja a ruszin szeparatizmus felélesztése volt, kevés sikerrel.

Ekkor még többször megjelent az Ukrajnától elszakadó és enklávéként Oroszországhoz csatalkozó ruszin Kárpátalja víziója, 2014 óta a narratíva megváltozott, és a magyarok kerültek az erőfeszítések középpontjába.

A Varosh még a háború előtt mutatott be öt orosz hátterű hamisítványt és manipulációt az ukrán-magyar kapcsolatokról. Ezek között volt egy, a NewsFronthoz köthető forrásból származó, ukrán nacionalisták magyarellenes üzeneteként beállított videó, ami akkor az egész magyar sajtón hiteles fenyegetésként ment végig. De ezzel egyidőben terjesztettek orosz csatornák olyan üzeneteket is, melyek szerint Magyarország katonai tervet készít Kárpátalja megtámadására és annektálására.

Visszatér a média-sivatag?

„Nem elég, ha dezinformációra csak reagálunk, mindig megcáfoljuk az aktuális álhírt. Arra van szükség, hogy a saját narratívánkat eljuttassuk az emberekhez, hogy immunizáljuk őket az álhírek ellen. Ez esetben például azzal, hogy az ukránok jobban megismerjék a magyarokat” – mondta Tuzsanszka.

A Varosh volt az egyik partnere a Szomszédok filmfesztiválnak, ahol a szomszédos országok filmjeit mutatták be. Ennek keretében szerveztek beszélgetést Rácz Andrással is. A Varosh szintén

bemutatta azt a nyílt levelet, amiben magyar közszereplők tiltakoztak „az Orbán-kormány egyre szégyenletesebb Ukrajna-ellenes propagandája” ellen.

Tuzsanszka elmondta azt is, most a helyzet Kárpátalján hasonló, mint a Varosh elindulásakor: a háború miatt nagyon kevés független médium maradt fenn. Tavaly ukrán újságírók hasonlóról számoltak be az Átlátszónak az ország már régióiból: a háború kitörésekor több száz médium zárt be, különösen az addig virágzó regionális tévés és rádiós világ csatornái vesztek el. A fő ok nem a közvetlen fenyegetettség volt, hanem, hogy cégek kivonulása és a hirdetési piac bedőlése miatt.

„A Varosht ez annyira nem fenyegette. 2019-től nagyrészt nemzetközi civil pályázatokból működtünk, a költségek 85-95%-át ilyen forrásokból tudtuk fedezni. Részei vagyunk a régiós civil ökoszisztémának a Közép-Európai Stratégiai Intézeten keresztül. Idén azonban teljesen átalakítottuk a működési modellünket, a nemzetközi donorokra már csak részben támaszkodunk, hanem főleg helyi hirdetők, feliratkozók, és kisvállalkozások felajánlásaiból működünk” – mondta Tuzsanszka.

Hozzátette, a USAid megszűntetése őket is negatívan érintette: bár az elmúlt években közvetlenül nem kaptak amerikai támogatást, több európai (holland, német, cseh) civil szervezet, ami korábban támogatta őket, részben szintén USAid-es forrásokat osztott tovább. „Más ukrán hírforrásokat viszont nálunk sokkal közvetlenebbül érintett a USAid leállítása. Olyan csapatokat támogattak ilyen forrásokból, akik közvetlenül a frontvonalról tudosítottak.”

Tuzsanszka szerint manapság Ukrajnában a média nehezen tud donorokat találni, mivel azok, akik adakoznának, inkább a hadseregnek adakoznak.

„Mi is azt mondjuk, hogy ha döntened kell, hogy a katonáknak vagy a médiának adományoznál, akkor inkább adj a katonáknak, ha tudsz több célra is adni, akkor is adj a katonáknak, és ami megmaradt, azt add a médiának,

mi is erre buzdítunk, ezért is hirdetünk mi is adománygyűjtéseket egységeknek, vagy olyan csoportoknak, mint a Gyere Vissza Élve alapítvány.”

Zubor Zalán