Modern állomások a semmi közepén: videó a Budapest-Belgrád vasút szerb szakaszáról

Megnéztük, hogy áll most a Budapest-Belgrád vasútvonal szerbiai szakasza Kishegyesnél, a hamarosan elkészülő Újvidék-Szabadka vonalon. Minden modern: lett viadukt, lift és játszótér, de vannak komoly hiányosságok is. A helyiek arra panaszkodnak, hogy az építkezés miatti kamionforgalom tönkretette az utakat, a semmi közepén épült új vasútállomásokat nem tudják megközelíteni, a régieken pedig nem fognak megállni a 200-zal suhanó vonatok. Videóriport. 

„Amit így kívülről az egyszerű ember lát, hogy szépen megcsinálták, csak a hiányosság az, hogy nincs a faluval összekötve. Szép épület, minden rendbe’ van….. el tudja az ember képzelni, csak nem tudod megközelíteni” – foglalja össze velősen egyik riportalanyunk a tényeket.

Több mint két évig követtem szülőfalumnál, Kishegyesnél a vasút újjáépítését. Katasztrófaturistákként álltunk és fotózkodtunk a vasútállomás romjainál, amelyet nem is rekonstruáltak, helyette most a szomszédos és a mi falunk határában építettek újat. A miniszter megígérte, múzeum lesz a kishegyesi vasútállomás helyén – alig várom, igazgatóként ide vonulnék vissza.

Az első lépés a talpfák felszedése volt, no és a vágány melletti fasorok kivágása, mert kellett a hely. A nép pedig hazahordhatta ingyér’ a fát, nagy volt az öröm – bár egyes rendőrök kilométernyi szakaszt „privatizáltak”, aztán árulták a népnek.

A töltés elhordásakor pedig szarmata falu nyomára bukkantak Kishegyesen, jöttek a régészek. A kínai építők nem is örültek, le kellett állni egy ideig a 460 méteres viadukt építésével. Közben hallgattuk a kínai munkásokról a legendákat: azt hitték, a bolti ásványvizes üvegekben ugyanolyan pálinka van, mint amit másutt szereztek; eszik a kutyákat, mind rab, és ráköptek a templomra.

 

Lebontották a régi Fekete hidat is, török munkások építettek újat, de elrontották a beton hűtését, hát lebontották, és a kínaiak gyorsan újat emeltek. A falvak népe másutt is méltatlankodott, mert már hallották, hogy a régi, kisebb állomásokon úgysem fognak megállni a 200-zal száguldó vonatok. Plusz tönkrementek a kamionoktól az utak, sőt, egyes falurészeket el is zártak a művelési idényben, s tocsogtak a sáros utakon.

Szóval, mit is adtak nekünk akkor a kínaiak? Hát az új vasutat, amit egyesek szerint európai színvonalon kellett volna megoldani, és EU-s szabványok szerint. S maradtak utánuk a kamionok által tönkretett helyi utak és a sitt. Riportunkban rákérdeztünk, hogy ez mi? Hisz lettek liftek és játszóterek a semmibe nyúló vasútállomásokon az „Egy övezet, egy út” nyomvonalán.

A Budapest-Belgrád vasútvonal teljes hossza 350 kilométer, ebből a hazai szakasz 166 kilométer, a szerb pedig 184 kilométer hosszú. A magyar szakasz árát az Orbán-kormány eredetileg 472 milliárd forintra becsülte, de ebből később 700-750 milliárd lett. Az összeg 85 százalékát kínai hitelből fizetik, de a szerződést 10 évre titkosították. A kivitelezést kínai vállalatok végzik, de alvállalkozóként részt vesznek benne Mészáros Lőrinc cégei is. A szerbek is kínai hitelt vettek fel a projektre, de náluk sokkal olcsóbb a beruházás. Magyarországon nagyjából 4,2 milliárd forintnyi kínai hitelből épül egy kilométer, Szerbiában viszont csak 2,6 milliárdból – írta meg a 444 a napokban az általa megismert szerb hitelszerződések alapján.

Riportunkban helyi embereket kérdeztünk, hogyan néztek az építkezésre, mi lehet a hatása a településeikre? Szuper beruházásról van szó, Újvidék és Szabadka között 41 perc alatt fog végigsuhanni a vonat, a már két éve működő Belgrád-Újvidék táv 36 percet ad hozzá. De onnan aztán hová, ha Kelebiától Pestig még csak pöszmögnek? Igaz, a kínai munkások állítólag ott folytatják.

Az impozáns beruházás, a sittel együtt, kellemesnek tűnik. Talán életet is lehel a régióba. A magyar és a szerb sajtó a szerbiai nyilvános adatok alapján kilométerre lebontotta az árát – azzal együtt, hogy mindez kínai hitelből épül(t), komoly kamatra. Szóval, ezt adták nekünk a kínaiak: hitelt, vasutat, munkásokat s befolyást.

Szöveg: Szerbhorváth György – Fotó, videó: Pápai Gergely