Nem igaz, hogy a gabonavita miatt Lengyelország leállítja a fegyverszállítást Ukrajnának – heti összefoglalónk

Közelebb kerültek az áttöréshez az ukrán erők a zaporizzsjai fronton, a héten orosz források olyan felvételeket tettek közzé, amelyeken látható, hogy ukrán páncélosok átjutottak az ellenség megerősített vonalain, és a katonák behatoltak Novoprokopivka és Verbove falvakba. Ukrajna a héten tovább folytatta a légicsapásokat a Krím-félszigeti célpontok ellen, szeptember 22-én találat érte az orosz Fekete-tengeri flotta parancsnokságát, ahol több magas rangú tiszt is életét vesztette.

• Ukrán csapatok bejutottak a hetek óta ostromlott Novprokopivka és Verbove falvakba, az orosz Szurovikin-vonal mentén.
• Bejárta a magyar és nemzetközi médiát az az állítás, hogy a gabonavita miatt Lengyelország beszünteti a fegyverszállítást Ukrajnának – csakhogy a valóság ennél árnyaltabb.
• Oroszország hosszú ideje először újra az ukrán energia-infrastruktúrát bombázta.
• Rakétatámadás érte az orosz fekete-tengeri flotta főhadiszállását, a flotta parancsnoka is az áldozatok között lehet.
• Több amerikai lap is úgy értesült, hogy az Egyesült Államok mégis átadja Ukrajnának a 190 km-es hatótávú ATACMS rakétákat, a mennyiség és az idő azonban még nem ismert.

Az elmúlt héten főleg az ukrajnai háború nemzetközi vonatkozásai váltották ki a legnagyobb figyelmet, elsősorban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök amerikai látogatása miatt. A frontokon eközben folytatódtak az elmúlt hetek tendenciái, délen (Zaporizzsja) és keleten (Bahmut) tovább haladt az ukrán erők lassú előrenyomulása.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Ukrán páncélosok az orosz vonalak mögött

A zaporizzsjai fronton, szeptember 21-én közzétett felvételek azt mutatják, hogy Verbove falu irányában ukrán páncélozott csapatszállítók haladnak az orosz védelmi rendszer, a Szurovikin-vonal túloldalán. Ez azért fontos fejlemény, mert eddig ezen a ponton katonai járműveket nem vetettek be, mivel feltehetően a tankcsapdák, az ellenséges tüzérség és az aknamezők meggátolták a biztonságos manőverezésüket.

Ukrán harcjármű orosz légi felvételen, Verbove határában; forrás: x.com videó képernyőkép

Ukrajna ezért eddig csak kisebb, nehezebben észlelhető gyalogos egységeket vetett be, akik átszivárogtak az őrizetlenül hagyott vonalakon. A legfrissebb hírek alapján úgy tűnik, hogy erősödött az ukrán kontroll a Szurovikin-vonalon, és hogy egy ponton sikerült leküzdeni a páncélos egységeket eddig megállító akadályokat.

Később szintén orosz felvételeken az látszik, hogy az ukránok jelen vannak Verbove észak-nyugati részén.

Szintén orosz haditudósító által közzétett videón látható, hogy ukrán katonák behatoltak a zaporizzsjai fronton levő másik faluba, Novoprokopivkába. Ez arra utal, hogy az ukránoknak sikerült elfoglalniuk a falutól északra kiépített lövészárok-rendszereket. Novoprokopivka és Verbove a két falu között elhelyezkedő, stratégiai jelentőségű magaslatok miatt fontos, a legutóbbi felvételeken látható, hogy ezekhez közel zajlottak a harcok. Jelenleg nem világos, ki ellenőrzi a magaslatokat.

Teljesen félremagyarázta a média a lengyel álláspontot

Szeptember 21-én bejárta a nemzetközi sajtót az a hír, hogy Lengyelország úgy döntött, nem szállít többet fegyvereket Ukrajnának, mégpedig azért, mert a két ország konfliktusba keveredett a gabonaszállítás miatt. Ahogy az orosz támadások miatt a tengeri szállítás veszélyessé vált, az ukrajnai exportőrök a gabona nagyobb részét szállították szárazföldi utakon nyugat felé. Azonban egyes kereskedők úgy döntöttek, a távoli országokba szánt gabonát már itt eladják – ezzel nagy mennyiségű, olcsó gabona érkezett az európai piacokra, mire az EU moratóriumot vezetett be ukrán mezőgazdasági termékekre.

A mostani lengyel-ukrán vita azután indult el, hogy az EU nem hosszabbította meg a moratóriumot, mire az Ukrajnával szomszédos államok saját határukon betiltottak több ukrán agrárterméket, Ukrajna pedig válaszul pert helyezett kilátásba.

Ezt követően lényegében a teljes magyar sajtó arról számolt be, hogy a lengyel miniszterelnök bejelentette, a gabonavita miatt beszüntetik Ukrajna katonai támogatását. De valóban ez történt?

Nézzük először a lengyel kormányfő nyilatkozatát: Mateusz Morawieckitől egy tévéinterjúban azt kérdezi a riporter, hogy megingatta-e az ukrán-lengyel viszonyt a gabonavita. „Nem”, válaszolja Morawiecki, „folyamatosan kapcsolatot tartok emberekkel, akik részt vesznek Ukrajna segítésében, humanitárius és katonai értelemben is”, és megismétli, hogy „aktívan segítik” Ukrajnát az orosz invázió elleni harcban.

Kevesebbet adnak, de nem a gabona miatt

A riporter ezután arra kéri Morawieckit, kommentálja az ukrajnai Pravda értesülését, miszerint a lengyel kormány fontolgatja, hogy csökkenti Ukrajna támogatását a gabonaügy miatt. A Pravda az interjú előtt valóban írt erről a lehetőségről, ugyanakkor itt nem volt szó a katonai támogatásról. A cikkben Szymon Szynkowski vel Sęk EU-s ügyekért felelős minisztert idézte, aki azt mondta, fennáll a veszélye, hogy az ukrán politikusok üzengetéseikkel elidegenítik a lengyel közvéleményt, ami miatt nehéz lesz fenntartani a támogatások eddigi szintjét.

Morawiecki az interjúban válaszul azt mondta, „ezt nem is érdemes kommentálni”, és hogy a Szovjetunióban is volt egy Pravda nevű lap, amiről köztudott volt, hogy ha állít valamit, akkor annak az ellenkezője az igaz.

Később valóban beszélt arról, hogy Lengyelország jelenleg „nem szállít fegyvert” Ukrajnának – azonban nem a gabonavita miatt állították le a katonai támogatást, hanem már hosszú ideje csökken a Lengyelországból érkező fegyverek száma.

Ennek oka egyszerűen annyi, hogy Lengyelországnál kevés átadható eszköz maradt: a lengyel hadsereg aktív fegyverzete főleg szovjet modellekből állt, ezek jó részét (például több mint 250 T72 tankot) már átadták – Lengyelország Ukrajna nagyobb támogatójaként egyébként egyedül adott át nehézfegyvereket a hadserege aktív állományából, és nem a már leszerelésre váró készletekből. Az elmúlt évben Lengyelország katonai költségvetését meredeken emelte, a kiadásokat főleg az Ukrajnába küldött fegyverek pótlására (NATO-standard rendszerekkel) fordították.

Később a lengyel kormány szóvivője arról beszélt, folytatódnak azok a fegyverszállítások (például a Krab önjáró lövegek átadása), amelyekről már korábban megegyeztek Ukrajnával. Andrzej Duda lengyel elnök szintén arról beszélt, hogy Moawiecki szavait félreértelmezték, ő azt mondta, hogy az újonnan vásárolt fegyvereket nem adják át – mint ahogy ilyen ígéretet korábban sem tettek. Lengyelország az USA-tól, Dél-Koreától és Németországtól is rendelt tankokat és önjáró lövegeket.

A politikusi nyilatkozatokon kívül a kézzel fogható döntések is a katonai együttműködés folytatására mutatnak: a héten például egy közös lengyel-ukrán katonai kórház létesítéséről döntöttek a felek. A Radarbox adatai alapján továbbra is naponta több nyugati katonai szállító repülőt fogad a dél-kelet-lengyelországi Rzeszów repülőtere, ahonnan átadják a katonai szállítmányokat az ukránoknak.

Valószínűleg kapnak ATACMS-t, de még nem tudni, mikor

Lengyelország mellett az Egyesült Államok katonai segítségnyújtása került be a hírekbe.  A héten, Zelenszkij amerikai látogatására időzítve új, 325 millió dollár értékű (az érték a korábban már megszavazott költségvetési keretből jön) katonai segélycsomagot készít elő Ukrajnának. A hivatalosan bejelentett csomag kapcsán több, Ukrajna segítése mellett érvelő katonai szakértő is csalódását fejezte ki, különösen azért, mert az nem tartalmazta azokat az ATACMS rakétákat, amiket Ukrajna több mint egy éve kért (a csomag, ami értékében az eddigi egyik legkisebb, például légvédelmi eszközöket, tankelhárító rakétákat és tüzérségi lőszert tartalmaz).

Azonban a hét végén több amerikai lap is arról értesült, hogy Washington végül mégis beleegyezett kis számú ATACMS átadásába.

Az ATACMS az ukránok által már használt HIMARS önjáró rakétavető lövedéke, ami legfeljebb 300 kilométerre képes ellőni. Ukrajna azért szeretné már régóta ezeket a rakétákat, mert velük az összes megszállt ukrán régiót be tudnák lőni. Hivatalos bejelentés azonban még nem történt, és egyelőre nem tudni, mikor kerülnek ezek a fegyverek Ukrajnába – tekintve, hogy az Egyesült Államok más fegyverek, például F-16-osok és Abrams tankok átadását a hivatalos bejelentés után is hónapokig halasztotta, nem kizárt, hogy az ATACMS rakéták is csak jóval később érkeznek meg.

Újra a téli légi háborúra készülnek a felek

Kis számban már most is rendelkezésre állnak Ukrajna számára olyan eszközök (főleg saját fejlesztésű drónok, kisebb számban pedig az Egyesült Királyságtól kapott rakéták) amelyekkel távolabbi célpontokat is meg tudnak semmisíteni. Az elmúlt hetekben az ukránok sorozatosan támadták a megszállt Krím-félszigetet. Ahogy a múlt héten írtuk, miután augusztusban ukrán különleges erők felrobbantották az ottani orosz légvédelem egy állomását. Ez lehetővé tette, hogy az ukrán rakéták és drónok célba vehessék a fekete-tengeri orosz flotta és a légierő támaszpontjait.

Ahogy a múlt héten írtuk, egy szárazblokkban megsemmisítettek egy tengeralattjárót és egy csapatszállító hajtót. A következő héten több alkalommal is robbanásokat jelentettek Szevasztopol kikötőjéből, valamint a Krím félsziget több repülőteréről.

A Krím-félszigeten észlelt rakétatámadások a az elmúlt héten

Szeptember 22-én pedig rakétával lőtték az orosz flotta központját. Ukrán és orosz források is arról írnak, hogy a támadás alatt több magas rangú tiszt is az épületben tartózkodott, akik életüket vesztették. Ukrán források szerint a flotta főparancsnoka, Viktor Szokolov is az áldozatok között volt – ezt az állítást az orosz fél nem erősítette meg, Szokolov azonban azóta nem adott magáról életjelet.

Szeptember 21-én Oroszország hosszú idő óta először ismét ukrán energia-létesítményeket bombázott, a támadások miatt 398 település maradt áram nélkül. Mivel az energia-infrastruktúra elleni támadásokban részt vesz az orosz hadiflotta is, az ukránok célja ilyen csapásokkal többek között az, hogy csökkentse az oroszok csapásmérő képességét, mielőtt a tavaly télihez hasonló módon kezdik pusztítani a civil infrastruktúrát. A tavalyi légicsapásokban, a tél közepén előfordult, hogy egész régiók maradtak fűtés és elektromosság nélkül. Az ENSZ adatai szerint az energetikai létesítmények több mint fele elpusztult, mostanra azonban nagyrészt újjáépült Ukrajna energiahálózata.

Zubor Zalán