A májusi törökországi választások óta újult erővel dübörögnek a török-magyar kapcsolatok. Vasárnap Recep Tayyip Erdogan elnök érkezik hazánkba munkalátogatásra Orbán Viktor miniszterelnökhöz; Hakan Fidan, az új külügyminiszter pedig első hivatalos útján Magyarországot kereste fel. Vannak azonban olyan kötődések is a két állam között, amelyekről a politikusok – nyilvánosan – nem beszélnek.
Tavaly ősszel hosszas kutatómunka után bemutattuk, hogyan gazdagodnak Orbánhoz és Erdoganhoz közeli oligarchák a magyar honvédség hadibeszerzésein, amelyeket a magyar kormány 30 évre titkosított. Most a kulturális kapcsolatok bugyraiba néztünk bele.
Hakan Fidan, Törökország idén június elején kinevezett új külügyminisztere eredetileg nem politikus: 2010-től a miniszteri kinevezéséig a török titkosszolgálatokat vezette. Külügyminiszteri tevékenységében is kiemelt szerepet kap a nemzetbiztonság. Kinevezése után nem sokkal a Oktatásügyi Hatóság hozott egy rendeletet, miszerint az iráni alapítású, de Törökországban is tevékenykedő Al-Musztafa Nemzetközi Egyetemet ezen túl nem ismerik el legitim oktatási intézményként. A rendelet mögött feltehetőleg Fidan áll, aki nem akarja, hogy az iráni állam számára lobbizó egyetem hazájában tevékenykedjen.
Miért is érdekes ez az egész? Mert amíg Törökország éppen fellép egy idegen állam politikai ideológiáját terjesztő oktatási intézmény ellen, addig Magyarországon a kormány rendelettel segíti az Erdogan által alapított Maarif iskola létrehozását. A török elnök soft powere ugyanis már régóta gond nélkül terjeszkedik hazánkban. A Maarifon kívül itt van a TIKA (Török Együttműködési és Koordinációs Igazgatóság), az UID (Nemzetközi Demokraták Szövetsége) és az Izrael által terrorszervezetként nyilvántartott IHH (Humanitárius Segélyszervezet) is.
Az önmagát segélyszervezetként definiáló IHH hazánkban elsősorban karitatív tevékenységet végez. A bejegyzett egyházként működő Magyar Iszlám Közösséggel közösen oszt hol élelmiszert, hol tűzifát rászorulóknak. Tiszalökön – egy fideszes vezetésű szabolcsi kistelepülésen – kifejezetten aktívak, itt tavaly még egy mecset is nyílt egy másik török segélyszervezet, a Sadakatasi támogatásával.
Mecsetmegnyitó Tiszalökön 2022. június 16-án (fotó: Magyar Iszlám Közösség / Facebook)
Az IHH egyik elnökségi tagja, Osman Atalay az utóbbi években többször is ellátogatott a szabolcsi faluba, sőt, tavaly még a Maarif iskolába is benézett, és találkozott az alapítvány igazgatójával, Mustafa Diliogluval. Mindezzel alapvetően nem is lenne semmi gond mindaddig, amíg elfogadjuk, hogy az IHH egy segélyszervezet, ezzel azonban sokan nem értenek egyet.
Kemal Özdal (Sadakatasi), Mustafa Dilioglu (Maarif) és Osman Atalay (IHH) a budapesti Maarif iskolában 2022. augusztus 12-én (fotó: Atalay/Facebook)
A Sadakataşı alapító elnöke, Kemal Özdal évekig volt tagja az IHH elnökségének. A Sadakataşıt 2010-ben alapította meg, ami hivatalosan ugyan az IHH-tól független alapítvány, de sok a közös projektjük, és elég sok helyen – például Szabolcs-Szatmár.Bereg vármegyében vagy Szomáliában is egyszerre vannak jelen. A Sadakatasi a keményvonalas Nakşibendi vallási csoporthoz kötődik, ennek ellenére az IHH-nál kevésbé radikális. Ahol megjelenik segélycsomagjaival, oda leginkább Erdogan neo-ottomán víziójának termékeit viszi magával.
Így születhettek meg azok a páratlan projektek, mint például a Zanzibáron felépített Július 15-e Mártírjai Oktatási Központ, amit a sikertelen 2016-os katonai puccs emlékére kaptak ajándékba a helyiek. Vagy az a mecset Sri Lankán, amit a sikertelen katonai puccs egyik áldozatáról neveztek el, ahogy a közelében lévő gyermekotthont és iskolát is.
15 Temmuz Şehitler Külliyesi Zanzibar’da açıldı!!!
Sadaka Taşı Derbeği tarafından Müzdalifah Islamic Charity…
Közzétette: Türkiye in Tanzania – 2017. szeptember 25., hétfő
Az IHH kifejezetten odafigyel arra, hogy fenntartsa a karitatív álcát: aki olyasmit ír róluk, ami nekik nem tetszik, azt egyből beperlik. Éppen ezért bemutatásukhoz mellőzöm az ENSZ-jelentéseket, a véleménycikkeket, az oknyomozásokat és még a nemzetbiztonsági szakértők közül is csak egyet fogok idézni. Méghozzá Hankiss Ágnest, a Fidesz egykori EP-képviselőjét, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Terrorelhárítási tanszékének korábbi vezetőjét.
Hankiss először 2010-ben foglalkozott az IHH-val, még Brüsszelben. A szervezet ekkor vált világszinten ismertté: a hajói megpróbálták áttörni a gázai blokádot, de nem jártak sikerrel – viszont Izrael azóta terrorszervezetnek tekinti. A Fidesz EP-képviselője ezután írásbeli kérdést nyújtott be az Európai Bizottságnak, amiben így fogalmazott:
A nyilvánosság számára hozzáférhető adatok alátámasztják a gyanút, miszerint humanitárius fellépés ürügyén egy, a terrorizmussal közvetlen kapcsolatban álló ernyőszervezet tevékenységéről van szó. Bruguière bíró, a nagy tiszteletnek örvendő és elismert terrorizmusellenes szakértő bebizonyította, hogy a flottilla szervezője, a Humanitárius Felszabadítási Alapítvány (IHH) kapcsolatban állt az al-Kaidával, katonákat toborzott az afganisztáni, csecsenföldi és boszniai háborúhoz, és aktív szerepet játszott a Los Angeles-i nemzetközi repülőtér elleni bombatámadásban.
Az IHH ernyőszervezete, az úgynevezett Union of Good fegyvereladással támogatja a szélsőséges radikálisok tevékenységét. 2011 áprilisában a flottilla főszervezője, a Humanitárius Felszabadítási Alapítvány elnöke így nyilatkozott: »A problémánk a cionizmus, amely vírusként fertőzte meg az egész emberiséget.« Ez nyilvánvalóan nem egy humanitárius munkával kapcsolatos hitvallás vagy álláspont.”
A fideszes politikus a későbbiekben is foglakozott az IHH-val, az NKE oktatójaként a témában még egy tanulmánya is megjelent, amelynek egy rövid – az IHH-val is foglalkozó – részét még a (már megszűnt) kormánypárti Magyar Idők is leközölte.
Mindeközben az IHH békésen tevékenykedett hazánkban. A tűzifa- és segélycsomag-osztásokról persze valóban nem pont a nemzetközi terrorizmus szokott az embernek eszébe jutni.
Az IHH és a Magyar Iszlám Közösség tűzifaosztása Tiszalökön 2020 januárjában (fotó: MIK/Facebook)
Az IHH azonban nem csak jótékonykodni szokott, ahol megjelenik, ott politikai nézeteit is terjeszteni kezdi. Az IHH ezen arcát leginkább az alapító elnöke, Bülent Yildirim saját kijelentésein keresztül ismerhetjük meg. Egy török kormánypárti újság, a Yeni Safak (aminek tulajdonosa Erdogan apósa) 2017-ben interjút készített Yildirimmel, ebből a beszélgetésből sok minden kiderül az IHH-ról.
A riporter azon kérdésére, hogy az IHH miként alakult meg, Yildirim így felelt: „Egyik alkalommal így fohászkodtam: Uram, bárcsak az akindzsik idejében élhettem volna, és részt vehettem volna a hódításokban, és a muszlimoknak segíthettem volna. Majd utána a dzsámiba betérve az imámot a legutolsó sorból hallgatva, mikor annak beszéde véget ért, odaléptem volna hozzá és kezet csókolva ismét útnak indultam volna. Így hangzott a fohászom. Hiszek abban, hogy minden fohászom, amit fiatalon elmondtam, valóra vált. Évekkel később az akindzsik lovai helyett lett az IHH és lettek repülőgépek, az IHH-val pedig a világ minden részére eljutottunk.”
Hogy kik voltak a Yildirim által említett akindzsik? Az Oszmán-birodalom martalócai, irreguláris könnyűlovasság, akiknek komolyabb katonai kiképzés hiányában a fő feladatuk az ellenség területén való portyázás és zsákmányszerzés volt. Yildirim több alkalommal beszélt róla, hogy az IHH-t ezen egykori oszmán-török martalócok kontinuitásának tekinti.
Az interjú végén azonban még ennél is izgalmasabb dolgok derülnek ki: az újságíró azon kérdésére, hogy életében kinek volt rá a legnagyobb hatással, Yildirim így felel:
„Egy párat tudok mondani, megboldogult Erbakan, Aliya Izzetbegovic, Sámil Baszajev, megboldogult Khattáb, Maszadov, Dudajev, az összes afgán dzsihádvezető, Szelámet Hasimi, Hadzsi Murad szintén Moróból… Mindegyikőjüket ismertem. Allahnak köszönhetően az IHH egy olyan áldás, hogy a világon küzdelmet folytató minden vezetővel megismerkedtem. Ezen kívül nagyon sok mártírt is ismertem, nagyon sokat. Mindegyikőjük élete nagy hatással volt rám.”
A felsorolásból mindösszesen két névről fontos beszélni: Baszejevről és Khattábról, a két csecsen dzsihadistáról, akiknek a lelkén több ezer ártatlan civil halála szárad.
Ők voltak a csecsen háborúk legelvetemültebb terroristái.
Samil Baszajev volt a kitervelője és vezetője többek között a bugyonvszki kórház elleni 1995-ös támadásnak, ahol a terroristák egy szülészetet támadtak meg és több mint 1400 embert ejtettek ott túszul, akiknek jelentős része terhes nő és újszülött csecsemő volt. A támadásban százharmincan vesztették életüket. Baszajev másik kiemelkedően véres akciója a 2004-es beszláni túszdráma volt, mikor is a szeptember elseji tanévnyitó ünnepség közepette támadtak meg csecsen dzsihadisták egy általános iskolát, túszul ejtve az ott lévő gyerekeket, szülőket és tanárokat. A túszdráma három napig tartott, a hivatalos adatok szerint 334 civil vesztette benne életét, többségük még gyermek volt.
Ibn al-Khattáb (más átírással al-Hattáb) hasonlóan elvetemült volt. Baszajevvel közösen több terrorszervezetet is alapítottak a Kaukázusban, közeli kapcsolatban álltak az al-Kaidát megalapító Oszama bin Ladennel is, sőt, rendszeresen kaptak tőle anyagi és ideológiai támogatást is.
Mindezek ellenére az IHH egyfajta személyi kultuszt épített ki Baszajev köré. Nemcsak a közösségi médiában szoktak hős mártírként emlékezni a dzsihadistáról, de amikor 2006-ban az orosz hadseregnek sikerült likvidálni Baszajevet, Isztambulban az IHH jelképes temetést tartott neki. Az esemény egy Oroszország-, USA- és Izrael-ellenes tüntetéssé fajult, annak ellenére, hogy az utóbbi két államnak semmi köze nem volt a történtekhez.
Azoknak, akik pedig nem értik, miként fonódik egybe a legkeményebb politikai iszlám és egy karitatív szervezet, Yildirim az alábbi magyarázatot adta egy 2015-ös beszédében:
„Vannak akik azt mondják: miként lehet, hogy egy karitatív szervezet elnöke a cionizmus elpusztításáról beszél? Én ismét elmondom, az Al-Aksza Mecset és Jeruzsálem a muzulmánok számára egy vörös vonal. Amikor hozzáértek a muzulmánok vörös vonalához, civil szervezet, segélyszervezet, politika, hadsereg, kulturális hadsereg – és még amit csak mondani akartok – mind egyesülnek. Ők tudják, miként kell megvédeni az Al-Aksza Mecsetet.”
Kicsit később pedig így fogalmazott ugyanebben a beszédben: „Igen, toleránsak vagyunk, de haragtartóak is tudunk lenni; igen, meg tudunk bocsátani, de bosszút állni is tudunk; igen, türelmesek vagyunk, de megindulni is tudunk.” Ugyanezen szereplésébe persze a klasszikus tengerbe szorítós szöveget is berakta: „Egy nap ez a háború véget ér és bevonulunk Jeruzsálembe, titeket (értsd izraeliek – a szerk.) pedig Allah engedelmével mind a Földközi-tengerbe fogunk szorítani.”
Bülent Yildirim (b) látogatóban a libanoni palesztin menekülttáborban 2021. június 22-én (fotó: IHH/Facebook)
Az IHH alapítójának ezen kijelentéseit elolvasva pedig már nem is az a kérdés, hogy segélyszervezet-e az IHH vagy nem, sokkal inkább az, hogy mégis mit keresnek ők Magyarországon?
Yildirim még nem jelent meg hazánkban, a korábban is említett Osman Atalay, az IHH egyik elnökségi tagja azonban rendszeresen idelátogat. Ő pont ugyanolyan radikális, mint főnöke: 2008-ban, amikor az USA likvidálta Oszama bin Ladent, az IHH sajtótájékoztatót tartott, amin Atalay arra hívta fel a figyelmet, hogy bin Laden meggyilkolása illegális volt és el kell ítélni az amerikai terrorizmust.
A narratíva mindig ugyanaz: akiket mi terroristának nevezünk, azok az ő szemükben hős mártírok.
A keleti nyitás egy évtizedes sikerének köszönhetően pedig mára már egyre kényelmesebben érzik magukat Magyarországon. A bejegyzett egyházi státusszal rendelkező Magyar Iszlám Közösség társaságában pedig még a Fidesz sem tud mit kezdeni hazai tevékenységükkel..
A magyar kormány évek óta riogatja a lakosságot külföldről finanszírozott civil szervezetekkel, amik veszélyes ideológiákat akarnak hazánkba behurcolni. Persze, ezalatt a demokráciapárti és korrupcióellenes szervezeteket értik, a terroristákat idealizáló és a gyanú szerint azokat tevékenyen segítő török alapítvány azonban nem zavarja őket. A magyar pedagógusok státusz-törvényt kapnak, az IHH-val kokettáló Maarif viszont kiemelt jelentőségű beruházásként újíthatja fel az épületét.
A Maarif ugyan magát egy modern nemzetközi magániskolaként mutatja be, az alapítvány
kuratóriuma azonban egészen más képet fest. Akárcsak a Fidesz által létrehozott vagyonkezelő alapítványok, a török szervezet is tele van (ottani) kormánypárti politikusokkal.
A kuratórium elnöke Birol Akgün akadémikus. Rajta kívül ott ül még
Gülşen Karanis Ekşioğlu török nagykövet (középen) és a Maarif Alapítvány magyarországi képviselője, Mustafa Dillioğlu (j), Budapest főispánjánál, dr. Sára Botondnál (b) tett udvariassági látogatást 2023. június 15-én (fotó: Török Nagykövetség / Facebook)
Ezenkívül a Maarif rendelkezik egy 12 tagú igazgatósággal is, aminek a kuratóriumhoz hasonlóan több jelenleg is aktív kormánypárti politikus tagja van:
A Maarif Alapítvány vezetősége tehát többnyire a török kormánypárt egykori vagy jelenleg is aktív politikusaiból áll. Ettől függetlenül – vagy épp ezért – az Erdogan-közeli magániskola minden különösebb gond nélkül tevékenykedhet hazánkban, sőt, a Fidesz támogatását élvezi.
Billay Gábor
Címlapkép: Recep Tayyip Erdogan és Orbán Viktor Ankarában, a Türk Államok Szervezetének csúcstalálkozóján 2023. március 16-án (fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
A „demokrácia visszatéréseként”, elképesztő lelkesedéssel és örömmel ünnepelték vasárnap este Isztambul utcáin, terein és az otthonokban az ellenzéki Ekrem Imamoglu...
Felemásan sikerült az önkormányzati voks eredménye Törökországban: bár a választásokat csaknem 52 százalékkal megnyerte Recep Tayyip Erdogan elnök Jog és...
Kedden állt bíróság elé Isztambulban hat újságíró, akiket a tavalyi törökországi puccs óta szomorú rutinná vált vádakkal, „terrorista szervezethez...
Nagy csinnadrattával ünnepelte a tavaly július 15-én meghiúsult puccskísérlet egyéves évfordulóját múlt hét végén a török kormány. Minden jel arra...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!