Nem tudni, ki vezeti az orosz hadsereget Prigozsin puccskísérlete után – heti összefoglalónk

A háború egyik legfurcsább incidense zajlott a hétvégén Ororszországban: az orosz Wagner-zsoldoscsoport nyílt zendülésbe kezdett, és szinte ellenállás nélkül vonult Moszkva határáig, feltehetően menekülésre kényszerítve Putyint és Misusztyint. Végül Jevgenyij Prigozsin, a Wagner vezetője visszavonulót fújt, miután állítólag megegyeztek a felek, de az incidens súlyos csapás az orosz rezsim tekintélyének, és a Prigozsin által okozott káoszt az ukránok is kihasználhatják a frontokon.

• Nyílt erőszakba fordult az orosz fegyveres erőkön belüli ellentét, a Wagner-csoport és a Hadügyminisztérium konfliktusa a héten csaknem Moszkva ostromába és fegyveres puccsba torkollott.
• Az incidens óta nem állt a nyilvánosság elé Prigozsin két fő ellenfele, Szergej Sojgu hadügyminiszter és Valerij Geraszimov vezérkari főnök. Egyes hírek szerint a Wagner-csoport az eltávolításukért cserébe nem támadt Moszkvára.
• Zaporizzsja és Donyeck megyében több kisebb települést visszafoglaltak az ukránok, brit jelentések szerint a háború intenzívebb szakaszához hasonló, magas veszteségeket szenved mindkét oldal.
• Rakétatalálat érte a Krím-félszigetet az ukrán szárazfölddel összekötő hidat. Hasonló támadásokkal Ukrajna az orosz logisztikát próbálja gyengíteni a megszállt déli területeken.
• Az amerikai kongresszus kétpárti kezdeményezésben presszionálja a Fehér Házat, hogy adjon ATACAMS rakétákat Ukrajnának.
• Egy korábbi számítási hibára hivatkozva az Egyesült Államok 6 milliárd dollárral növelte az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás keretét.

Puccskísérlet, lázadás, zendülés – ilyen szavakkal írták le a hírekben az Oroszországban a hétvégén történt incidenst, ami a magyarországi híreket is dominálta a napokban. Korábban mi is többször írtunk a Wagner-csoport és a reguláris orosz hadsereg közti feszültségekről. A zsoldoscsoport az ukrajnai háború óta korábbi mérete többszörösére nőtt (többek között a börtönökből toborzott rabokkal), és a magánhadsereget vezető Jevgenyij Prigozsin (eredetileg Putyinnal szövetséges üzletember) egyre nagyobb befolyásra tett szert a nyilvánosságban és a fegyveres erőkben. Prigozsin ambícióit a hagyományos elit (a reguláris sereg vezetői és a Hadügyminisztérium) nem nézték jó szemmel, és – legalábbis Prigozsin állítása szerint – többször szabotálták a Wagner-csoportot az ukrajnai harcok során.

Megkérdőjelezte a háború jogosságát

A konfliktus a bahmuti csatában csúcsosodott ki, amelynek végére, Prigozsin elmondása szerint, olyan sok katonát vesztettek (mert szerinte az orosz hadvezetés nem biztosított nekik elég felszerelést), hogy ideiglenesen le kellett vonulniuk a frontról. Prigozsin ezután egyre élesebben kritizálta az orosz katonai vezetést, különösen Szergej Sojgu hadügyminisztert és Valerij Geraszimov vezérkari főnököt. A múlt héten már odáig elment, hogy az ukrajnai háború casus belliét is hazugságnak nevezte: mint mondta, nem igaz, hogy az ukránok bombázták a Donbaszt, vagy hogy támadást akartak indítani 2022-ben. Szerinte ehelyett a Hadügyminisztérium „megtévesztette” Putyint.

Prigozsin állítása szerint múlt pénteken az orosz hadsereg rakétával támadta a Wagner-csoport egyik táborát. Erre hivatkozva mintegy 25 ezer emberrel visszatért Oroszországba, és először elfoglalta a rosztovi katonai körzetet. Ezen a területen halad át az Ukrajnában harcoló orosz csapatok (mostanra az orosz hadsereg többsége) utánpótlása, azaz Prigozsin lényegében túszul ejtette az ukrajnai csapatokat.

Ezután a Wagner-csoport egy hadoszlopa elindult Moszkva felé, és szinte ellenállás nélkül tett meg 800 kilométert, azzal a deklarált céllal, hogy eltávolítsák az orosz katonai vezetést. A menet során néhány alkalommal tüzet nyitott a konvojra az orosz légierő, a wagneristák azonban hat helikoptert és egy parancsnoki repülőgépet lelőttek. Az orosz fegyveres erők nehezen tudtak úrrá lenni a válságon, a Wagner felvonulására hidak felrobbantásával válaszoltak, de nem tudtak jelentős erőket mozgósítani ellenük (jellemző, hogy az egyetlen haderő, amit fel tudtak vonultatni, egy másik, Moszkvától részben független hadúr, Ramzan Kadirov hadserege volt).

Az incidens végül szombaton azzal ért véget, hogy az orosz hivatalos szervek és Prigozsin kijelentették, hogy sikerült megegyezniük, ezért a Wagner-csoport katonái elvonulnak. A megegyezés részleteiről kevés információ derült ki: jelenleg annyit tudni, hogy Prigozsin ellen nem indul büntetőeljárás (a felkelés után hazaárulással vádolták), csakúgy, mint más, a zendülésben résztvevő katona ellen sem. A Wagner-csoport ukrajnai szerepvállalásának valószínűleg vége, legalábbis önálló egységként. Prigozsin állítólag Beloruszba utazott.

Zavaros puccs

Arról, hogy pontosan mi volt a lázadás hátterében, még sokáig zajlanak majd a találgatások. Sokan gyanítják, hogy a Wagner-csoport nem az egyedüli szereplő volt a játszmában, ez megmagyarázza, miért nem tudtak hatékonyabban fellépni ellenük a hivatalos fegyveres erők. Fontos kérdés az is, hogy mik voltak a szombati egyezség részletei. Egyes, Wagner-csoporthoz köthető Telegram-csatornák azt írták, hogy a zendülés után leváltják Geraszimovot és Sojgut, mások viszont tagadják ezt. Feltűnő azonban, hogy a válság kitörése óta egyikük sem állt nyilvánosság elé, és a Kreml sem hozott nyilvánosságra semmit a helyzetükről.

Vagyis gyakorlatilag nem tudjuk, hogy ki vezeti jelenleg a háborúban álló Oroszország hadseregét.

Mindez mind az orosz katonai célokra, mind a Putyin-rendszer jövőjére súlyos következményekkel járhat. Prigozsin felvonulása rámutatott a rezsim gyengeségére, Putyin kezéből láthatóan kicsúszott az irányítás: az orosz elnök a zendülés kezdetén még árulónak nevezte a wagneristákat, súlyos megtorlást ígért a lázadásért, majd szóvivője még aznap bejelentette, hogy megegyeztek a lázadókkal, akik következmények nélkül távozhatnak azok után, hogy lelőttek több orosz repülőt, és nyíltan szembeszegültek az állammal.

Maga Putyin azóta szintén nem állt nyilvánosság elé (az orosz tévék egy előre felvett interjúját sugározták vasárnap). Prigozsin ráadásul büntetlenül megkérdőjelezte az ukrajnai háború jogosságát – az elmúlt évben ilyesmiért súlyos börtönévek jártak Oroszországban.

Több orosz forrás sem rejti véka alá a véleményét, hogy az incidens következményei beláthatatlanok lehetnek. Alekszandr Hodakovszkij, az ukrajnai szakadár erők Oroszország által támogatott parancsnoka vasárnap a Telegramon arról írt: az ország „soha többé nem lesz ugyanolyan” mint volt. Kiemelte, hogy a Wagner felvonulását sokan ünnepelve fogadták Oroszországban, hiszen valaki végre ellenállt a hatalomnak.

„A wagneristák konvoja nem az aszfalton haladt – az emberek szívén keresztül haladt, kettévágva a társadalmat. Azok, akik megértették, mi volt a tét, és hogy milyen közel voltunk a vereséghez, soha nem fogják megérteni azokat, akik éltették a wagneristákat, és örültek, hogy valaki kihívta a hatalmat. (…) Már így is nehéz dolgunk van, de tegnap minden egy nagyon vékony cérnaszálon lógott.”

Nem úgy tűnik, hogy felfüggesztették

A zendülés okozta zavart kihasználva az ukránok több irányban is támadásokat indítottak, ezek eredményéről még nincsenek egyértelmű információk. Orosz források szerint szombaton az ukrán erők Herszon megyében, a tavaly lerombolt Antonovszki híd közelében átkeltek a Dnipro folyón, és hídfőállást alakítottak ki a bal parton. Egy a hétvégén készült légi felvételen az látszik, hogy orosz csapatok ellenséges tűzben vonulnak vissza a híd közeléből.

A hét elején a magyar és nemzetközi sajtóban is megjelentek olyan hírek (elsősorban Margo Grosberg, az észt hírszerzés vezetőjének egy nyilatkozatára hivatkozva), amelyek szerint Ukrajna felfüggesztette a közelmúltban indult déli ellenoffenzívát, és a következő egy-két héten nem számíthatunk nagyobb hadműveletekre. Több helyen a nyilatkozatot összekötötték a korábban megjelent, ukrán veszteségekkel kapcsolatos hírekkel. Harctéri felvételek alapján Ukrajna az ellentámadás első napjaiban több nyugati harcjárművet, köztük legalább két Leopard 2-t is elvesztett.

Ugyanakkor az elmúlt hét eseményei nem sokban különböztek az ezt megelőző hetek dinamikájától: Dél-Ukrajnában továbbra is heves harcok zajlottak, és néhány kisebb településről kiszorították az orosz csapatokat.

Grosberg szavait egyébként a legtöbb helyen a kontextusból kiragadva közölték. Észt források szerint a nyilatkozatban elhangzott az is, hogy „amikor felmerül a kérdés, hogy civil szempontból a médiajelentések szerint miért tűnik úgy, hogy az ukrán ellentámadás csak lassan halad, katonai szempontból ez teljesen logikus, már csak azért is, mert az orosz félnek volt ideje megerősíteni a frontvonalat a megszállt kelet-ukrajnai területeken.”

Mint mondta, egy klasszikus támadó hadművelet végrehajtásához a támadónak hagyományosan három az egyhez számbeli előnyre van szüksége a személyzet és a fegyverek tekintetében. Ezzel szemben az arány most nagyjából egy az egyhez, „emiatt, és hogy ne vállaljanak felesleges kockázatot, az ukránok módszeresebben, óvatosabban és csendesebben közelítenek a művelethez, hiszen mind az emberi, mind a technikai erőforrások lényegében aranyat érnek.”

Az elmúlt héten megjelent, hitelesíthető hírek alapján az ukránok visszafoglalták a zaporizzsjai Pjatihatki falut. Donyeck és Zaporizzsja megye határán, a Mokri Jalij folyó völgyében szintén folytatódtak a hadműveletek, és ukrán ellenőrzés alá került két falu, Sztorozseve és Makarivka. Legfrissebb hírek alapján továbbra is az oroszok ellenőrzik a szomszédos Rivnopilt.

Orosz katonai bloggerek állítása szerint az ukránok benyomultak a délebbre fekvő két faluba, Sztaromaiorszkébe és Urozsajnébe. Egyes ukrán elemzők a két falu felszabadulásáról beszélnek, azonban pénteken készült felvételek alapján Urozsajne orosz ellenőrzés alatt áll.

A domborzati térképre nézve látható, hogy a visszafoglalt falvak egy folyóvölgyben fekszenek. A völgy keleti partján levő magaslatokat az ukránok már korábban elfoglalták, azonban a nyugati magaslatokat továbbra is az oroszok tartják, ami nehezíti az ukránok haladását. A rövid távú ukrán cél az lehet, hogy Sztaromaiorszke elfoglalásával elvágják a magaslaton elhelyezkedő Rivnopil utánpótlását. A falut körülvevő dombtetők a térség utolsó, oroszok által ellenőrzött magaslatai, elfoglalásuk további ukrán előrenyomulást tenne lehetővé.

Ismét az orosz logisztika és a hidak a célpontok

A térségben folyó harcokról készült felvételek és jelentések szerint a két fél még csak csekély erőket vetett be. Fontos rámutatni, hogy jelenleg a harc apró falvak között zajlik, az ellentámadás előtti frontvonalat nagyjából 8-10 kilométeres mélységekben tolták délebbre az ukránok, és az offenzíva még nem érte el a legjobban kiépített orosz védvonalakat.

Ahogy arra többen is rámutattak, a jelek szerint egyelőre az ukránok csak kis részét vetették be az ellentámadásra félretett csapatoknak és nyugati fegyvereknek (szintén feltételezhető, hogy az oroszok sem vetették be a tartalékaik nagy részét). A harcok intenzitása ennek ellenére növekszik, a brit hírszerzés június 19-i jelentése szerint a harcokban az ukrán és az orosz erők is súlyos veszteségeket szenvednek el. Konkrétan az orosz csapatok veszteségei a britek szerint a márciusi, Bahmutért vívott csata csúcspontja óta a legmagasabb szinten vannak.

A szárazföldi hadműveletekkel párhuzamosan Ukrajna rendszeresen támadja az orosz logisztikai célpontokat Zaporizzsja, Donyeck és Herszon megyékben. Június 18-án a herszoni Rikovében találatot kapott egy orosz lőszerraktár, és a héten robbanásokat jelentettek Bergyanszk és Tokmak közeléből is.

Új fejlemény, hogy csütörtökön egy ukrán rakéta súlyosan megrongálta a Krím-félszigetet és a megszállt Dél-Ukrajnát összekötő Csonhar hidat, ami a háború óta a Krím és a szárazföld közötti legforgalmasabb útvonal volt. Kiiktatása igencsak megnehezíti a Krím és Ukrajna közötti szárazföldi szállítást, arra most csak a Perekop földszoroson keresztül, valamint a még keskenyebb Arabat földnyelv hídján van lehetőség. Orosz források szerint az itteni híd közelében is rakéták csapódtak be a héten, a célpont ezúttal is a híd lehetett.

Ahogy emlékezhetünk rá, a tavaly nyári-őszi, herszoni offenzíva során Ukrajna szintén nem gyors áttöréssel, hanem az orosz utánpótlási vonalak célzásával, köztük stratégiai fontosságú hidak megrongálásával tudta visszavonulásra bírni a megszállókat, miközben a frontokon lassú, felőrlő harcok folytak. A helyzet hasonló, ám a herszoni területhez képest Ukrajnának ma egy jóval nagyobb területet próbál felszabadítani, ahol az orosz csapatok ellátása kevésbé problémás, mint az korábbi, herszoni hídfőnél.

További különbség ugyanakkor, hogy ezúttal Ukrajna nagyobb hatótávú fegyverekkel rendelkezik, köztük a britektől kapott, 550 kilométeres hatótávú Storm Shadow rakétákkal (valószínűleg ilyen fegyverrel támadták a krími hidat is).

Úgy tűnik, az ukrán fegyveresek Zaporizzsjában a herszonihoz hasonló taktikát alkalmaznak. Az akkori offenzíva lassú, felőrlő harcokkal járt a fronton, ami az ukrán oldalon is jelentős veszteségeket okozott, miközben a nagy hatótávú rakétatámadásokkal meggyengítették az orosz utánpótlási vonalakat. Akkor három hónapba telt, amíg jelentősen elmozdultak a frontvonalak, a mostani offenzíva során tehát még kevésbé várható gyors áttörés, inkább további hónapokig elhúzódó harcokra lehet számítani Dél-Ukrajnában.

Kreminnánál az oroszok mentek át támadásba

A további frontokról a héten kevés hír érkezett. Ukrán források megerősítik, hogy június 20-án az orosz erők támadást indítottak az észak-donyecki Kreminna irányából, mintegy két kilométerre visszaszorítva a védőket (orosz források szerint főleg tapasztalatlan mozgósított katonákat). Az ottani ukrán katonai parancsnokság elismerte, hogy „a helyzet nehéz”, egy június 23-i közleményben viszont arról írtak, hogy megállították a támadást. Elfoglalt településről, lakott területet érintő harcokról nincsenek bizonyítékok.

Június 23-án készült felvételek egy lokális ukrán támadásra utalnak a donyecki Krasznahorivka és Mariinka térségében: a felvételeken az látszik, hogy ukrán katonák orosz állásokat foglalnak el. A támadás stratégiai jelentősége valószínűleg csekély, azonban ez lehet a háború kitörése óta az első alkalom, amikor ukrán katonák olyan területre hatoltak be, amit az orosz-párti szakadárok 2014 óta ellenőriztek.

Magyarország is megszavazta az újabb szankciókat

A nemzetközi kontextust illetően a héten három jelentős hír érkezett: június 20-án a Pentagon bejelentette, hogy egy „számviteli hiba részletes felülvizsgálata során kiderült”, hogy az Ukrajnának eddig nyújtott katonai támogatások értékét mintegy 6,2 milliárd dollárral felülbecsülték, ezért lehetőség nyílik a korábban elfogadott keretből további, 6,2 milliárd értékű felszerelést nyújtani.

A számviteli hibára hivatkozás lehet kifogás, hogy komolyabb adminisztráció nélkül újabb fegyvereket lehessen szállítani az amerikai raktárakból, de akár valós is lehet. Ukrajna ugyanis nagyrészt nem készpénztámogatást kap, és nem is újonnan vásárolt fegyvereket, hanem már korábban félretett (egyébként sokszor leselejtezésre váró) katonai eszközöket. Amikor a hírekben az szerepel, hogy Ukrajna újabb milliárdos katonai segélycsomagot kap az Egyesült Államoktól, az általában azt jelenti, hogy elraktározott fegyvereket és lőszert kap, aminek az értékét az amerikaiak ennyi dollárra becsülik.

A 2022-es orosz invázió óta Ukrajna mintegy 113 milliárd dollár értékű katonai segélyt kapott az Egyesült Államoktól. A kongresszus decemberben hagyta jóvá a segélyek legutóbbi körét, összesen mintegy 45 milliárd dollárt Ukrajna és egyes szomszédos NATO-tagállamok számára. Bár a csomagot úgy tervezték, hogy a költségvetési év szeptemberi végéig tartson, sok függ a harctéri eseményektől, különösen az ellentámadás alakulásától.

Az Egyesült Államok eddig több modern fegyver átadásától húzódozott, köztük a legnagyobb figyelmet a 300 kilométeres hatótávú ATACMS rakéták kapták. Az ATACMS az ukránok által eddig sikerrel használt HIMARS nagyobb hatótávú lövedéke, átadásuk már közel egy éve is felmerült, de az eszkalációs félelmek miatt nem került rá sor. Június 21-én az amerikai képviselőház külügyi bizottsága jóváhagyott egy kezdeményezést, ami az ATACMS rakéták átadására szólítja fel a Biden-adminisztrációt. A javaslatot, amiről hamarosan szavazhat a törvényhozás, a demokrata politikusok mellett az ellenzéki Republikánus párt képviselői is támogatják.

Június 22-én az európai uniós tagállamok megállapodtak az Oroszország elleni legújabb, tizenegyedik szankciós csomagról, amelynek ezúttal közvetlen katonai vonatkozásai vannak. A csomag deklarált célja a szankciós kiskapuk bezárása, ennek értelmében például szigorítja a tengeri áruszállítás szabályait, emellett megtiltja az olyan technológiák Oroszországba exportálását, amelyeket katonai célokra is felhasználhatnak (úgynevezett kettős felhasználású termékek). A 11. szankciós csomagot, ahogy a korábbiakat is, a magyar kormány is megszavazta.

Zubor Zalán