Már tavaly aláaknázták az oroszok a kahovkai gátat, először vetettek be Leopard tankokat az ukránok – heti összefoglalónk

Orosz katonai források már hónapokkal korábban arról beszéltek, hogy aláaknázták a kahovkai gátat. A mostani robbantás is inkább orosz védelmi érdekeket szolgál, és beleillik abba a stratégiába, amelyet a napokban folytattak az oroszok: a belendülő ukrán ellentámadás nyomán sorra robbannak fel az orosz ellenőrzés alatt álló gátakat, hogy lelassítsák az ukránok haladását.

• Felrobbant a Nova Kahovka-i víztározó gátja, több tízezer otthon vált lakhatatlanná.
• Tavalyi információk alapján a visszavonuló oroszok aláaknázták a gátat, de a mostani felrobbantása nem tűnik gondosan megtervezett akciónak, kommunikációs zavar következménye is lehetett.
• Több ponton is ellentámadást indítottak az ukránok, először vetettek be Leopard 2 tankokat, de az ellentámadásra tartogatott fő erők még nem szálltak harcba.
• Bulgária kormánya hivatalosan is bejelentette, hogy katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának.
• Folytatódtak az orosz felkelők betörései Belgorod oblasztyba, újabb csapatokat vonva el az ukrajnai frontról.

Június 6-án átszakadt és csaknem teljesen elpusztult Ukrajna egyik legnagyobb víztározójának duzzasztógátja, a kahovkai gát. A Dnipro folyón elhelyezkedő gát lerombolása miatt eddig példátlan humanitárius és ökológiai katasztrófa van kibontakozóban: a kahovkai víztározóból a balatoni víztömeg tízszeresének megfelelő víz zúdult a folyó délebbi szakaszára. Az áradás több falut gyakorlatilag eltörölt a térképről, becslések szerint mintegy 40 ezren vesztették el otthonukat.

Az áradás Herszon megye dél-nyugati részét érinti közvetlenül, de a víztározó kiürülése hosszú távon a több régióban is problémákat okoz: a folyó két partján lévő mezőgazdasági területek víz nélkül maradnak, az ukrán agrárminisztérium szerint mintegy félmillió hektárnyi földterület elsivatagosodása fenyeget.

A gátszakadás miatt elárasztott területek

Bár hivatalosan Moszkva nem vállalta magára a gát felrobbantását, sőt, az ukránokat vádolják vele, a legtöbb külföldi elemző az orosz megszálló csapatokat sejti a gát felrobbantása mögött. A Dnipro tavaly ősz óta frontvonal, jobb partját az ukránok, a bal partot az oroszok ellenőrzik. A gát irányítóállomása a megszállt bal parton található, vagyis a zsilipeket továbbra is az oroszok működtették. Tavasszal az oroszok hagyták, hogy a tározó vízszintje az elmúlt 30 év legmagasabbikára emelkedjen – ez arra utal, hogy nemhogy elkerülni akartak egy árhullámot, hanem súlyosbítani próbálták azt.

Más gátakat is felrobbantottak a napokban

Orosz katonai források már tavaly arról számoltak be, hogy a Dnipro túlpartjáról visszavonuló oroszok aláaknázták a gátat, azért, hogy megakadályozzanak egy esetleges ukrán offenzívát a folyón át. Tavaly decemberben egy interjúban erről beszélt az orosz 205. motorizált lövészdandár egy katonája, és hasonló állítások jelentek meg a dandár Telegram-csatornáján is.

Ukrajna az elmúlt hónapokban hadműveleteket folytatott a Dnipro vidékén, visszafoglalva a folyó torkolatának több szigetét. Bár az ellentámadás fő iránya nem a folyó túlpartja lett volna, az ukránok itt képesek lettek volna orosz csapatokat lefoglalni, hogy gyengítsék a védekezést más frontszakaszokon – emiatt a gát felrobbantása inkább az oroszoknak állt érdekében, hiszen a katasztrófa egybeesett az ukrán offenzíva fokozódásával Zaporizzsja és Donyeck megyékben.

Azt is érdemes megjegyezni, hogy nem a kahovkai gát volt az egyetlen orosz ellenőrzés alatt álló gát, amelyet felrobbantottak az elmúlt héten: Zaporizzsja megyében, ahol az ukránok több helyen is támadásokat indítottak az orosz vonalak ellen, a megszállók szintén felrobbantották a Molocsna folyó gátjait Udarnik and Hrusevka falvak térségében. Más helyeken folyókat torlaszoltak el, hogy mesterséges áradásokat okozzanak.

A kahovkai gát felrobbantása tehát beleillik az orosz taktikába, az viszont más kérdés, hogy az időzítés mennyire volt előnyös számukra. Az áradás hetekre lehetetlenné tesz bármilyen hadműveletet a Dnipro vonalán, azonban Ukrajna tudomásunk szerint nem vetett be olyan erőket a herszoni térségben, ami számottevő orosz erőket foglalt volna le.

Anders Puck Nielsen dán katonai elemző szerint katonai szempontból hiba volt a gátrobbantás időzítése: szerinte akkor lett volna ilyen lépésnek értelme, ha az ukránok hídfőállást alakítottak volna ki a Dnipro bal partján. Emiatt szerinte elképzelhető az is, hogy a gát felrobbantása valamilyen mulasztásra vezethető vissza, például valamilyen kommunikációs zavar miatt egy orosz tiszt túl korán adta ki a parancsot a robbantásra. Ezt erősíti, hogy az orosz csapatok evakuációja nem volt zökkenőmentes a folyó bal partjáról (pedig itt árasztott el nagyobb területeket), elvesztett felszerelésről és vízbe fulladt katonákról is érkeztek hírek.

Ukrán részről kevés értelme lett volna felrobbantani a gátat

Az orosz propaganda nyomán a magyar kormánypárti médiában is elterjedtek azok a magyarázatok, amelyek szerint az ukrán erők robbantották fel a kahovkai gátat. Az egyik fő érv, amit emellett felhoznak (ez látható például az Origo cikkében), egy tavaly decemberi Washington Post-interjú, amiben Andrij Kovalcsuk ukrán vezérőrnagy arról beszélt: tavaly ősszel rakétákat lőttek ki a gátra. Csakhogy ebből egyáltalán nem következik az, hogy most is ez okozta a gátszakadást.

A Washington Post interjújában Kovalcsuk arról beszélt, hogy amikor az oroszok visszavonultak Herszon megye északi részéről, felmerült, hogy a kahovkai gát megrongálásával és Dnipro vízszintjének megemelésével akadályozzák a visszavonulásukat, úgy, hogy a víz ne öntse el a folyó menti falvakat. Ennek érdekében próbacsapásokat is végeztek, és kivitelezhetőnek ítéltek egy ilyen akciót, amit azonban végül mégsem hajtottak végre. A gát teljes elpusztítása pedig nem merült fel. Nem világos, hogy most milyen érdeke fűződne Ukrajnának a gát felrobbantásához, hiszen az áradás most nem akadályoz orosz csapatmozgásokat.

A magyar médiában is megjelent magyarázat szerint a Krím-félsziget vízellátását akarta Ukrajna tönkretenni a gát felrobbantásával. Azonban a TASS orosz hírügynökség jelentése szerint a katasztrófa nem jelent veszélyt a félsziget vízellátására. A Kyiv Postnak nyilatkozó szakértő rámutatott, hogy Ukrajna már 2014-ben, a Krím-félsziget megszállásakor elzárta a Krímet ellátó csatornát, így több mint hét éven át egyáltalán nem jutott innen víz a Krímbe. Az orosz megszálló hatóságok ez idő alatt kiépítették az infrastruktúrát a helyi vízkészletek kiaknázására. 2022 februárjában az oroszok felrobbantották a csatornát elzáró gátat, így a Dnipro és a kahovkai tározó tovább táplálta azt.

Ukrajna deklarált célja az összes megszállt terület visszafoglalása, beleértve a Krím-félszigetet és a most elárasztott területeket is. A vízellátás tönkretétele azt jelentené, hogy Ukrajna lemondott ezekről a területekről, ami nem valószínű, tekintve, hogy épp pár napja indítottak ellentámadást dél-Ukrajnában.

Három tengelyen indult az ellentámadás

Az elmúlt napokban fordulat figyelhető meg a harci események kommunikációjában. Az ukrán csatornákon teljes rádiócsend állt be, a történésekről a napokban szinte kizárólag orosz forrásokból tájékozódhattunk. A helyzet hasonló volt a tavalyi harkivi és herszoni ukrán ellenoffenzívák idején is.

Orosz haditudósítók beszámolóiból és nyilvánosságra került felvételek alapján arra következtethetünk, hogy az ukránok három tengelyen indítottak ellentámadást. Donyeckben folytatódtak a hadműveletek Bahmut körül. Itt az ukránok célja a frissen elesett város körüli magaslatok elfoglalása, a Bahmutba beküldött orosz csapatok műveleti körülzárása (ellátási útvonalaik támadása) lehet.

Videófelvételek alapján az ukrán erők elértek Berhivka határához, Bahmuttól északkeletre. Orosz források szerint pedig részben elfoglalták a falut is, de ezt egyelőre a másik fél forrásai nem erősítették meg. Ezzel párhuzamosan Északról, Zaliznyanszke felől indult támadás. Azonban Berhivkától nyugatra két falut és egy nagyobb területet védenek az oroszok, ha az ukránoknak sikerül elfoglalni Berhivkát és térségét, azzal elvághatják ezen csapatok utánpótlási vonalait. Délen eközben továbbra is nyomás alatt állnak, és lassan szorulnak vissza a Kliscsiivka falut és térségét megszálló csapatok.

Az ukrán ellentámadás fő iránya azonban nem Bahmut, hanem Dél-Ukrajna lehet. Ukrán források az itteni hadműveletekről is mélyen hallgatnak, így csak orosz tudósításokra hagyatkozhatunk. Ezek alapján két ponton indult támadás: Zaporozzsija megyében, Orihiv, Robotine és Lobkove térségében, valamint Dél-Nyugat-Donyeckben Neskucsne, Novodonyetszke és Novodarivka térségében.

Először vetettek be Leopard 2-ket

Orosz források szerint június 7-én Lobkove ukrán ellenőrzés alá került, és harcok folytak délebbre, Luhove falu körül is. Keleten, szintén orosz tudósítók szerint az ukránok hídfőállást alakítottak ki a Sajtanka folyó déli partján. Június 11-én nyilvánosságra került felvétel alapján az ukránok ellenőrzik a Donyeck és Zaporizzsja megye határán fekvő Blahodatne falut, ez az első település, aminek a visszafoglalását hitelesen megerősítették.

 

Az orosz hadügyminisztérium több videót is közzétett a zaporizzsjai és donyecki harcokról. Ezeken az látható, hogy az ukránok főleg könnyebb páncélozott járműveket (például AMX 10 felderítő páncélosokat és brit Mastiff páncélautókat) vetettek be. Kisebb mennyiségben láthatóak a felvételeken tankok, főleg szovjet T-64-esek, valamint – a háborúban elsőként – kis számú Leopard 2-t és amerikai Bradley lövészpáncélost is bevetettek.

Ezek már azok az eszközök, amiket kifejezetten az ellenoffenzívára tartogattak, ami tehát most már vitathatatlanul elindult. Ugyanakkor az ukrán hadműveletek célja egyelőre még nem egy nagyszabású áttörés, inkább az orosz védelem felmérése, a vonalak gyenge pontjainak feltérképezése lehet. Emellett a harcok jelenleg még a legerősebb orosz erődítésektől távol zajlanak, ezek áttörése sokkal nagyobb nehézséget okozhat az ukránoknak, mint azoknak a front közeli területeknek a visszafoglalása, ahol most folynak a harcok.

Kitalált és valós veszteségek

Orosz drónfelvételek alapján a támadásokban több ukrán harcjármű is találatot kapott vagy aknára futott. Bár a veszteségeket az orosz propaganda igyekszik felnagyítani. Az orosz hadügyminisztérium szóvivője a rá jellemző túlzással 8 kilőtt Leopard 2-ről beszélt, erre azonban nincs bizonyíték. Június 6-án bemutattak egy felvételt, amin állítólag Leopard 2-ket lőnek ki orosz helikopterek, később  azonban kiderült, a tankként bemutatott járművek valójában traktorok voltak.

Felvételek bizonyítják két Leopard 2 sérülését is, ezek közül az egyik, úgy tűnik, teljesen elpusztult. Az Orihiv térségében készült drónfelvételen valódi veszteségek láthatók, itt látható az egyik kilőtt Leopard 2. A felvételeken az látszik, hogy az ukrán hadoszlop aknamezőbe ütközik, majd az orosz tüzérség tűz alá veszi. A videón felismerhető továbbá több amerikai Bradley lövészpáncélos, szintén mozgásképtelenül.

Ebben a táblázatban látható, hogy az Oryx projekt igazolt veszteségeket gyűjtő oldal gyűjtése alapján milyen veszteségeket szenvedtek az ukrán csapatok az ellentámadás első napjaiban:

Az ukránok középtávú célja a déli támadással feltehetően Tokmak város elérése lehet. Tokmak Zaporizzsja régió fontos logisztikai csomópontja, elfoglalása jelentősen nehezítené a Fekete-tenger partvidékét (Melitopol, Bergyanszk) védő csapatok ellátását.

Kínai és bolgár fegyverek a fronton

A háború nemzetközi kontextusában két fontos esemény történt a héten: június 8-án Ramzan Kadirov csecsen vezető olyan felvételeket tett közzé, amin kínai gyártmányú Shaanxi Baoji „Tigris” páncélautók láthatók, ezek Kadirov állítása szerint hamarosan az ukrán fronton szolgálnak majd.

Kína hivatalosan nem nyújt katonai támogatást Oroszországnak, eddig a fronton nem is észleltek kínai fegyvereket (kivéve eredetileg civil funkciójú, átalakított eszközöket, például drónokat).

Egyelőre nem világos, hogy ezek hogyan kerültek Oroszországba: Kína ilyen páncélautókat több országba is exportált (főleg afrikai államokba), elképzelhető, hogy az egyik importőrtől közvetve szerezték meg őket. Feltűnő, hogy a fotókon szereplő járműveken nincs fegyver, csak a géppuska állványa és a lövészt védő pajzs. Emiatt elképzelhető, hogy Kína „civil” eszközként exportálta a járműveket, hogy elmondhassa: fegyvert továbbra sem szállított.

A másik fejlemény, hogy Bulgária elismeri, hogy fegyvereket szállít Ukrajnának. Todor Tagarev, Bulgária újonnan kinevezett védelmi minisztere június 6-án kijelentette, hogy országának meg kell tennie, ami szükséges ahhoz, hogy segítséget nyújtson Ukrajnának, hogy az fel tudja szabadítani területeit az orosz megszállás alól.

„Akkor lesz biztonságunk, ha az utolsó megszálló elhagyja Ukrajna határát, és a Kreml agresszív szándékait megakadályozzuk. Csak így garantálható a térségünk és a jövőnk” – mondta Tagarev.

Bulgária eddig hivatalosan nem ismerte el, hogy katonai segítséget nyújtott Ukrajnának. Titokban azonban nagyszámú bolgár fegyver és lőszer érkezhetett az ukrán frontra. A Politico még januárban írt arról, hogy a Bulgáriából titokban szállított hadianyag létfontosságú volt az ukrán védőknek a háború kezdeti szakaszában. Korábban mi is írtunk arról, hogy Bulgáriából Magyarországon keresztül rendszeresen szállítanak rakományt ukrán repülők arra a lengyel légibázisra, ahol az ukránoknak szánt felszerelést elosztják.

Zubor Zalán