A Gazprom is katonákat küldhet a frontra, hadrendbe állnak az első ukrán Leopardok – heti összefoglalónk az ukrajnai háborúról

Bár az Origó háromnaponta megírja, hogy elesett Bakhmut, valójában a város nagy része még ukrán kézen van. A várost ostromló Wagner-csoport a közeljövőben új riválist kaphat, miután a Gazprom egy leányvállalata saját zsoldoscsoportot készül szponzorálni – ez újabb szankciós vitákhoz vezethet, hiszen ezáltal azok, akik olajat vesznek Oroszországtól, közvetlenül az agresszor haderejét szponzorálnák.

• Bár a magyar állami média hetente megírja a város elestét, valójában elakadt az orosz offenzíva Bakhmutnál.
• A frontvonal a Bakhmutot kettészelő folyó partján húzódik; Ukrajna ellenőrzi az utolsó, Bakhmutba vezető utat, amelyen keresztül el tudják látni a védőket.
• Dél-Koreáról kiderült, hogy tavaly hozzájárult a saját gyártmányú katonai eszközök Ukrajnába szállításáról.
• Megérkezett az első századnyi Leopard 2 Ukrajnába, Lengyelország szállította le őket és képezte ki a kezelőket.
• Orosz források szerint saját „önkéntes” hadsereg létrehozására készül az orosz állami gázcég, a Gazprom, közel kétmilliós havi fizetésért toboroznak zsoldosokat.

„Rendkívül nehéz a helyzet” – így jellemezték az orosz és az ukrán jelentések is a donyecki Bakhmut városánál zajló harcokat a héten. Március elején a várost kettészelő Bakhmutovka folyó keleti partjáról visszavonultak az ukránok, azóta pedig lényegében befagyott a frontszakasz, annak ellenére, hogy heves harcok zajlanak mind a városon belül, mind annak környékén.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A város keleti felének feladása után az ukránok felrobbantották a Bakhmutovka folyón átívelő hidakat, és továbbra is tartják a folyó nyugati partját. Az elmúlt hetekben az ukránok is erősítést küldtek a térségbe. Ukrán források szerint az ukrán erők március 7-én ellentámadást indítottak az orosz harapófogó északi és déli fele ellen is, stabilizálva a frontot.

Az elmúlt hónapokban a városba vezető utak többsége orosz ellenőrzés alá került. Mostanra két út maradt nyitva, ám ezek közül az északi, Hromove falun áthaladó út már nem használható biztonságosan. A Washington Post március 12-én tett közzé helyszíni riportot, ahol a folyosó védelméért felelős egység katonáit is megszólaltatta. A riportból kiderül, hogy a déli, T054-es főút azonban továbbra is átjárható, ezen keresztül jut be lőszer, élelmiszer és erősítés Bakhmutba.

Tartják Bakhmutot az ukránok

Régóta jellemző, hogy a magyar kormány befolyása alatt álló média jó része látványosan reménykedik Oroszország katonai győzelmében, vagy legalábbis az olvasókat minden erejükkel próbálják meggyőzni arról, hogy az orosz győzelem a küszöbön áll. A helyzetet jól mutatja az, ahogy Bakhmut ostromáról számolnak be: a közmédia és a kormányzati befolyás alatt álló egyéb médiumok február eleje óta már többször megírták, hogy a város elesett, több ezer (máshol több tízezer) ukrán katonát kerítettek be teljesen. Az Origón például márciusban körülbelül 3 naponta esett el újra és újra város: 3-án azt írták, hogy „az ukránok feladták Bakhmutot”, majd három nap múlva azt, hogy „tízezernyi védőt kerítettek be” – akik eszerint mégsem adták fel a várost. Másnap, hogy próbálják megakadályozni az ukránok a védők bekerítést (akiket mégsem kerítettek be), de nem fog sikerülni, majd 11-én ismét azt írták, hogy „Bahmutnál teljesen elvágták az ukránokat”.

Szalagcímek az Origo, a Hirado.hu és a Pesti Srácok lapjairól

Ahogy korábban is írtuk, Bakhmut városa inkább politikai, mint stratégiai jelentőségű mindkét fél számára. Bár Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt hangoztatta, hogy ha a város elesne, Oroszországot semmi nem tartaná vissza Donyeck megye nagyvárosainak megszállásától, a Háborúkutató Intézet (ISW) elemzése szerint az orosz erők Bakhmut elfoglalását nem tudnák kihasználni arra, hogy újabb nagy offenzívát indítsanak. Bakhmut esetleges elfoglalása után az orosz erők megpróbálhatnának nyugat felé nyomulni a T0504-es autópálya mentén Kosztjatyinivka felé (kb. 20 km-re Bakhmut-tól), vagy északnyugat felé nyomulhatnának az E40-es autópálya mentén a Donyecki terület északnyugati részén található Szlovjanszk-Kramatorszk felé (kb. 40 km-re északnyugatra Bakhmut-tól). Ez a két lehetséges előrenyomulási tengely azonban nem támogatja egymást, és a leépült orosz erőknek valószínűleg csak az egyiket kellene prioritásként kezelniük ahhoz, hogy bármilyen esélyük legyen a sikerre. Az ukránok ráadásul a térségben erődítményeket hoztak létre, és a régiót jól járható, védett utak kötik össze a hátországgal – olvasható az intézet elemzésében.

Nincsenek hiteles adatok a veszteségekről

Orosz részről a város bevétele egyrész szimbolikus eredmény lenne, másrészt a Wagner zsoldoscsoport és vezetője, Jevgenyij Prigozsin hatalmi pozíciója szempontjából lenne fontos. Az ISW értelmezése szerint viszont az orosz reguláris hadsereg főparancsnoka, Valerij Geraszimov épp arra törekszik, hogy kivéreztesse a Wagner-erőket Bakhmutban annak érdekében, hogy meggyengítse a rá veszélyt jelentő Prigozsint, például azáltal, hogy nem biztosít számára elég lőszert.

Prigozsin a közelmúltban valóban lőszerhiányra panaszkodott, ám ez nem biztos, hogy szándékos szabotázs eredménye: a NASA műholdfelvételei alapján arra következtethetünk, hogy a lőszerhiány gyakorlatilag minden orosz és ukrán egységet sújt.

Műholdfelvételeken látszik, mennyire kimerültek az orosz lőszerkészletek | atlatszo.hu

Az elmúlt hónapokban több nyugati jelentés is született arról, hogy fogytán van az Ukrajnában harcoló orosz csapatok lőszere, így a megszállók már nem tudják alkalmazni a korábban bevált, masszív tüzérségi bombázásra alapuló taktikájukat. A NASA műholdfelvételein valóban azt látni, hogy töredékére esett a detektált robbanások száma a frontvonalak körül.

Külföldi elemzők emiatt vitatják, hogy Bakhmut védelmének fenntartása tudatos stratégia, vagy csak a város szimbolikus jelentősége miatt nem engedi az ukrán vezetés, hogy katonái jobban védhető pozíciókba vonuljanak. Előbbi magyarázat szerint a város védelmének célja egy késő tavaszi (a napokban beköszöntő sárszezon utáni) ukrán ellenoffenzíva előkészítése: amíg tart a csata Bakhmutban, Oroszország a győzelem reményében újabb erőket fordít a város elfoglalására, így kevesebb ereje marad a valóban lényeges vonalak (például Oroszország és a Krím-félsziget szárazföldi összeköttetését biztosító Zaporizzsja megye védelme) megerősítésére. Utóbbi magyarázat szerint viszont a város folytatódó védelme viszont a tervezett ukrán ellentámadást nehezíti, mert fölöslegesen von el embereket és hadianyagot.

A város körüli harcokban elszenvedett veszteségekről hiteles adatokat nehéz szerezni, de az biztosra vehető, hogy mindkét oldalon rendkívül magas a véráldozat. Feltételezhető, hogy mivel az oroszok támadnak, az oldalukon magasabb az áldozatok száma, de hiteles és pontos adatokat valószínűleg csak évek múlva szerezhetünk.

Lengyel és koreai segítség

Az ukrán stratégia minden bizonnyal az idén beérkező, a korábbiaknál is nagyobb nyugati fegyverszállítmányokra építve tervez ellentámadást. Ahogy januárban írtuk: 2023 januárjában az Egyesült Államok és más szövetséges országok számos páncélozott járművet ajánlottak fel, többet, mint amennyit korábban összesen szállítottak Ukrajnának. Az idei év elején felajánlott nehézfegyverek kifejezetten támadó hadműveletekre alkalmasak, szemben számos korábbi, inkább területvédelemre használható fegyverrel (például légvédelmi eszközök, gyalogsági páncéltörő rakéták).

Korábban tabunak számító fegyvereket kap Ukrajna, a magyar kormány hozzájárul – heti összefoglalónk az ukrajnai háborúról – Világtérkép

Szintet léptek a nyugati fegyverszállítások, egy közelgő ukrán offenzívához lehet szükség a több száz páncélosra.

Ezek közül már Ukrajnában vannak az amerikai Bradley páncélozott harcjárművek, valamint az első Leopard 2-s harckocsik. Mariusz Blaszczak lengyel honvédelmi miniszter március 9-én jelentette be, hogy már Ukrajnában van az első 14 Leopard, amit Varsó felajánlott. Blaszczak szerint a héten még további 10 német gyártmányú tankot adnak át Ukrajnának.

Lengyelország az európai államok közül élen jár Ukrajna felszerelésében, eddig közel 250 harckocsit adtak át (modernizált szovjet T-72-ket). Varsó a 14 Leopard 2 harckocsin kívül további 60 modernizált T-72-es és PT-91-es harckocsit kíván átadni Ukrajnának.

Lengyelország emellett több Krab önjáró löveget is juttatott Ukrajnának. A Reuters március 8-i cikke szerint ezek nem lengyel, hanem dél-koreai alkatrészekből épültek, azaz a leszállításukhoz az ázsiai ország beleegyezésére is szükség volt. A Reutersnek most a dél-koreai védelmi minisztérium megerősítette, hogy Szöul tavaly jóváhagyta a fegyverek újraexportálását Lengyelország számára, hogy azokat közvetve Ukrajnába szállítsa.

Dél-Korea eddig közvetlenül nem küldött fegyvert Ukrajnába, bár arra volt példa, hogy Csehország közreműködésével, amerikai pénzből koreai rakétavetők jutottak az ukrán hadsereghez. Dél-Korea egyébként a világ egyik legnagyobb hadiipari exportőre. A mostani konfliktus szempontjából fontos, hogy Korea az egyik fő gyártója a 155 mm-es tüzérségi lőszereknek, amelyeket Ukrajna egyre nagyobb, és egyre nehezebben pótolható mennyiségben használ fel. Egy március 2-i hír szerint egyébként a Pentagon ezekből a lövedékekből nagy tételben készül venni Szöultól – hogy milyen célra, az hivatalosan nem derült ki.

Belép a Gazprom a háborúba

Bár a Wagner-csoport helyzete instabil, az orosz hadseregben várhatóan egyre fontosabb szerepet töltenek be a vállalatok által szponzorált zsoldoscsapatok. Egy ismert orosz katonai blogger szerint a Gazprom leányvállalata, az olajtermelő Gazprom Nyeft arra készül, hogy saját forrásból katonai alakulatot hoz létre. Állítása szerint az egység papíron az orosz hadsereg kötelékéhez tartozó önkéntes alakulatként működik majd, azaz hivatalosan nem a Wagnerhez hasonló „katonai magánvállalkozás” (PMC) lesz. A gyakorlatban viszont ugyanúgy zsoldosokat toborozna a vállalat: a katonáknak havi közel 2 millió forintnak megfelelő fizetést is felajánlanak.

Az orosz kormány korábban még februárban engedélyezte a Gazprom Nyeftnek, hogy létrehozzon egy privát biztonsági szervezetet hozzon létre orosz energetikai infrastruktúra védelmére. A lépés valószínűleg összefügg a Wagner-csoport és az orosz hivatalos hadvezetés konfliktusával, utóbbi az állami Gazprom zsoldosegységén keresztül próbálja elszívni Prigozsinék embereit. A Putyin-féle tekintélyuralmi rezsimre, ahogy más diktatúrákra is egyébként jellemző a párhuzamos struktúrák létrehozása: olyan, azonos feladatokkal bíró katonai és biztonsági szervezetek felállítása, amelyek egymással versengenek az állami forrásokért, így biztosítva, hogy egy szerv sem nő túlságosan a központi hatalom fejére.

Zubor Zalán