Ennyi könnygáz még sosem fogyott Romániában – békés tüntetőkkel szemben is erőszakot alkalmazott a rendőrség

A 2006-os budapesti zavargásokhoz hasonló rendőri túlkapásokra került sor Bukarestben augusztus 10-én. Példátlanul sok könnygáz-gránátot lőttek ki, és arra sem volt még példa, hogy a csendőrök békés tüntetőkkel és újságírókkal szemben fizikai erőszakot alkalmazzanak.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Egyelőre nincsen jó magyarázat arra, hogy mi volt az oka annak, hogy a csendőrök már kora délután, 16.30 óra magasságában könnygázt vetettek be a kormány előtt tüntetők ellen. A könnygáz-gránátok után vízágyú következett, majd a tér kiürítésére is sor került – ekkor nagyon sok békés, felemelt kézzel tüntető személyt bántalmaztak a csendőrök.

A rendelkezésre álló felvételekből az is kitűnik, hogy a tüntetők között jelen levő, agresszív személyek semlegesítése helyett helyett válogatás nélkül mindenkivel szemben erőszakoskodtak. Több tucat civil mellett megverték például az ORF osztrák közszolgálati televízió munkatársát, valamint a Hotnews.ro újságíróját is, de hírek szólnak egy óvodáról, ahol mintegy száz, udvaron játszó gyermek és szüleik felé fújta a szél a könnygázat.

A G4Media.ro értesülései szerint az erőszakos tüntetőket – bűnözőket valamint focihuligánokat – a kormánypárt, illetve a kerületi polgármesterek szervezték be, hogy a csendőröknek alapot adjanak az erőszakos fellépésre.

A rendvédelmi erők fellépése azért is különös, mert az utóbbi másfél évben több tucat alkalommal tüntettek a kormány ellen, és eddig – néhány elszigetelt incidenst leszámítva – a csendőrök mindig profin biztosították a rendezvényeket.

A tüntetések folytatódnak

Szombat este mintegy 60 ezer ember vonult újra utcára Bukarestben és az ország nagyvárosaiban – ezúttal viszont a csendőrség is sokkal visszafogottabb volt, incidensre nem került sor. Vasárnap este újabb tüntetést szerveznek.

A pénteki tiltakozást a külföldön dolgozó romániaiak, az ún. “diaszpóra” szervezte. Ugyanis az a szokás, hogy nyaranta a mintegy 450 ezer külföldön dolgozó vendégmunkás közül sokan hazatérnek, és Romániában, a család és barátok körében töltenek el néhány hetet.

A 450 ezer vendégmunkásról szóló adat az Országos Statisztikai Hivatal kimutatásából származik, a valós számok ennél jóval magasabbak lehetnek, a különféle források 2-4 millióra teszik a vendégmunkások számát.

A diaszpóra az ország egyik legfontosabb modernizációs ereje: a rendszeresen hazaküldött fizetések fontos jövedelemforrást jelentenek az itthon maradt idősebb rokonoknak, egyben a román gazdaság számára is hathatós támogatást jelentenek.

A pénznél is fontosabb talán az, hogy a nyugati országokban eltöltött idő nyitottá és kritikussá teszi őket – ők elvárják azt, hogy adójukért cserébe bizonyos minőségű szolgáltatásokat kapjanak.

A diaszpóra tagjai közül sokan visszatelepedtek az utóbbi években – ők a külföldön megkeresett pénz és know how segítségével vállalkozásokat indítanak, ezzel is hozzájárulva a román gazdasághoz.

Miért is tüntetnek?

Romániában másfél éve egymást érik a tüntetések, miután a 2016 decemberében megválasztott Szociáldemokrata Párt (PSD) és partnere, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) fő célkitűzése az igazságszolgáltatás átszabása.

Ez a kormánykoalíció, valamint a koalíciót támogató RMDSZ szerint azért szükséges, mert szerintük vissza kell állítani a jogállamiságot, meg kell nyirbálni a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) jogköreit, illetve meg kell akadályozni a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) további túlkapásait.

Az ellenzéki pártok, valamint a tüntetők szerint a “reform” célja nem más, mint hogy a kormánypártok bűncselekményekkel vádolt politikusai meg szeretnék úszni a börtönbüntetést, az igazságszolgáltatás politikai kontroll alá vonnák, illetve a korrupcióellenes harcot igyekeznek ellehetetleníteni.

Hosszú távú ellenállás

Az ország nagyvárosaiban a tüntetések változó intenzitással folynak: sorozat 2017 januárjában kezdődött a hírhedt 13-as sürgősségi kormányrendelet elleni tiltakozással. Ezt a rendeletet az új kormány beiktatása után két héttel, éjszaka 12 órakor fogadták el, tartalmát tekintve a hivatali visszaélés megszűnt volna bűncselekmény lenni.

A tüntetések február 5-én érték el a csúcspontjukat: ekkor több, mint 600 ezren tüntettek országszerte, annak ellenére, hogy aznap a kormány bejelentette, törlik a 13-as kormányrendeletet.

2017 augusztusában aztán újra elkezdődtek a #rezist tüntetések, miután Tudorel Toader igazságügyminiszter bejelentette az igazságszolgáltatási törvények átfogó “reformját” – ez ellen november 5-én 35 ezren tüntettek országszerte.

2018 január 20-án aztán újabb nagy tüntetésre került sor Bukarestben – a hóesés ellenére 60 ezren mentek ki az Universităţii (Egyetem) térre. Több tízezren tüntettek a büntetőjogi büntetőjogi perrendtartás módosítása ellen június 19-én, aztán a büntető törvénykönyv elfogadása napján, július 4-én újabb több ezres tüntetésekre került sor.

Milyen a hangulat?

A romániai tüntetések általában igazi fieszta-hangulatban zajlanak, akkor is, ha épp hideg van, vagy esik az eső. A tipikus #rezist tüntetők a nagyvárosi középosztály tagjai – felsőfokú végzettséggel rendelkező, viszonylag jól kereső harmincas- és negyvenesek, ők biciklikkel, gyermekekel, kutyákkal érkeznek.

A plakátok és szlogenek közt is inkább az értelmiségi humor dominál, erőszakoskodásra egyáltalán nem kaphatóak, általában nagyon civilizált és jó hangulatú az egész. A pénteki tüntetés után például a felvonulók összeszedték maguk után a szemetet.

Tapasztalatunk, hogy a csendőrség szakszerűen biztosítja ezeket a tüntetéseket: Kolozsváron például nem tudunk túlkapásról, és sokáig Bukarestben sem voltak különösebb incidensek. Idén azonban egyre inkább elszabadultak az indulatok.

Egyre szaporodó incidensek

A január 20-i tüntetéseket például lovas csendőrök biztosították – úgy tűnik, senki nem számított arra, hogy a lovak a zajtól és a tömegtől idegesek lesznek, és egy sűrű tömegben ágaskodó ló beláthatatlan károkat tud okozni.

Júniusban az egyik bukaresti tüntetésen a tüntetők összecsaptak a csendőrökkel: nyolc személyt, köztük egy német újságírót bekísértek – utólagos beszámolók szerint a csendőrök szándékosan kreáltak káoszt, és aránytalan intézkedést foganatosítottak akkor, amikor könnygáz-sprayekkel kezdtek el oszlatni – egy nő kórházi kezelésre szorult.

A július 4-i, a Btk. elfogadása elleni tüntetésen újabb összecsapásokra került sor a csendőrök és tüntetők között: egyes tüntetők megpróbálták áttörni a kormány épülete előtti kordonokat, és műanyag palackokkal dobálták a csendőröket. Azok könnygázzal válaszoltak – négy személyt bekísértek, és két csendőr megsérült.