Moldovában a halottakat is megilleti a szavazati jog

Közel három millióan szavazhatnak majd október 30-án a moldovai elnökválasztáson. Az OCCRP és partnere, a RISE Moldova azonban több olyan, a névjegyzékbe felvett szavazót is azonosított, akik már eltávoztak az élők sorából.

 

 

A chisinaui temetőben háromszáz sír átnézése után száz olyan embert találtak, akik jelenleg is aktív szavazóként szerepelnek a választói névjegyzékben. Az ügy olyan hírességeket is érint, mint a 2003-ban elhalálozott rendező, Emil Loteanu, és a színész Mihai Volontir, de lehetséges szavazóként van számon tartva az Alkotmánybíróság elnökének, Alexandru Tanasének elhunyt édesapja is.

Olyanok is vannak tehát, akik annak ellenére, hogy közel 15 éve halottak, azóta is szerepelnek a választói névjegyzékben, ami egyben azt is jelenti, hogy a másfél évtized alatt összesen 10 darab helyi és országos voksoláson „vehettek volna részt”.

A moldovai választói névjegyzékkel már évek óta komoly problémák vannak, a szavazók száma például annak ellenére is gyarapodik, hogy közben az országból emigrálók száma is folyamatosan nő. 1990-ben még csak 2,4 millió szavazó volt a 3,7 milliós országban, 2009-ben, a külföldön szavazókat is beleszámolva, ez a szám 2,7, 2010-ben 2,81, 2016-ban pedig már 2,85 millió.

Az egyik leglátványosabb növekedést a választói névjegyzék 1996-ban produkálta, amikor az elnökválasztás két fordulója között összesen 41 ezer fővel bővült a lista. A következő nagy hullám 2009-ben következett be, amikor a Központi Választási Bizottság elhatározta, hogy mostantól mindenki szerepelni fog a listán, akinek van moldovai tartózkodási engedélye, függetlenül attól, hogy az országban él-e életvitelszerűen. Az ellenzéki pártok és civil szervezetek, látva a növekedést, már akkor arra hívták fel a figyelmet, hogy ilyen mértékű bővülés akkor lehetséges, ha már halott személyek is felkerültek a listára.

A halott szavazok ügye ráadásul nem csak és kizárólag Moldovára korlátozódik, a választói névjegyzékben ugyanis olyan egykori választó is szerepel, aki évekkel ezelőtt Moszkvában hunyt el. Iure Ciocan, a Központi Választási Bizottság korábbi elnöke, jelenlegi tagja szerint ugyanakkor nem feltétlen az adminisztratív kar hibája a kialakult helyzet. Az orosz fővárosban elhunyt Emil Loteanut például azért nem törölték még a jegyzékből, mert a rendező rokonai nem honosították az orosz halotti bizonyítványt a moldvai hatóságok előtt.

Ciocan elmondása szerint a feltárt neveken túlmenően is lehetnek olyanok a választói névjegyzékben, akik időközben már elhunytak. Ebből azonban szerinte nem következik, hogy vissza is fognak élni a nevükkel a választásokon, mivel a listákon névvel és személyi azonosító számmal szerepelnek az állampolgárok, és a voksolás során nem csak, hogy az útlevelüket kell felmutatniuk, de a magának a voksolásnak a tényét is rögzítik az okmányban, megelőzve így a többszöri szavazást. Ciocan nem aggódik, véleménye szerint az a pár elhunyt szavazó nem érinti a választás kimenetelét.

„Vannak-e halottak a listán? Valószínűleg igen. De sem 2009 előtt, vagy az után nem volt olyan ügy, ahol bizonyították volna bíróság előtt, vagy bárhol máshol, hogy valaki egy halott nevében szavazott.” – nyilatkozta.

A cikk eredeti megjelenését követően a Központi Választási Bizottság megkereste a RISE Moldova munkatársait, és elmondásuk szerint augusztusban egy elavult választói névjegyzék került fel a honlapra, amelyet azóta már frissítettek.

Az eredeti cikk 2016. szeptember 15-én jelent meg az OCCRP honlapján „Dead Souls: Moldova´s Zombie Voters” címmel. Szerzők: Ion Preasca és Inna Civirjic. Fordította: Szakács András

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.