Bár a politikusok egyre többet beszélnek béketárgyalásokról, nincs látható jele annak, hogy közel lenne a háború vége, az üzenet inkább a következő amerikai elnöknek szól.

A kijivi kormány a civileket is arra biztatja, hogy szereljenek össze drónokat. Bár ez nem egyszerű, de van, akinek mégis sikerül.

Harkivban elakadt az orosz offenzíva, Magyarország is aláírta az ukrán béketervet, Szerbia elismerte, hogy lőszert juttatott Ukrajnának – havi összefoglaló a háborúról.

Korrupt közbeszerzések és a nyugati fegyverekkel kapcsolatos korlátozások is gyengítették az ukrán erőket az újranyitott harkivi fronton.

A kormánypártok fő választási ígérete, hogy a kormány "nem keveredik bele a háborúba" azzal, hogy elutasítja az ukrajnai fegyverszállítást. Azonban több példa is mutatja, hogy ebbe a fegyverszállításba már sikerült "belekeveredni".

Viszont Magyarország önként csatlakozott NATO-s és azon kívüli együttműködésekhez, köztük olyanokhoz is, amelyek Ukrajna felfegyverzését szolgálják.

A háború kitörésekor több mint 200 szerkesztőség zárt be Ukrajnában, tavaly viszont Magyarországot megelőzve javult az ország sajtószabadság-indexe.

Több mint fél éves huzavona után újraindul az Ukrajnának nyújtott amerikai segítségnyújtás. Több hónapos vita után az ukrán parlament is megszavazta az új mozgósítási törvényt, de ennek egyik fő rendelkezése így is sokakat felháborított.

Avgyijivka orosz elfoglalása után megállt az orosz előrenyomulás, de a lőszerhiány egyre nagyobb gondot okoz az ukrán védőknek.

Az orosz megszállók hosszú idő óta először újabb várost foglaltak el Ukrajnában. Avgyijivka ostroma súlyos véráldozattal járt, az utolsó áldozat a veszteségkről beszámoló orosz haditudósító volt.

Az új amerikai segélycsomag híján az európai országok váltak a megtámadott ország fő hadianyag-szállítóivá.