Másodfokon is a kínai szerződések kiadására kötelezte a közmédiát a bíróság
A tavaly májusi adatigénylés teljesítését arra hivatkozva vitatja már több mint fél éve a közmédia, hogy nem tudják megtalálni a kínaiakkal kötött szerződéseket.
A tavaly májusi adatigénylés teljesítését arra hivatkozva vitatja már több mint fél éve a közmédia, hogy nem tudják megtalálni a kínaiakkal kötött szerződéseket.
Összegyűjtöttünk öt olyan idei ügyet, amikor csak nagyon nehezen sikerült megszereznünk a közérdekű adatokat, mert az adatgazdák a végsőkig titkolták őket.
Adatigénylésünket megtagadta az akkor még Dézsi Csaba által vezetett önkormányzat, de hiába nyertük meg a pert, és lett Pintér Bence a polgármester, mégsem küldte meg a város az adatokat.
Az önkormányzat szerint „az »együttműködés« és az »egyeztetés« sokkal tágabb fogalom, amelynél nem feltétlenül keletkezik olyan adat, amely közérdekű adatigénylés keretében kiadható".
Az Építési és Közlekedési Minisztérium először letagadta, de miután pereltünk, kiadta a márciusban bevezetett tarifareform hatástanulmányát.
Az Átlatszó azután fordult adatigényléssel a szervezethez, hogy az ügyvédi kamara visszautasította Szuverenitásvédelmi Hivatal „információk bejelentését” célzó együttműködési javaslatát.
Nem jogerős ítéletében a Fővárosi Törvényszék kötelezte a közmédiát, hogy adjon ki az Átlátszó újságírójának minden olyan szerződést, amit az elmúlt öt évben kínai szervezettel kötött.
Az MNV üzleti titokra hivatkozott, de hiába: a bíróság kötelezte az adásvételi szerződés kiadására.
Közel egy év pereskedés után a legfelsőbb bírói szerv kimondta, hogy igenis közadat, hogy az alpolgármester hova utazott közpénzből, munkaidőben.
A Transparency International kiperelte a Hunguest Hotels Zrt. közel 18 milliárd forintos állami támogatásának iratanyagát, vannak benne gyöngyszemek.
Pereltünk a közérdekű adatokért, az állami cég pedig végül elküldte a szerződést, amelyből kiderül, mennyiért vásárolták meg az Ormosszén Zrt-t.