A gödi civilek által indított per lezárásaként a Budapest Környéki Törvényszék októberben hatályon kívül helyezte a Samsung SDI gödi gyárának környezethasználati engedélyét, és új eljárás lefolytatására kötelezte a hatóságot. Ennek értelmében az akkugyártási tevékenységet fel kellett volna függeszteni, ám ennek semmi nyoma: a gyár közelében élők elviselhetetlen zajra panaszkodnak, és működik az üzem több száz légszennyező pontforrása is. Úgy tűnik, a bírósági döntést „felülbírálta” a kormány, mely szerint engedély hiányában is működhet a gyár. Erre azonban a hatályos jogszabályok szerint nincs lehetőség, a kormány ugyanis 2024-ben minden akkuipari beruházás működését környezethasználati engedélyhez kötötte.
Lantos Csaba energiaügyi miniszter a minap úgy nyilatkozott, hogy a – nemrégiben 133 milliárd forint közpénzzel megtámogatott – gödi üzem egy új engedély megszerzéséig nem működhet „teljes kapacitással”. Az Energiaügyi Minisztérium pedig megkeresésünkre közölte: mivel a Samsung SDI „önként” lecsökkentette hőtermelési kapacitását az engedély előtti szintre, így működhet engedély nélkül is.
Korábban megírtuk, hogy a Budapest Környéki Törvényszék október 7-én megsemmisítette a gödi akkumulátorgyár környezethasználati engedélyét, melyet a Pest megyei kormányhivatal a Samsung SDI bővítése miatt jogsértő módon többször is módosított.
A bíróság új környezetvédelmi eljárás lefolytatására kötelezte a hatóságot: az új engedély kiadásáig a gyár nem folytathat környezethasználatot, s ennek következtében tevékenységét fel kell felfüggesztenie.
A pernyertes Göd-ÉRT Egyesület november 10-én vette kézhez az írásos bírósági ítéletet – melynek átvételére egyébként 15 napot biztosít a jogszabály.
A Budapest Környéki Törvényszék 2025. október 7-én kelt ítéletének részlete.
A gyár működéséhez szükséges engedély tehát november vége óta nincs hatályban, a jelek szerint azonban az üzem működésében nem történt változás:
a két gyáregység több száz légszennyező pontforrása továbbra is működik, s az üzem éjszakai zúgása-sivítása pedig még erősebbé vált az elmúlt hetekben.
„Pokoliak az éjszakáink, tegnap például hajnali 3 és 5 között nem tudtunk aludni az elviselhetetlen zajtól. Azt a néhány hatósági zajmérést, amire sor került, éjfél előtt végezték, amikor csendesebb volt az üzem. A kormányhivatal összejátszik a céggel, nem kényszeríti ki a szabályos működést, a panaszt tevő lakosoknak pedig nem válaszolnak, vagy azt hazudják, hogy minden rendben” – mondta el lapunknak egy gödi lakos.
A gödi Samsung akkumulátorgyára 2025. december 3-án – a gyár minden üzemegysége teljes kapacitással működik. (A szerző felvétele).
Az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának november 25-i ülésén, Lantos Csaba energiaügyi miniszter éves meghallgatását követően Szabó Rebeka, országgyűlési képviselő (Párbeszéd) kérdést intézett a tárcavezetőhöz a gödi gyár engedélyének megsemmisítése és a működés leállítása ügyében. Lantos Csaba miniszter válaszában közölte, hogy az üzemnek jelenleg nincs környezetvédelmi engedélye, de hozzátette, hogy az engedélyt hatályon kívül helyező bírósági ítélettel „nem ért egyet”.
„Mivel az akkumulátor-gyárakra új kibocsátási határértékeket vezettünk be, s ezzel előírtuk azt is, hogy mennyi lehet a maximuma például az NMP-nek, ezt most a döntésével megsemmisítette a Tisztelt Bíróság. Vagyis visszaáll újra az 1-es helyett a 150-es határérték… ha termelne ez a gyár, de nyilván nem termelhet teljes kapacitással.
Az biztos, hogy új engedély-kérelmet kell benyújtania a gödi akkumulátorgyárnak, ami már az összevont legszigorúbb környezethasználati engedély lesz. És azt kell mondanom, hogy ennek meg fog felelni, tehát csak akkor működhet tovább a megfelelő kapacitással, ha ezeknek az új engedélyeknek megfelel” – fejtegette a bizottsági ülésen Lantos Csaba.
Lantos Csaba energiaügyi miniszter az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága 2025. november 25-i ülésén. (A szerző felvétele)
A határértékek „szigorításáról” szóló miniszteri okfejtés eleve azért furcsa, mert a gyár működéséhez hozzájáruló szakhatóságok korábban megsértették a hatályos jogszabályi előírást, amikor is 150 mg/m3 kibocsátási határértéket engedtek az NMP nevű mérgező oldószerre – írtuk meg egy korábbi cikkben. Az pedig durva csúsztatás, hogy a bíróság az engedély megsemmisítésével ennek a korábbi, jogszabálysértő állapotnak adna szabad utat.
A legutóbbi kormányinfón Gulyás Gergely az energiaügyi miniszteréhez hasonló tartalmú kijelentést tett a gödi akkugyár működéséről. Egy újságírói kérdésre azt válaszolta ugyanis, hogy a Pest megyei kormányhivatal az engedélyt megsemmisítő bírósági ítéletet „elemezve” arra jutott, hogy csökkentett kapacitással működhet a gödi üzem.
Megkerestük a Pest Vármegyei Kormányhivatalt és az Energiaügyi Minisztériumot, hogy tisztázzák: egységes környezethasználati engedély hiányában, az új engedély megszerzéséig folytathat-e a Samsung SDI Zrt. a gödi telephelyén akkumulátorgyártási tevékenységet?
A kormányhivataltól nem kaptunk választ a kérdésünkre. Csupán annyit közöltek, hogy jelenleg a hatóság „teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati eljárást folytat a Samsung SDI Zrt. gödi telephelyén.” Ennek az új eljárásnak a dokumentumait azonban a hatóság még nem tette közzé a nyilvánosság számára.
A minisztériumtól bővebb választ kaptunk. Mint írták, „az ügyben a Budapest Környéki Törvényszék megsemmisítette a Samsung SDI IPPC engedélyét, és a Pest Vármegyei Kormányhivatalt új eljárás lefolytatásra utasította. Az ítélet alapján a Samsung SDI további működése kizárólag olyan tevékenységgel folytatható, amely a megsemmisített IPPC engedély nélkül is végezhető. A Samsung SDI az engedélyben megadott 115,391 MW hőtermelési tevékenységét önként az IPPC engedély küszöbértéke (50 MW hőteljesítmény) alá csökkentette.”
Az IPPC az angol Integrated Pollution Prevention and Control kifejezés rövidítése, ami integrált környezetszennyezés-megelőzési és csökkentési eljárást jelent. Magyarországon ez az egységes környezethasználati engedély (EKHE) megnevezéssel ismert, s az 314/2005 (XII.25.) Korm. rendelet írja elő részletesen, hogy mely tevékenységek végzéséhez kell kérni ilyen engedélyt a környezetvédelmi hatóságoktól. (Forrás: ippc.kormany.hu)
A minisztériumi tájékoztatás azonban nem tér ki arra, hogy a hőtermelési tevékenység „önkéntes” csökkentése mit jelent pontosan, és ezt hogyan tartatják be a céggel. A minisztérium mostani álláspontja viszont pontosan megegyezik azzal, ahogyan a kormányhivatal tavaly a Göd-ÉRT Egyesület által indított perben, az azonnali jogvédelem keretében hozott bírósági döntést értelmezte.
Korábban megírtuk, hogy a Budapest Környéki Törvényszék tavaly áprilisban elrendelte a gödi gyár engedélye elleni kereset halasztó hatályát – azaz nem engedélyezte a környezethasználatot a per lezárultáig. A kormányhivatal akkor ezt úgy értelmezte, hogy elegendő a gyár működésének olyan korlátozása, hogy az üzem maximum 50 MWth hőteljesítménnyel üzemeltetheti a kazánokat, azaz a hőtermelési kapacitását lecsökkenti az engedély előtt szintre. Az állítólagos „korlátozott” működés fél évig tartott, mert másodfokú bíróság a halasztó hatályt kimondó végzést eltörölte.
Csakhogy a kormány 2024-ben szigorított az akkuipari beruházások engedélyezésén, és kötelezően előírta környezetvédelmi hatásvizsgálat lefolytatását, valamint egységes környezethasználati engedély megszerzését minden akkus beruházás számára. Így a 314/2005 (XII. 25.) Kormányrendelet) értelmében 2024 szeptembere óta semmilyen tevékenységet – azaz „csökkentett hőtermelést” – sem folytathat(na) egy akkumulátorgyár környezethasználati engedély nélkül.
A pernyertes Göd-ÉRT Egyesület álláspontja szerint a jogszabály értelmében le kell állítani az akkugyártási tevékenységet az üzemben, amíg nem ad ki a hatóság újabb engedélyt.
A civil szervezet álláspontját megerősítette az egyesület jogi képviselője, dr. Kiss Csaba ügyvéd is: „Mivel a bíróság az összes, a gödi gyárnak kiadott környezetvédelmi engedélyt megsemmisítette, a gyárnak az ítélet kézhezvételekor le kellett volna állnia. Ennek oka az, hogy tavaly szeptember óta, éppen a kormány jogszabály-módosítása következtében az akkugyárakra szigorúbb szabályok vonatkoznak, és kötelező rájuk a környezeti hatásvizsgálat. Tehát a cég köteles előbb hatásvizsgálatot végeztetni, aminek az eredményét majd a kormányhivatal elbírálja, és megadja vagy megtagadja az engedélyt. Azaz
a hatósági eljárás lezárulásáig nem üzemelhet a gyár, hiszen pont ez egy engedély lényege: amíg nincs meg, addig a tevékenység sem végezhető”
– nyilatkozta lapunknak az egyesület jogi képviselője.
A Göd-ÉRT Egyesület szerint nemcsak az akkugyár engedély nélküli működése a probléma, hanem az is, hogy a hatóságok és a minisztérium asszisztálnak a gyár szabálytalan, egészség-és környezetveszélyeztető működéséhez.
„Volt olyan év, amikor 81 tonna magzatkárosító oldószert eregetett a gyár a levegőbe. Ezt az anyagot, az NMP-t a Göd-ÉRT és a Greenpeace akkreditált laborvizsgálatai kimutatták a gödi kutakból és a csőtörés során a szántóföldre kiömlött kommunális szennyvízből is – de ezt egyetlen magyar hatóság sem volt hajlandó kivizsgálni azóta sem, ahogy a műholdfelvételeken is látszó fekete porlerakódást sem vizsgálták a gyár tetején. A gyár éjszakai működési zajának ügyében sem történik semmi, pedig az üzem sivítása éjjelente több kilométerre is elhallatszik” – hangsúlyozza a civil egyesület.
Bodnár Zsuzsa
Címlapkép: Czepek Gábor miniszterhelyettes, parlamenti államtitkár (Energiaügyi Minisztérium), Lantos Csaba energiaügyi miniszter, Gondola Csaba körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkár (Energiaügyi Minisztérium) az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága 2025. november 25-i ülésén. (Fotó: Facebook)
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal-adománnyal! Köszönjük.
Támogatom PayPal-adománnyalHa az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
1% TÁMOGATÁS
Támogasd a munkánkat 10 ezer forint adománnyal, mi pedig megajándékozunk egy pólóval. Katt a részletekért.
Támogasd a munkánkat palackvisszaváltással, kattints az üvegvisszaváltós oldalra, mentsd el a kódunkat, és használd azt a Repontoknál!
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
A bíróság eltiltotta a további jogsértésektől, továbbá bocsánatkérő közlemény kiadására és sérelemdíj megfizetésére kötelezte az állami szervet.
Balásy Gyula cégeivel szerződtek le erre (is), de azt nem hajlandók megmondani, hogy hova, mennyi műanyag kismotort visznek, és mennyi közpénzért veszik őket.
Csak a Mészáros és Mészáros Zrt. és a Pintér Művek Kft. tett ajánlatot, így ők végezhetik el a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának újabb bővítését.
A Közbeszerzési Döntőbizottság megállapította, hogy a cég nem írt ki közbeszerzési eljárást az építkezésre, ezért összesen 42 millió forint bírságot szabott ki.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!