Évi 700 ezer akkumulátor összeszerelését végezné egy kínai tulajdonú cég Gödöllőn

Akkumulátor-összeszerelő üzem és raktár létesítésére kért engedélyt egy gödöllői székhelyű, kínai tulajdonú cég, a Hybern Energy Hungary Kft. Az üzem gyártási kapacitása évi 700 000 darab lítium-ion akkumulátor lenne a tervek szerint. A környezetvédelmi eljárás során a kötelezően megtartandó közmeghallgatást személyes részvétel nélkül bonyolítják le, csupán írásban lehet észrevételt tenni december 15-ig. 

Az M3-as autópálya felvezető szakasza mellett, egy jelenleg kihasználatlan csarnokban létesülne az akkumulátor-összeszerelő üzem Gödöllő külterületén, a város Szada felé eső részén. A hatásvizsgálati dokumentáció szerint a beruházás sem a tőle párszáz méterre lévő tóra, sem a közeli lakóépületekre nem lesz hatással.

83%

Év végéig még

21 120 187 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Csak írásban lehet kérdezni vagy észrevételt tenni

Néhány napja jelent meg egy hirdetmény a Pest megyei kormányhivatal honlapján arról, hogy Gödöllő külterületén, az M3-as autópálya mellett egy új akku-összeszerelő üzem létesülne. 

„Az üzemben végfelhasználóknak történő értékesítés céljából kész energiatároló modulok összeszerelése, valamint az összeszerelő tevékenységhez kapcsolódó alkatrészek (Li-ion akkumulátorok, illetve az összeszereléshez szükséges anyagok) tárolása tervezett. A telephelyen akkumulátorgyártás nem történne. Az energiatároló modulokhoz a cellákat már kész, zárt egységben tervezik beszállítani a telephelyre, a technológia során a cellák megbontására nem kerülne sor” – olvasható a 105 napos környezetvédelmi eljárás megindításáról szóló közleményben, melyet a gödöllői önkormányzat is közzétett.

A tervezett telephely Gödöllő Szada felé eső részén, az M3 autópálya felvezető szakasza mellett, egy már korábban megépült csarnoképületben létesülne. Korábban ezen területen működött a Sony Corporation üzeme, most a CGL Hungary I Logisztikai Kft. az ingatlan tulajdonosa. A jelenleg kihasználatlan csarnokban összesen kb. 8500 m2-es bérelt területrészen végezné a kínai tulajdonú Camel cégcsoport által alapított Hybern Energy Hungary Kft. akkumulátorok összeszerelését és tárolását.   

Mivel a tevékenység engedélyezéséhez környezeti hatásvizsgálatot kell lefolytatni, a kormányhivatal közzétette a tervezett üzem és raktár hatásvizsgálati dokumentációját. A dokumentumokba 30 napig lehet betekinteni,

a kötelezően megtartandó közmeghallgatást pedig az „érintettek személyes megjelenése nélkül” tartja meg a környezetvédelmi hatóság

– észrevételt és kérdést írásban lehet beküldeni a kormányhivatalnak december 15-ig. 

Az összeszerelni kívánt akkumulátorokhoz Lítium-vasfoszfát (LiFePO4) akkumulátorcellákat terveznek felhasználni, ami „biztonságosabbnak számít más lítium-ion akkumulátorokhoz képest”, írja a hatásvizsgálati tanulmány. 

A Hybern Kft. akku-összeszerelő üzemének tervezett gödöllői helyszíne. (Google Maps)

Állítólag nem lesz negatív hatással semmire

„Amennyiben a technológiai folyamat során az akkumulátor túlmelegedne, a technológiai sorok mellett elhelyezett homokkal teli ládába helyezik és homokkal fedik le” – olvasható a dokumentáció technológiai folyamatot ismertető részében, mely egyéb tűzvédelmi berendezésekről is beszámol. 

A vizsgálati dokumentáció szerint a légszennyező-anyagok tekintetében teljesülnek a levegővédelmi követelmények, s az üzem zajhatásterülete nem éri el a lakóépületeket. A telephelytől kb. 5-600 méterre található Úrréti tó kapcsán a dokumentum azt írja: „A területtől néhány száz méterre levő vizes élőhelyre a tervezett tevékenységnek várható hatása nem lesz.”   

A tervek szerint az évi 700 ezer akkumulátor összeszereléséhez 5 600 000 akkucellát használnának fel a Hybern üzemében.

Arról nincs információ, hogy az akkucellákat honnan szállítják majd a gödöllői telephelyre, ahogy arról sem, hogy az összeszerelt akkumulátorok hová kerülnek. 

Fóton korábban a BYD Kft. szeretett volna akku-összeszerelő üzemet létesíteni, ez azonban egyelőre meghiúsult. Ahogy korábban megírtuk, a helyi lakosok és egy civil egyesület bírósághoz fordult, ugyanis a BYD üzemére kiadott engedély szerint az üzem hatásterülete nem érné el a lakosok kb. 4-500 méterre levő ingatlanjait. A fóti lakosok szerint viszont a lakóházaikat érintenék a beruházás környezeti hatásai, ezért a bírósághoz fordultak. Az akku-összeszerelő üzem megvalósítása így egyelőre Fóton nem kapott szabad utat.  

Katasztrófavédelmi engedélyt nem írtak elő a gödöllői üzem számára

A közzétett dokumentáció szerint a tervezett gödöllői üzemnek nincs szüksége iparbiztonsági (katasztrófavédelmi) engedélyre, azaz a lehetséges balesetek mértékét, következményeit katasztrófavédelmi szempontból nem vizsgálják.

A hatásvizsgálati dokumentum szerint ugyanis az összeszerelendő akkucellák zárt egységekben érkeznek az üzembe, így az azokban lévő veszélyes anyagok jelen eljárásban nem vizsgálandók. S mivel a cellák összeragasztásához szükséges, veszélyes anyagot tartalmazó ragasztószerek felhasználandó mennyisége „csak” évi 213 500 kg – és azok egy időben tervezett tárolása összesen 28 tonna –, ezért a tervezett telephely nem sorolandó a veszélyes üzemek közé.  

A telephely környezetében található, veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekről azonban a vizsgálati dokumentum nem közöl információt, arra hivatkozva, hogy az Iparbiztonsági Információs Rendszer (IBIR) adatai 2022.09.19. óta nem elérhetőek. A hatásvizsgálati tanulmány a Pest Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság honlapjáról vett adatokat közöl, ezek azonban nem valósak. A honlap Pest megye veszélyeztetettségéről szóló oldala szerint ugyanis a megyében 8 felső küszöbértékű és 2 alsó küszöbértékű veszélyes üzem található – a veszélyes üzemek száma azonban ennél jóval több.  

A megyei katasztrófavédelmi igazgatóságnak a Pest megyei önkormányzat közgyűlésén tartott éves beszámolója szerint a megyében 13 felső, 16 alsó küszöbértékű, valamint 50 küszöbérték alatti veszélyes üzem található. Némi célzott kereséssel a kormányhivatal hirdetményei közt is lehet találni adatot: egy október 27-én közzétett lista szerint a megyében már 14 felső küszöbértékű veszélyes üzem található. A beszámoló mindezek alapján megállapítja, hogy 

„országos viszonylatban Pest vármegyében található a legtöbb veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, 

továbbá több veszélyes anyagot csővezetéken szállító, felhasználó, ipari, gazdasági tevékenységet folytató kiemelt létesítmény.” Emellett jelentős számú, veszélyes anyagot is szállító kamion közlekedik Pest megye autóútjain az egyes akkus üzemek között. 

Gödöllőn ugyanakkor a dokumentumok állítása szerint veszélyes üzemek nem találhatók. Egy akku-ipari beruházás azonban már működik 2021 óta a városban: a kínai tulajdonú Kedali Hungary Kft. lítium-ionos akkumulátorokhoz tartozó alumínium alkatrészek gyártásával és értékesítésével foglalkozik. A hatóság a Kedali üzeme számára nem írt elő környezetvédelmi hatásvizsgálatot, így ez az üzem környezetvédelmi engedély nélkül működik.

A kormány 2020-ban egy másik gödöllői akkus üzem építését is bejelentette: eszerint a koreai Iljin Material 3,8 milliárd dollár értékben, 722 millió forint állami támogatással rézfólia-gyárat épít Gödöllőn. Ez a beruházás azonban nem valósult meg, ám erről a kormány nem adott ki újabb közleményt. Egy koreai hírportál írta meg korábban, hogy a gödöllői helyszínen „a rézfólia-feldolgozó üzem építése szünetel”, s elképzelhető, hogy a beruházást a cég Debrecenben valósítja meg; erre azonban eddig szintén nem került sor. 

Bodnár Zsuzsa    

Címlapkép: A tervezett akkumulátor-összeszerelő üzem csarnoképülete a CGL Godollo Parkban (Forrás: Hatásvizsgálati dokumentum)