Mintavétel nélkül állítja a hatóság, hogy nincs rákkeltő anyag a gödi akkugyár tetején lévő fekete foltokban

Csak grafitpor okozott fekete elszíneződést a gödi akkugyár tetején, állítja a Pest megyei kormányhivatal a megyei közgyűlés elnökének írt tájékoztató levelében. Viszont a hatóság által megnevezett, szennyezést okozó egyik szellőzőből – a gyár környezeti hatástanulmánya szerint – nikkel és kobalt is távozik. A kormányhivatal szerint az épület tetejére évekkel ezelőtt kiülepedő anyagból „mintavételt nem lehetett végezni”, ezért arról csak drónfelvételek készültek. Ám ennek a „szakértői vizsgálatnak” az anyagát a hatóság nem hajlandó nyilvánosságra hozni. 

Az ügy a magyar parlamentben is téma volt: Keresztes László Lóránt független országgyűlési képviselő írásbeli kérdést nyújtott be Lantos Csaba energiaügyi miniszternek a fekete foltok és a Samsung-gyár okozta számos környezetszennyezés miatt. Az Energiaügyi Minisztérium államtitkárának válasza szerint nem kell aggódni a műholdképeken is látható elszíneződés miatt.

A gödi akkugyár három szellőzőjén keresztül éveken át akkora mennyiségű fekete por távozott, hogy az elfeketítette az épület tetejét, írta meg ez év elején a Telex, amely közzétette a sötét foltokat ábrázoló műholdfelvételeket is. A lap cikkéből kiderült, hogy az elszíneződések a gyárépület azon részén jelentek meg, ahol a nikkel-kobalt-mangán (NCM) és a nikkel-kobalt-alumínium (NCA) porok felhasználásával folyik elektródagyártás. 

Ezután az Átlátszón megírtuk, hogy a gyárra kiszabott katasztrófavédelmi bírságok szerint a hatóság korábban épp azokban az üzemrészekben tiltotta meg több száz tonna rákkeltő alapanyag engedély nélküli használatát, ahol a kiömlő por feketére színezte a gyártetőt.

Állítólag minden rendben

Bár a Samsung SDI Zrt. és a magyar hatóságok nem reagáltak a szennyezésről szóló sajtóhírekre, a Telex egy újabb cikkében hivatkozott a Samsung SDI képviselőjének koreai sajtóban megjelent nyilatkozatára, mely szerint „nem mérgező vagy rákkeltő anyag, hanem grafitpor” okozta a tetőn megjelenő foltokat. 

Az ügy a magyar parlamentben is téma volt: Keresztes László Lóránt független országgyűlési képviselő írásbeli kérdést nyújtott be Lantos Csaba energiaügyi miniszternek a fekete foltok és a Samsung-gyár okozta számos környezetszennyezés miatt. Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium államtitkárának válasza szerint 2025. március 4-én „hatósági ellenőrzésre került sor a gödi Samsung-gyárban, amely során a szakemberek megállapították, hogy a tetőn található fekete elszíneződést – az egyébként nem toxikus – grafit okozta.

Mérgező, rákkeltő anyagok kibocsátására nem került sor.”

Szerettük volna megtudni a fekete elszíneződés vizsgálatának részleteit, ezért közadatigénylést nyújtottunk be a Pest megyei kormányhivatalnak, amelyben a március 4-i vizsgálat dokumentumait kértük. A kormányhivatal azonban elutasította a vizsgálatra vonatkozó iratok kiadását. Így járt Tordai Bence országgyűlési képviselő is, aki szintén elutasító választ kapott az adatigénylésére.  

A hatóság szerint az akkugyár működésével nincs semmi probléma

Az Átlátszónak azonban a birtokába jutott egy olyan tájékoztató levél, melyet a kormányhivatal a Pest megyei közgyűlés elnökének írt, s amelyben a hatóság részleteket is közölt a szennyezésről. A tájékoztatásra annak nyomán került sor, hogy a megyei önkormányzat közgyűlése – a Momentum-frakció előterjesztése nyomán – júniusban egy olyan határozatot hozott, mely szerint a közgyűlés kezdeményezi az akkugyár engedélyének felülvizsgálatát.

Szabó István megyei elnök ennek értelmében megkereste a Pest megyei kormányhivatalt, a hatóság azonban elutasította a felülvizsgálati kérelmet. „A Samsung Zrt. a Kormányhivatallal az ellenőrzések és az adatszolgáltatások kapcsán minden esetben együttműködött,

az egységes környezethasználati engedélyben foglaltakat a tapasztalatok alapján megfelelően betartja” – írta a hatóság. 

A kormányhivatal a levélben azt állítja, hogy a zajszennyezés miatti folyamatos lakossági panaszok alaptalanok, mert a gyár a működése során betartja a zajhatárértékeket. A talajvíz állapotát a Samsung-gyár területén létesített monitoring kutakkal ellenőrzik, így vízszennyezés nem történhet. De a levélben nem esik szó a szennyvízcsatornából kiömlő NMP-szennyezésről, és a levegőbe került 88 tonna NMP-ről sem.

A tájékoztatásban részletezik a gyártető elszíneződésének „kivizsgálását” is, melyre a 2025. évre vonatkozó éves felügyeleti ellenőrzés során került sor. 

„A sajtóban megjelent cikkekben leírt, a gyártetőn látott fekete por kiülepedés vizsgálata is megtörtént. A Plant 1 főépület tetején évekkel korábban megjelent kiülepedés az anód mixing technológiához kapcsolódó P163 jelű pontforráson keresztül történt, mely technológiában mérgező, rákkeltő anyagok kibocsátására az akkreditált mérések alapján soha nem került sor, ebben a műveletben ilyen anyagokat nem használnak fel. Az elszíneződést grafitpor okozta.”

A tájékoztató szerint a szennyezést okozó pontforrás szűrőrendszerét átalakították, jelenleg pedig „semmiféle újabb kiülepedés nem tapasztalható, ezért mintavételt nem lehetett végezni. A helyszínen ennek bizonyítására több fényképfelvétel, valamint drónfelvétel is készült” – írták. 

Fekete folt a gödi akkugyár tetején 2021 decemberében (fotó: Google Earth)

Rákkeltő nikkelt és kobaltot is bocsátott ki a rosszul működő szellőző

A gyár környezethasználati engedélyéhez készült vizsgálati dokumentum szerint viszont a fekete elszíneződést okozó P163 szellőzőből nemcsak por, hanem nikkel és kobalt is távozik. Valótlan tehát a kormányhivatal azon állítása, hogy ez a pontforrás csak anódgyártáshoz használt nem toxikus anyagokat, pl. grafitport bocsát ki.

Az viszont kétségtelen, hogy a 2023 nyarán lezajlott teljes körű felülvizsgálati eljárás során „észlelték a problémát”. Akkor ugyanis vizsgálni kellett a kürtők, szellőzők kibocsátásait, és a Bálint Analitika mérései alapján kiderült, hogy a P163 nem jól működik.

A vizsgálati jegyzőkönyv megállapította, hogy a P163 pontforrás légszennyező anyagainak kibocsátása meghaladja az előírt határértékeket. A határérték-túllépést azonban csak szilárd porra állapították meg, az egyéb anyagok (nikkel, kobalt, NMP) esetében nem mértek határérték feletti kibocsátást.   

Csakhogy a szellőzőn éveken át ömlött kifelé a fekete por. Azt pedig

soha senki nem vizsgálta, hogy az évek során a gyár környezetébe mennyi anyag jutott ki, s az milyen mennyiségben tartalmazott pl. rákkeltő nehézfémeket. 

A gyártető elszíneződését ráadásul nemcsak egyetlen rosszul működő szellőző okozta, hiszen a műholdfelvételek alapján több helyen is megjelentek a fekete foltok. Ezekre azonban a kormányhivatal végképp nem adott semmiféle „magyarázatot”.  

Nem azonosíthatók a kibocsátó források

A fekete elszíneződést okozó szellőzők és kürtők beazonosítását azonban eleve lehetetlenné teszi, hogy a gyár engedélykérelméhez készült dokumentáció nem tartalmazza a légszennyező pontforrások pontos helyét.

Holott a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 8. melléklete szerint az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem kötelező tartalmi eleme:  „c) a létesítmény által igénybe vett terület helyszínrajza a kibocsátó források bejelölésével, egységes országos vetületi rendszer (EOV) koordináták feltüntetésével”

De nemcsak a pontforrások pontos helyét bemutató helyszínrajz és leírás hiányzik a Samsung-gyár engedélyezési dokumentációjából. Nem történt meg a levegőtisztaság-védelmi hatásterület számításához szükséges kibocsátási adatok részletes bemutatása, és azok pontforrásokhoz való kapcsolása sem.

Így feltételezhető, hogy a gödi gyár levegővédelmi hatásterületét is „rosszul” számolták ki, azaz nem tükrözi a valós légszennyezettségi állapotokat a gyár környezetében.  

Pedig ezek a jogszabály által előírt kötelező tartalmi elemek megtalálhatók többek közt a debreceni CATL akkugyárának engedélyezési anyagában is. Ez térképes ábrán mutatja be a légszennyező pontforrások helyét, feltünteti azok EOV-koordinátáit, valamint a pontforrások által kibocsátott anyagok koncentrációjának és tömegáramának adatait is.  

Mindezek a „hiányosságok” azonban pótolhatók, hiszen a gödi gyár környezethasználati engedélyét a Budapest Környéki Törvényszék hatályon kívül helyezte, így az akkugyártási tevékenység folytatásához új engedélyezési eljárást kell majd lefolytatni. Erre azonban vélhetően várni kell. A bírósági ítéletet ugyanis a Törvényszék még nem küldte el a peres feleknek; a gödi üzem pedig továbbra is teljes kapacitással működik. 

Bodnár Zsuzsa 

Címlapkép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond a Samsung SDI új gödi kutatás-fejlesztési központjának átadásán 2025. június 11-én. (fotó: MTI/Kocsis Zoltán)