8,5 tonna magzatkárosító szert bocsátott ki a gödi akkugyár 2023-ban

A nyilvánosság tájékoztatását szolgáló Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerbe csak nemrégiben kerültek fel a 2023-as adatok. Viszont ebben az adatbázisban jóval kisebb mennyiségek szerepelnek a gödi akkugyár kibocsátásairól, mint amiket a Pest megyei kormányhivatal korábban megküldött az Átlátszónak.

A légszennyező anyagok közül a magzatkárosító NMP-ből „csak” két tonnával, a szilárd anyagokból már közel 10 tonnával, a szén-dioxidból pedig 1000 tonnával kevesebb kibocsátást tüntettek fel az OKIR adatbázisában. A különbség okára sem a kormányhivatal, sem a minisztérium nem adott magyarázatot.   

Egymástól eltérő hivatalos adatok

Tavaly év végén kértük ki közadatigénylésben a Pest megyei kormányhivataltól a Samsung gödi akkugyár 2023-as környezetvédelmi bevallásának dokumentumait. Erre azért kényszerültünk, mert az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) oldalán nem voltak elérhetők az akkugyár előző évi kibocsátási adatai.

A kormányhivatal először megtagadta az adatkiadást, és jogszabálysértő módon iratbetekintési kérelem benyújtását „javasolta”, ahogy arról egy korábbi cikkünkben már írtunk. Csakhogy időközben megkaptuk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) állásfoglalását, mely jogszabály-ellenesnek nyilvánította a közérdekű adatok kiadásának ilyen módon történő elutasítását.

A NAIH-állásfoglalásra hivatkozva felszólítottuk a megyei kormányhivatalt a dokumentumok kiadására – így több hónapos késéssel ugyan, de mégis megküldték a gödi akkugyár két évvel ezelőtti kibocsátási adatait.  

A kormányhivatal dokumentumai a kibocsátott légszennyező anyagok, a gyárban keletkezett hulladékok és a cég által végeztetett vízmonitoring-vizsgálatok adatait tartalmazták.

Eszerint a légszennyező pontforrásokon

2023-ban 8,46 tonna N-metil-2-pirrolidon (NMP) jutott a levegőbe a Samsung-gyárból.

Ez az a magzatkárosító oldószer, melyről korábban megírtuk, hogy a 2019 és 2022 között 88 tonnányi mennyiséget bocsátott ki belőle a gödi akkugyár. 

A kormányhivatal által megküldött táblázat szerint a kibocsátott nitrogén-oxidok éves mennyisége 9,9 tonna, a szilárd anyagé 9,7 tonna, a paraffin-szénhidrogéneké 4,5 tonna, a széndioxidé pedig 10 125 tonna volt.

A gödi akkugyár kibocsátott légszennyező anyagai 2023-ban. (Forrás: Pest Vármegyei Kormányhivatal  )

Nemrégiben azonban a 2023-as adatok egy része végre felkerült az országos környezetvédelmi információs rendszer (OKIR) honlapjára is.

A gödi akkugyár kibocsátásairól szóló,

az OKIR-ba feltöltött adatok azonban megdöbbentő módon nem egyeznek a korábban az Átlátszónak megküldött hatósági táblázatban lévő adatokkal. 

Szinte minden légszennyező anyag esetében alacsonyabb kibocsátási adatok találhatók az OKIR adatbázisában: a széndioxid mennyisége eszerint 9 133 tonna, azaz kerek ezer tonnával kevesebb, mint amennyi a korábbi kormányhivatali adatközlésben állt. 

Az NMP nevű magzatkárosító oldószerből és nitrogén-oxidokból kb. 2-2 tonnával kevesebbet tüntetnek fel az OKIR-ban, a szilárd anyagból pedig csupán 14 kg szerepel a korábbi hatósági adatközlés 9,7 tonnájához képest. Számos anyag esetében ráadásul nulla kibocsátás történt az OKIR-adatbázis szerint, miközben pl. a rákkeltő nikkelből és kobaltból a kormányhivatal közlése alapján 5,3 kg, illetve 22,4 kg került a levegőbe.    

A Samsung SDI gödi akkugyára által kibocsátott légszennyező anyagok 2023-ban. (Forrás: okir.hu)

Az Energiaügyi Minisztérium a felelős, de hallgat

Azt, hogy a korábban adatigénylésünk során kapott szennyezési adatok lehetnek valósak, s az OKIR-ba valótlan adatok kerülhettek, egy Átlátszó birtokába került dokumentum is megerősíti. 

Egy, a szerkesztőségünkhöz eljuttatott táblázat ugyanis azt mutatja meg, hogy milyen mennyiségű szilárd anyag került ki a gyárból 2023-ban a légszennyező pontforrásokon keresztül. Eszerint a a gödi akkugyár 187 pontforrásán távozó szilárd anyag összmennyisége 9783 kg volt – ez a szám pedig pontosan megegyezik a Pest megyei kormányhivataltól korábban kapott adattal. Az OKIR oldalán szereplő 14 kg szilárd anyag tehát vélhetően „téves” adat. 

Természetesen szerettük volna megtudni, hogy miért van eltérés a kormányhivatal által korábban a rendelkezésünkre bocsátott és az OKIR-ba feltöltött adatok közt. Ezért megkerestük a kormányhivatalt, hogy árulják el: milyen légszennyező-anyagokat és milyen mennyiségben bocsátott ki a gyár 2023-ban. A kérdésünkre azonban nem kaptunk választ.

A kormányhivatal válaszlevelében csupán egy mondat szerepelt:„Az OKIR üzemeltetése nem a Pest Vármegyei Kormányhivatal hatásköre.”   

Csakhogy a 624/2022. (XII. 30.) számú Korm. rendelet szerint az egyes megyei kormányhivatalok feladata, hogy a különböző környezethasználóktól, így az ipari üzemektől begyűjtött környezeti adatokat megküldjék az országos nyilvántartási rendszerbe: 

„14. § (1) A területi környezetvédelmi hatóság állami alaptevékenysége körében a) összegyűjti és az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer rendelkezésére bocsátja az annak működéséhez szükséges – feladatkörével összefüggő – adatokat, továbbá együttműködik más ellenőrző és információs rendszerekkel” – olvasható a rendeletben.

Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer működtetője valóban nem a kormányhivatal, hanem a környezetvédelemmel foglalkozó tárca, ami jelenleg az Energiaügyi Minisztérium. Ezért nekik is feltettük az ellentmondó adatsorral kapcsolatos kérdéseinket, s megküldtük a kormányhivataltól korábban közadatigénylés nyomán megkapott adatokat is. A minisztérium azonban nem válaszolt megkeresésünkre.

A Göd városára ráépült akkugyár (Fotó: olvasónk felvétele)

Márpedig ha valóban téves adatok jelentek meg a gödi akkugyár kibocsátásairól az OKIR-ban, az természetesen nem csak a gödi környezetet érintően aggályos. A különböző szennyezőanyagokról ugyanis az információs rendszer összesített regionális és országos adatokat is közöl. Ha azonban hibásak az egyes telephelyekre vonatkozó mennyiségek, az összesítések is hamis adatokat fognak tartalmazni. 

De nemcsak a hibás adatokkal van baj, hanem az adathiánnyal is. A gödi gyárból származó szennyvíziszap mennyiségről szóló információk 2021 óta nincsenek feltöltve a nyilvános rendszerbe, ahogy hosszú évek óta elérhetetlenek a felszín alatti vizek állapotára vonatkozó országos adatok is az OKIR-ban.  

Akkumulátor Szövetség: a vállalatoknak közölniük kellene a kibocsátási adataikat

Korábban megírtuk, hogy a Magyar Akkumulátor Szövetség környezetvédelmi munkacsoportja már egy 2023-as tanulmányában megfogalmazta: kötelezni kellene az akkumulátor-iparág vállalatait, hogy rendszeresen hozzák nyilvánosságra a környezetbe történő kibocsátásaikat. 

Ezzel szemben nem hogy az egyes cégek, de a hatóságok és a minisztérium sem adnak hiteles tájékoztatást a szennyezési adatokról, sőt úgy tűnik, megtévesztő adatokat tesznek közzé. 

A felsorolt tények fényében pedig az az igény is teljesen irreális – hiába írja elő jogszabály, és tartaná elengedhetetlennek a Magyar Akkumulátor Szövetség mellett több civil szervezet is –, hogy országos stratégiai elemzés készüljön az akku-ipar környezeti hatásairól.

A magyar kormány és az egyes kormányhivatalok ezzel szemben a jelek szerint csak abban érdekeltek, hogy a környezeti információkat és a valós szennyezési adatokat eltitkolják – vagy elhazudják – a lakosság elől.  

Bodnár Zsuzsa 

Címlapkép: A Samsung SDI gödi gyára 2025 augusztusában (Fotó: olvasónk felvétele) A cikk a Journalismfund Europe támogatásával készült.