
Védett lápréten akar augusztus 20-i rendezvényt tartani a gödi önkormányzat
Augusztus 20-án az "István a király" rockoperát adnák elő, a természetvédelmi területre szánt rendezvény helyszíne ellen azonban sokan tiltakoznak.
Ezrével pusztultak el az ezüstkárászok a Baranya megyei Magyarszék és Magyarhertelend között található Barátúri-tóban. A vízügyi igazgatóság szerint a Baranya-csatornából kerülhettek a tetemek a tóba, de ezzel a helyi horgászok nem értenek egyet. A tömeges elhullást nagy valószínűséggel fertőzés okozta. Abban, hogy a tóért és környezetéért ki a felelős, vita van, és ennek főként a létesítmény látja kárát. Pár éve például több mint ezer facsemetét ültették a tópartra, de ezekből egy sem maradt meg.
Szomorú látvány és rothadás szaga fogadja azokat, akik mostanában felkeresik a Baranya megyei Barátúri-tavat. A vízben haltetemek lebegnek, a parton oszlásnak indult maradványok hevernek szerteszét. Mi július 13-án találkoztunk először a jelenséggel, és egy héttel később még mindig nem történt látványos változás.
Hogy kiderítsük, mi állhat a háttérben, megkérdeztük a környező települések önkormányzatait és a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóságot (DDVIZIG), hogy mi okozta a tömeges elhullást. A magyarszéki önkormányzat egyáltalán nem reagált a megkeresésünkre, a magyarhertelendi pedig a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatósághoz irányított minket, arra hivatkozva, hogy ők az illetékesek.
Mindez annak fényében furcsa, hogy amikor 2019-ben átadták a tavat, még az ünnepséget is két helyszínen tartották meg, annyira a magáénak szerette volna tudni mindenki a létesítményt. Úgy tűnik, mára mindkét falunak terhessé vált a tó.
A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 4 nap után válaszolt, de túl sok információt ők sem árultak el. Mint írták, korábban nem tapasztaltak hasonló jelenséget. Szerintük az elpusztult halak természetes úton kerülhettek a tározóba, feltehetően a szomszédos Baranya-csatornából. „A telepített halakat a fertőzés nem érintette” – fogalmaztak.
Vagyis a DDVIZIG szerint nem a tóban, hanem a csatornában pusztultak el a halak fertőzés következtében.
Utóbbira tippelt több általunk megkérdezett hozzáértő is, akik viszont csak a mi fotóink alapján tudtak véleményt formálni. Mint mondták, helyszíni vizsgálat nélkül nehéz biztosat mondani, de a látottak alapján főként (vagy csak) ezüstkárászok pusztultak el. Ennek két oka is lehet.
Az egyik, hogy csak ez az egy faj él a tóban, a másik pedig az, hogy egy fajtát (jelen esetben az ezüstkárászt) megtámadó betegségről van szó. Ha viszont más fajok is vannak a tóban, és szintén elpusztultak, akkor nagy valószínűséggel oxigénhiány állhat a háttérben (ezt a kánikula és az alacsony vízállás is okozhatja), vagy akár mérgezés. A tetemeket mindenesetre be kell/kellett volna gyűjteni, hiszen fennáll a fertőzésveszély.
Az ezüstkárász nem őshonos faj Európában, de ma már szinte bármelyik hazai vízben előfordulhat. A leírás szerint „tág tolerancia intervallummal rendelkezik az élőhely és a vízminőség tekintetében is, ami különösen a víz oldott oxigéntartalmának vonatkozásában mutatkozik meg”. Vagyis jól bírja a rossz körülményeket is, ezért különösen riasztó, ha már az ezüstkárász is tömegesen pusztul el.
A DDVIZIG válasza alapján egyéb telepített halak is vannak a tóban, de hogy milyenek, azt nem árulták el. Mi egy rövidebb szakaszon 2-3 elpusztult pontyot láttunk. Tehát nagy valószínűséggel valóban fertőzés, és nem a rossz vízminőség okozta az ezüstkárászok elhullását.
Bár a vízállás alacsony, vélhetően fertőzés okozta a tömeges elhullást
Azt viszont többen is kétségbe vonták, hogy a Baranya-csatornában pusztultak volna el a halak. Onnan ugyanis senki nem jelentett ilyen problémát, és a környező tavakban sem tapasztaltak hasonló jelenséget. Vagyis sokkal valószínűbb, hogy a Barátúri-tóban kell keresni a fertőzés okát/forrását.
A Barátúri-tó eredetileg víztározónak épült, amelynek „elsődleges célja a tavaszi árvízveszély csökkentése”, valamint „aszályos időszakokban vízpótlásra is használható”. A tározó a Széchenyi 2020 Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében, vissza nem térítendő uniós forrásból valósult meg, közel 2 milliárd forint értékben.
A leírás szerint a tározó a régióba tervezett záportározók közül a legnagyobb kapacitással rendelkezik, így vízkárenyhítés szempontjából jelentős a szerepe. A Baranya-csatorna felső szakaszáról-, valamint a Kaszánya-patakon érkező árvizek visszatartását biztosítja.
Az 53,5 hektáros, 1 280 000 köbméter kapacitású tározó megépítésének elsődleges célja a tavaszi árvízveszély csökkentése volt. A projekt során többek között egy 2,6 kilométernyi töltés, valamint egy lecsapoló zsilip átadásával alakították ki a vízfelületet. Információnk szerint utóbbi szivárgott, ezért javítani kellett – a munkálatok idejére akkor szinte teljesen leengedték a tavat.
A DDVIZIG válasza szerint a tó ma már horgásztó, a tározó halászati hasznosítása idén kezdődött. Ugyanakkor a vízjogi üzemeltetési engedély alapján az elsődleges célja továbbra is az árvízcsúcs-csökkentés, és a „legutóbbi árhullám esetében is betöltötte ezt a funkcióját”.
Hozzátették, a tó üzemeltetője és vagyonkezelője ugyan a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a kibővített halastó funkcióval kapcsolatos feladatokat a halászati hasznosító látja el, emiatt a DDVIZIG szerint a haltetemek összegyűjtése és eltávolítása is az ő feladatuk.
Emellett az igazgatóságnak a magyarhertelendi önkormányzattal is van együttműködési megállapodása, így a községnek is lennének feladatai. Itt említették a terület kaszálást, amit most végül – lakossági bejelentés után – a DDVIZIG végzett el.
Bár a tó nagyon kedvelt a lakosság körében – esküvői fotózások gyakori helyszíne és a kutyások paradicsoma –, néha valóban úgy tűnik, mintha nem lenne gazdája.
Pedig, ahogy a DDVIZIG is megírta lapunknak, a tó hasznosítása már többször előtérbe került, korábban a magyarhertelendi önkormányzat kezdeményezett turisztikai fejlesztéseket. Volt faültetés is a tó partján, ez azonban nagyon rosszul sikerült.
A baranyai napilap beszámolója szerint 2021 tavaszán 1600 facsemetét ültettek a tó köré önkéntesek. A facsemetéket a 10 millió Fa Alapítvány adta, a Mecsekerdő Zrt. pedig „a fásítási terv szakszerű elkészítésével segítette Magyarhertelend önkormányzatának környezetszépítő elképzeléseit”.
Az elültetett fákból azonban egy sem maradt meg. Rákérdeztünk, hogy erről tud-e valamit a vízügyi igazgatóság. A társaság azonban csak annyit közölt, hogy az ültetés és a gondozás az önkormányzat feladata volt.
Katus Eszter
Nyitókép: Elpusztult ezüstkárászok a Barátúri-tóban 2025 júliusában. A fotók a szerző felvételei
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásHa az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
1% TÁMOGATÁS
Augusztus 20-án az "István a király" rockoperát adnák elő, a természetvédelmi területre szánt rendezvény helyszíne ellen azonban sokan tiltakoznak.
Utánajártunk, miért és hogyan lettek a HÉV-ek a főváros és az agglomeráció legelhanyagoltabb tömegközlekedési vonalai. Videóriport.
Heti lapszemlénk.
Több helyen teljesen eltüntette a vízügy markolója a folyóparti növényzetet, s ezzel környezetvédők szerint sok állat elpusztult, a víz pedig csak jobban fog párologni.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!