Évek óta fel kellett volna újítani, most bizonytalan a hévízi tófürdő jövője

Évek óta lehetetett tudni, hogy baj van a Hévízi Tófürdő főépületével, ennek ellenére a közelmúltig nem vágtak bele a szükséges felújításba, és ma sem tudja senki, mikor nyithat újra a március óta lezárt fürdőépület. 2023-ban a kormány és a polgármester nagyszabású átépítést ígért, ehhez egy új állami céget is létrehoztak, egy év múlva azonban visszavonták a fejlesztést. A napokban egy kormányrendelet 381 millió forintot csoportosított át a fürdő felújítására, de ez aligha lesz elég a problémák megoldására.

A természetes termálvizes tó közepén magasodó, cölöpökön álló épületével a hévízi tófürdő Magyarország egyik legismertebb turisztikai célpontja, olyan landmark, ami gyakran felbukkan országimázs-videókban, turistacsalogató füzetekben, sőt a legszebb európai látnivalókat gyűjtő kiadványokban is. Éppen ezért is nehezen érthető, hogyan romolhatott le a hévízi fürdő főépületének állapota olyannyira, hogy az a turistaszezon közepére sem tudott kinyitni, különösen, hogy egyelőre a láthatáron sincs terv a világhírű tóépület rehabilitációjára.

Ráadásul az épület statikai problémái, amelyek a fürdőház mostani bezárásához vezettek, nem új keletűek. Helyi forrásaink szerint már mintegy 10 éve tudható, hogy a főépület teljeskörű felújításra, átépítésre szorul. Az önkormányzati választások előtt erre ígéretet is kaptak, a fejlesztés azonban elmaradt,

és az épületet anélkül zárták le biztonsági okokból, hogy lenne bármilyen terv a láthatáron a megmentésére.

„A Hévízi Gyógyfürdő tavon elhelyezkedő központi fürdőépülete („A” épület és „B” terasz) műszaki okok miatt 2025. március 18-tól átmenetileg nem fogad vendégeket” – ez az üzenet jelent meg a gyógyfürdő honlapján márciusban. A következő hetekben, a hévízi és országos visszhangra reagálva a fenntartója (az állami Hévízi Szent András Reumakórház és Gyógyfürdő), a hévízi önkormányzat, és a térség országgyűlési képviselője igyekeztek hűteni a kedélyeket. Állítólagos rémhíreket cáfolva hangsúlyozták, hogy nem az egész fürdő zár be, a tóban a part felől továbbra is lehet fürödni, és az az ígéret is elhangzott, hogy az ideiglenesen lezárt főépület mellé ideiglenes megoldásként egy úszó szigetet építenek.

A Hévíz tófürdő főépülete 2012-ben (forrás: Wikimedia Common)

A megnyugtatónak szánt nyilatkozatokból nem derült ki azonban az, hogy mikor nyithat ki újra a tóépület. Abban még önmagában nincs semmi furcsa, hogy egy épületet hirtelen jött műszaki hibák miatt lezárnak – ilyenkor a fenntartó általában közli a hibák mibenlétét és azt, hogy várhatóan mikorra javíthatók ezek ki. Az is előfordulhat, hogy egy épület a természetes amortizáció miatt általános felújításra szorul – ilyenkor normális esetben a felújítást egy előre tervezett időpontban kezdik el, és a helyet a felújítás kezdetén zárják be.

A hévízi tóépülettel az eddig tudható információk szerint nem az első, és nem is a harmadik forgatókönyv történt, hanem valami egészen más.

Régóta ismert problémák

A hévízi tó közepén, cölöpökön álló főépület jelenlegi formáját a 2005-ben történt átépítés után kapta meg, ez volt az épület utolsó jelentős átalakítása. A fürdő működésére rálátó, neve elhallgatását kérő forrásunk szerint ekkor azonban a cölöpökre a korábbinál jóval nehezebb, nagy mennyiségű beton- és üvegelemből épült szerkezet került.

Forrásaink szerint hamar kiderült, hogy a vörösfenyő-cölöpöket a korábbinál sokkal jobban terhelő felépítménnyel az épület ebben a formában nem fenntartható.

A várost 2024 óta vezető Naszádos Péter polgármester egy júliusi videóban szintén arról beszélt, hogy „ha megnézzük Hévíz történetét, ezt az épületet újra és újra ki kell cserélni”, és egy új statikai vizsgálat azt mutatta, hogy a tóépületet újjá kell építeni, és „a biztonság kedvéért ez le lett zárva.”

Naszádos azt is elmondta, hogy egy ilyen építésbe a városnak nincs beleszólása, hiszen az önkormányzatnak nincs tulajdonrésze a fürdőben. 2013 óta a fürdő 100%-ban állami fenntartású az egészségügyi tárca alá tartozó gyógyfürdőn keresztül (korábban az önkormányzat részesedése 25 százalékos volt).

Reptérre, luxushotelre jutott forrás

A teljes államosítás azonban nem volt elegendő ahhoz, hogy biztosítsa a forrást a fürdőház felújításához, annak ellenére, hogy időközben bőven jutott közpénz hévízi turisztikai fejlesztésekre. Ilyen volt például a tavaly megnyílt, 285 szobás luxushotel, a Le Primore építése is, amire a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program keretéből 8 milliárd forintot (az összköltség közel negyedét) biztosított a kormány.

A támogatás kedvezményezettje az Event Horizon Capital Zrt. volt, ami az Opten adatai szerint az Andala Holding Zrt.-n keresztül a Nivala Magántőkealap többségi tulajdona. A magántőkealap valódi tulajdonosát természetesen nem ismerhetjük meg. A Válasz Online 2021-es cikke szerint a tőkealapot a Diófa Alapkezelő Zrt. kezelte, ami később a Tiborcz István-féle Gránit Alapkezelőhöz került. Az Opten adataiból az valóban látható, hogy a hévízi luxushotelt építtető Nivala ugyanazt a címet használja, mint a Diófa és a Gránit-cégek.

2,2 milliárd forint jutott a Hévíz-Balaton Airport fejlesztésére is. Az erről szóló tendert olyan feltételekkel írták ki, hogy csak két kormányközeli cég, a Mészáros Lőrinc-féle ZÁÉV Építőpari Zrt. és a Paár Attila érdekeltségébe tartozó West Hungária Bau Kft. tudott pályázatot beadni, végül az utóbbi nyert a ZÁÉV-én ajánlatánál 100 millióval olcsóbb tervvel.

400 millió forintot biztosított az állam a hévízi orosz templom építésére is – a fürdővárosban és környékén ugyanis sok oroszajkú, ortodox vallású ember él, és a fürdő népszerű célpontja az orosz turistáknak is. Bár az alapkövet már 2021-ben letették, a templom máig nem készült el: a most is üresen, félkészen álló épületbe még nem sikerült bevezetni az áramot, falairól pedig hullik a vakolat.

2023-ban az akkori fideszes polgármester, Papp Gábor a tófürdő főépületéről úgy nyilatkozott:

„Akik az elmúlt időszakban ide látogattak, – és szerencsére sokan voltak – észrevehették, hogy az idő vasfoga sajnos kikezdte az épületet. Mostanra elavult, a felújítás ezért halaszthatatlanná vált. Ráfér és megérdemli a modernizációt.”

Akkor még a polgármester, valamint a térség fideszes országgyűlési képviselője, Nagy Bálint azt jelentették be, hogy

„Hévíz világszínvonalú megújulását lehetővé tevő, átfogó egészségturisztikai fejlesztési tervet fogadott el a kormány.”

Ez elmondásuk szerint lehetővé teszi a tófürdő teljes átépítését, ami így az eredeti, a Festetics-család által épített fürdőhöz lesz hasonló: hagymakupolás tetővel, kastélyként emelkedik majd ki a vízből. Akkori hírek szerint az volt a terv, hogy az épület új üveg- és fémszerkezetet kap, amelyben meghatározó anyag lesz a vörösfenyő.

Teljes átépítést tervezhettek

Ezek a részletek egybecsengenek azokkal az információkkal, amiket az Átlátszónak nyilatkozó, az épület műszaki állapotát ismerő források osztottak meg velünk. Forrásaink szerint a 2005-ben készült felépítmény akkor túlsúlyos volt ahhoz képest, amit a vörösfenyő-cölöpök biztonságosan elbírnának. Az épület statikai állapotát ezért folyamatosan ellenőrizni kellett.

Információink szerint már 2015-2016-ban azt jelezték a szakemberek, hogy a cölöpök oxidációja és az épület súlya miatt időszerűvé vált a teljes körű újjáépítés. A problémát elmondásuk szerint nem az okozta, hogy a cölöpök a tó fenekén megsüllyedtek, hanem épp a cölöpök betonfödémet tartó felső részén észleltek sérüléseket.

Tekintve, hogy a régi tóépület egy könnyebb faszerkezet volt, a polgármester 2023-as nyilatkozata úgy hangzik, mintha a terv egy ehhez hasonló, könnyebb szerkezet felhúzása lett volna a túlsúlyos betonépület helyett.

Megkérdeztük erről Papp Gábort, aki válaszul azt írta, „nem tudja megerősíteni a külső megjelenés és műszaki tartalom közötti összefüggést”, valamint, hogy nem tudja, mikor végeztek utoljára az épület statikai állapotával kapcsolatos felújítást.

A régi tóépület az ’50-es években készült fotón (forrás: heviz.hu)

A volt polgármester válaszát saját kérésére teljes terjedelmében közöljük:

„2023. november 17-én jelentettük be Nagy Bálinttal, térségünk országgyűlési képviselőjével – https://www.facebook.com/share/v/1E9kTDT6zB/  –, hogy „Megújul a tófürdő és a Hévíz-Balaton Airport”. A tervezett felújítás célja, hogy a világszinten is egyedülálló gyógytó épülete a Festeticsek idejében fénykorát élő külsővel, de a 21. század kihívásainak megfelelő műszaki tartalommal szolgálhassa ki a vendégeket.A külső megjelenés és a műszaki tartalom közötti Ön által említett összefüggést nem tudom megerősíteni. Ahogy arról sincs tudomásom, mikor végeztek utoljára ilyen felújítást a tó épületén.Polgármesterként a tófürdő épületének állapotáról semmiféle hivatalos megkeresést nem kaptam sem az intézmény fenntartójától, sem az intézmény üzemeltetőjétől. Ugyanakkor felelős polgármesterként – hivatalos megkeresések nélkül is – a megfelelő helyeken lobbiztam azért, hogy városunk folyamatosan fejlődhessen. Talán ennek is köszönhető az Ön által említett 2023-as átfogó egészségturisztikai fejlesztési terv bejelentése is. Ezen lobbi-, és szakmai tevékenységemet a mai napig is folytatom Hévíz és térsége érdekében. Miután 2024 októbere óta nem Hévíz polgármestereként dolgozom, úgy gondolom nem vagyok jogosult válaszolni, hogy a kormányhatározatban meghatározottak – fejlesztés, üzemeltetés átvétele, tervezés stb… – miért nem valósultak meg, vagy éppen hol tartanak. A megjelent és nyilvános kormányhatározatokban minden információt megtalál a meghatározott feladatokról.”

2023-ban valóban úgy tűnt, hogy a kormány kész pénzt adni a fürdő újjáépítésére. A november 17-i Magyar Közlönyben meg is jelent egy kormányhatározat, ami egy új állami cég létrehozását rendelte el a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. felügyeletével. Ennek a cégnek (valamint a felelősként kijelölt Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszternek és Belügyminiszternek, vagyis Rogán Antalnak és Pintér Sándornak) feladatul adták, hogy a fenntartóval közösen gondoskodjon a gyógyfürdő „jelenlegi színvonalon történő folyamatos működését biztosító intézkedések és források meghatározásáról, továbbá az ehhez szükséges együttműködési megállapodás megkötéséről” a fenntartóval.

Elment 70 millió, a felújítás elmaradt

A céget Hévíz Gyógyfürdő Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. néven be is jegyezték 100 millió forintos tőkével, amit a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. biztosított. A cég tevékenységéről azóta semmit sem tudni, de az idén közzétett pénzügyi beszámolójából kiderült, hogy a 100 milliós kezdőtőke nagy részét már elköltötte, bevétele pedig csak 14,8 millió forint volt, vagyis a 2024-es évet 71,726 millió forintos veszteséggel zárta.

Tavaly év végén a kormány egy újabb határozattal csendben visszavonta a hévízi fejlesztésekről szóló rendelet két pontját, éppen azokat, amik az új zrt feladatairól, vagyis a fürdő fejlesztéséről szóltak. Ez már az önkormányzati választások után történt, ahol nem indult újra a várost 14 évig vezető Papp Gábor, és az új fideszes jelöltet, Vértesaljai Lászlót nagy többséggel győzte le a független Naszádos Péter.

Három hónappal az új rendelet után pedig a főépület állapota már annyira leromlott, hogy be kellett zárni.

A rendelet másik eleme, a repülőtér felújítása ezzel szemben jól halad. Mint írtuk, a 2,2 milliárdos beruházás közbeszerzése már le is zajlott egy kormányközeli cég győzelmével.

A Hévíz Gyógyfürdő Üzemeltető és Fejlesztő Zrt-nek emailben küldtünk közérdekű adatigénylést, amiben azt kértük, küldjék el, milyen szerződéseket kötöttek, hogy megismerhessük, mire költötték az említett pénzt. Cikkünk megjelenéséig azonban nem kaptunk választ a cégtől. Szintén nem reagált megkeresésünkre a fürdőt üzemeltető kórház és Hévíz jelenlegi polgármestere.

Idén aligha lesz változás

Az általunk megkérdezett hévíziek, akik közük sokak megélhetése a turizmustól függ, ugyanerre a bizonytalanságra, a hivatalos tájékoztatás hiányára panaszkodnak: szerintük a fejlesztésért felelős szervezetek titkolóznak, a problémákat elhallgatják, a megoldást az utolsó pillanatig halogatták, mostanra pedig az sem világos, mikor és hogyan lesz pénz a fejlesztésre.

Nyáron még nem okoz akkora problémát, hogy nem tud kinyitni a főépület, hiszen a fürdőzők a part menti platformokról is bemehetnek a tóba. Azonban az őszi-téli turistaszezonban, amikor a vendégek a fedett fürdőket használják, már jóval fájóbb lesz az épület hiánya.

Ideiglenes megoldásként egy új, kisebb úszó platform építését jelentették be a tóépület mellé, ez azonban aligha készül el a mostani hideg szezonra. Nagy Bálint országgyűlési képviselő az Átlátszónak azt mondta,

„a szigetfürdő talajcsavarokon álló építmény, melyre légtartós ponyvaszerkezet kerül, a fűtés infrapanelekkel oldható meg. A szigetfürdő építése körülbelül 3 hónap, de időt igényel a kiviteli engedélyes terv elkészítése és a közbeszerzés lefolytatása is.”

Arról egy forrásunk sem tudott beszámolni, hogy bármilyen munkálatok folynának a főépület felújítása vagy megmentése érdekében, Nagy Bálint kérdésünkre azt mondta, hogy jelenleg a főépületnél víz alatti drónfelvételek készülnek, illetve geodéziai vizsgálatok történnek.

Július 8-án a Közlönyben egy új határozat jelent meg, ami szerint a kormány 381 millió forint támogatást biztosít „a létesítmény rövid távú helyreállítási feladatai érdekében”. A médiában a határozatról a médiában több helyen úgy számoltak be, hogy az eredményeként hamarosan újranyithat főépület: a 24.hu egyenesen azzal a címmel közölt cikket, hogy „Szó sincs bezárásról”.

Azonban a kormányhatározat szövege alapján messze nem ilyen egyértelmű a helyzet. A határozat közelebbről meg nem nevezett rövid távú helyreállítási feladatokat ír elő. Ezt volt, ahol úgy értelmezték, hogy a kormány a már korábban bejelentett ideiglenes szigetfürdőre ad forrásokat. Ennek a költségét Naszádos Péter egymilliárd forintra becsülte, ez alapján az új határozatban szereplő összeg nem lenne elég a megvalósításra.

Szintén nagyságrendekkel több pénz kellene a tóépület teljeskörű rehabilitációjára: a polgármester szerint az újjáépítés 15-30 milliárd forintba kerülhet.

A friss rendelet alapján Lázár János, Nagy Márton és Pintér Sándor minisztériumainak kell majd tervet készíteni a Hévízi Tófürdő létesítményeinek teljes körű felújítására, amit szeptember 30-ig kell majd beterjeszteniük a kormány részére. Figyelembe véve a határidőket és a közbeszerzési eljárás időtartamát, nem valószínű, hogy még ebben az évben elindulhat a tófürdő főépületének felújítása.

Zubor Zalán