34,5 milliárd forintot költ a kormány Mészárosnál a gödi Samsung-gyár víziközmű-fejlesztésére

Az egyik legnagyobb közpénz-zabáló hazai ipari beruházás a Samsung SDI gödi akkumulátorgyára. Az üzemet kiszolgáló víziközművek építését Magyarország leggazdagabb emberének cége, a Mészáros és Mészáros Zrt. végzi 34,5 milliárd forint közpénzből. A beruházás keretében összesen 31 kilométer hosszan fektették le a csatornahálózatot, és a sződligeti Duna-parton hatalmas vizes fejlesztések valósultak meg. A projekt befejezését 2024-re ígérte a cég, de még ebben az évben is milliárdokat fog rákölteni a kormány. 

Évek óta nyomon követjük, hogy mennyi közpénzt emészt fel a Samsung SDI folyamatosan bővülő gödi gyára. Az üzemet kiszolgáló út- és vasútfejlesztésekre, a gyár víz- és energia-ellátásának biztosítására ömlenek a magyar adófizetők tízmilliárdjai – miközben a lakossági vízhálózat megújítására, közút- és vasútfejlesztésekre nem jut elegendő állami forrás.   

2022-ben írtuk meg, hogy a Samsung-gyár és a gödi iparterület annyi vizet kap, ami egy Kecskemét nagyságú, 100 ezer fős városnak is elég lenne. A sződligeti Duna-parton – a váci déli vízbázis területén – megvalósuló fejlesztésekkel a kiadott engedély szerint

napi 27 000 köbméter (maximálisan napi 29 700 köbméter) ipari és ivóvizet  tudnak majd elvezetni a gödi iparterületre.

Megírtuk azt is, hogy ennek a vízmennyiségnek a biztosításához újranyitják a váci déli vízbázis 50 évvel ezelőtt elszennyezett és lezárt parti szűrési kútjait a Duna-parton.

Azokat a kutakat azért kellett lezárni, mert az 1980-as években a váci Chinoin gyógyszergyári hulladékainak égetése miatt 860 ezer köbméter talajvíz szennyeződött el. S bár a talaj teljes kármentesítése nem történt meg, a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. (DMRV) szerint a kutak egy része újra üzembe állítható, mert vizsgálataik szerint a talajvízben már nem találhatók meg a szennyező anyagok.

Folynak a munkálatok a váci déli vízbázis területén. (Fotó: olvasónktól)

A gödi iparterület vízellátását szolgáló fejlesztéseket a Mészáros és Mészáros Zrt. – korábbi nevén Mészáros és Mészáros Kft. – végzi. A beruházás költségei az elmúlt években folyamatosan nőttek: az eredeti 2020-as kormányhatározat még „csak” 12 milliárdos költséggel számolt, egy módosítás viszont 32,2 milliárdra emelte az összeget, majd tavaly novemberben egy újabb, 2,3 milliárdos emelés történt. Vagyis az eredetileg tervezett összeg közel háromszorosáért,

34,5 milliárdért végzik Mészárosék a gödi akkumulátorgyár vízi közműveinek építését.  

Az ár nem véletlenül ilyen magas: a Duna-partról két 9,6 kilométer hosszú vezeték szállítja az ipari- és az ivóvizet a gödi gyárhoz, onnan pedig egy 12,2 kilométer hosszú csatorna vezeti az engedélyben szereplő napi 8000 köbméter szennyvizet a váci szennyvíztisztítóba. A vezetékek nyomvonalát lakossági tiltakozás miatt módosítani kellett, hogy ne érintse Göd és Sződliget lakóövezeteit. Így viszont Natura 2000-es területeken kellett fát vágni, és a munkálatok során védett növények is elpusztultak. 

A vízkivételhez nemcsak a parti szűrésű kutakat nyitották újra, hanem egy felszíni vízkivételi mű is létesült Sződligetnél. A szennyvíz megnövekedő mennyisége miatt pedig a meglévő szennyvíz-telep mellé egy második szennyvízkezelő is épült Vácott.

Az egyre bővülő gödi akkugyár szennyvizének befogadására a meglévő szennyvíztelep mellé mellé egy másodikat is épített a Mészáros és Mészáros Zrt. (Fotó: olvasónktól)

Vízügyi szakemberek szerint viszont rendkívül elhibázott, sőt

ijesztő, hogy az akkugyár ipari szennyvizét kibocsátó teleptől csupán 7 km-re létesült egy vízkivételi mű Dunán. 

A dunakanyar.hu korábbi beszámolója szerint a vízmű és a Mészáros-cég képviselői egy sajtótájékoztatón úgy nyilatkoztak, hogy a beruházás 2024 végére befejeződhet – erre azonban nem került sor. Tavaly novemberben pedig nemcsak megemelték a projekt teljes összegét, de a 2025-ös költségvetésből még 3 milliárd forintot biztosítottak a munkálatok befejezésére. 

Az akkugyár engedélyében „csak” napi 7500 m3 vízigény szerepel

Miközben a vízjogi engedély szerint a megépülő víziközmű-rendszer akár napi 29 700 köbméter vizet tud majd biztosítani a gödi iparterületnek, az akkugyár 2023-as környezethasználati engedélyében ennél jóval kisebb vízfogyasztási adat szerepel: a dokumentum szerint „csak” napi 7500 köbméter lesz a gyár vízigénye. 

Az ellentmondásra Jávor Benedek, európai parlamenti képviselő is felhívta a figyelmet. „A Samsung jelzett maximális vízigénye, valamint a DMRV vízjogi engedélye és az épülő vízvezeték kapacitása között több mint háromszoros, 20.000 m3/napra tehető mennyiségi különbség van. Ennek a vízmennyiségnek a felhasználása nem tisztázott” – idéztük egy korábbi cikkünkben a politikus erről szóló posztját.

Jávor szerint a DRMV Zrt. által adott tájékoztatás, mely a beruházás volumenét a növekvő lakossági vízigénnyel indokolta, nem állja meg a helyét. Az iparterületet ellátó vizet ugyanis külön vezetékeken szállítják, s a DMRV korábban éppen azt hangsúlyozta, hogy a lakosság és a gyár vízellátása teljesen elkülönül egymástól, a kétféle víz nem keveredik. A Jávor szerint „brutálisan túlméretezett” víziközmű-rendszer létesítése azzal sem magyarázható, hogy a Gödön később létesülő ipari beruházások igényére is gondoltak: a projekt keretében épült csatornahálózat ugyanis kizárólag a Samsung akkugyárához vezet.  

Az akkugyár víziközműveinek építése miatt a sződligeti Duna-part egy részén kiirtották a növényzetet. (Fotó: olvasónktól)

Ugyanakkor 2024-ben a Samsung SDI újabb gyárbővítésre és a kapacitásának 20%-os növelésére kért és kapott engedélyt  – pontosabban a kormányhivatal a bővítés érdekében módosította a gyár jelenleg is bírósági per alatt álló környezethasználati engedélyét.

Az újabb gyárépületek felhúzása nagy erőkkel zajlik. Több hírportál, köztük az e-cars.hu pedig megírta: a gödi üzem jelentős bővítése és a már meglévő gyáregységek technológia-váltásának finanszírozása érdekében a Samsung SDI több mint egymilliárd eurós tőkebevonást hajtott végre. 

A módosított engedély szerint viszont a gyár vízfogyasztása a bővítés után sem fog jelentősen megemelkedni, azaz nem fogja meghaladni a napi 7500 köbméter vízigényt. Ez azonban erősen kétségesnek tűnik a tervezett kapacitás-bővítés volumenét tekintve.     

A lakossági vízhálózat felújítására jóval kisebb összegek jutnak  

Miközben a gödi iparterület vízigényének kiszolgálására a kormány újabb és újabb közpénz- milliárdokat biztosít, a lakossági vízhálózati fejlesztésekre sokkal kevesebb pénzt fordít. Az Átlátszón többször is írtunk arról, hogy késtek vagy meghiúsultak a korábban megígért lakossági vizes fejlesztések Pest megyében.

Tavaly decemberben ugyan azt az örömhírt osztotta meg a DMRV Zrt., hogy EU-s támogatásnak köszönhetően, a KEHOP-2.1.11-21-2022-00005 projekt keretében 12 településen fejlesztések valósultak meg. A „kapacitásbővítő fejlesztésekre” kiírt közbeszerzés nyertese – szinte törvényszerűen – szintén a Mészáros és Mészáros Zrt. lett, amely 15,7 milliárd forintból valósíthatta meg a beruházásokat. Ennek keretében a vízmű szerint 1 db víztornyot, 2 db víztároló medencét, 1 kutat létesítettek, valamint 12,3 kilométer hosszú vízvezetéket építettek vagy rekonstruáltak. 

Ezek a fejlesztések azonban legfeljebb kis mértékben enyhíthették a vízellátási gondokat a régióban. A lakossági panaszok és DMRV közösségi oldalán közzétett bejegyzések arról tanúskodnak, hogy a különböző műszaki hibák és  

a csőtörések továbbra is nagyon gyakoriak a Pest megyei településeken.

Ez nem is csoda, hiszen az említett 15,7 milliárd forintból – azaz a Samsung-gyár vizes fejlesztéseire fordított összeg alig feléből – csak egy kis töredékét valósíthatták meg a szükséges beruházásoknak.

A DMRV Zrt. által üzemeltetett vízhálózat teljes hossza 4994 km, a csatornahálózaté 3486 km, s a hálózaton a cég honlapja szerint évente 12 771 meghibásodás történik. A Víz Koalíció által készíttetett, az ivóvízhálózatok 2023-as állapotát bemutató tanulmány szerint pedig a DMRV teljes ivóvízhálózatának felújítása – a jelenlegi felújítási ütem alapján – 345 évig tartana. 

Gyakoriak a hasonló bejegyzések a DMRV Facebook-oldalán

Mészárosék 2024-ben is kaszáltak 

A DMRV-nek pénzügyi szempontból is nagyon rossz éve volt tavaly. Árbevétele ugyan a tavalyelőtti 14,4 milliárdról 21 milliárdra nőtt, nyereséget viszont nem sikerült produkálnia: a cég a 2024-es évet 3,1 milliárdos veszteséggel zárta. 

De „pocsék éve” volt a Samsung SDI Magyarország Zrt.-nek is – írta meg a hvg.hu a cég tavalyi évi beszámolója alapján. A bevétel az előző évihez képest 27%-kal visszaesett, de még súlyosabb krízist mutat, hogy a 2023-as év 28,5 milliárd forintos nyereségéhez képest tavaly 24 milliárd forint veszteséget könyvelhetett el a multicég. Amely épp gödi gyárának technológiaváltásával és bővítésével kíván az európai piacon újra sikert elérni. 

A Mészáros és Mészáros Zrt. tulajdonosai viszont 2024-ben is nyereséges évnek örülhettek. A felcsúti milliárdos cégének tavalyi 87,3 milliárdos árbevétele ugyan elmaradt az előző évi 119,5 milliárdtól, s a nyereség mértéke is kissé visszaesett – „csak” 28 milliárd forint lett a 2023-as év 32 milliárdjához képest –, panaszra azonban így sincs oka a zrt.-nek.   

Bodnár Zsuzsa

Ez a cikk a Közös Értékeink Program támogatásával készült. Címlapkép: A gödi akkugyár víziközmű-rendszerének építése a sződligeti Duna-parton; a beruházást a Mészáros és Mészáros Zrt. végzi.  (fotó: Olvasónk)