Nem lett olcsóbb a távhő a 10,5 milliárd forintos biomassza fűtőműtől

2024-ben harmadáron adta el az áramot a Kecskeméti Termostar Kft., mint 2023-ban, a 10,5 milliárd forintból épült fűtőmű viszont jelentős gázmegtakarítást hozott. A kecskeméti távfűtőcég tavalyi beszámolója arra is rámutat, hogy a távfűtés adóforintok nélkül működésképtelen.

„A fejlesztés révén csökken Kecskemét földgázkitettsége, továbbá új körzetek, illetve fogyasztók számára is elérhetővé válik a megújuló energiaforrás igénybevétele, de hozzájárul a fogyasztói, szolgáltatói költségek stabilan tartásához is” – 2023-ban, a biomassza fűtőmű átadásakor mondta ezt Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.

Ahogy megírtuk, Kecskeméten biomassza fűtőmű épült, hogy földgáz helyett biomasszával (vagyis fával) állítsanak elő melegvizet a távfűtéshez. 2021-ben még pénzhiányra hivatkozva kaszálták el az akkor 7,5 milliárd forintra becsült építkezést, 2022-ben pedig már 5,3 milliárd forintról szóltak a hírek. Végül 10,5 milliárdért épült fel a részben a kecskeméti önkormányzat, részben az állami MVM tulajdonában álló cégnek tervezett fűtőmű.

Csökkent a bevétel és a kiadás is

A 2024-es volt az első teljes év, amikor a fatüzelésű kazán üzemelt. A napokban közzétett céges beszámoló szerint „a biomassza technológia költségcsökkentő hatásának köszönhetően a lakossági fogyasztók részére a 2023/2024-es fűtési szezonban egyszeri, 10.000 Ft kedvezményt biztosítottunk.”

Ez alig több mint 60 millió forintba került, miközben a Kecskeméti Termostar Kft. ennél jóval többet spórolt. Az uniós támogatásból épült biomassza fűtőművel a távfűtő cég gázszámlája a 2023-as 6,3 milliárdról 1,5 milliárdra csökkent, miközben a biomassza kiadás 335 millióról 1 milliárdra nőtt.

Összeségében a távfűtő cégnek 3,7 milliárd forinttal csökkentek a kiadásai – ebből adtak 60 milliót a lakosságnak a megtakarításra hivatkozva.

A kecskeméti fűtőmű belseje 2023. október 27-én (fotó: Koncz Zsófia/Facebook)

Mivel a távhő hatósági áras, a kormány döntése befolyásolja a cég bevételeit. Azt írják a kiegészítő mellékletben, hogy „A távhőszolgáltatás bevétele 1.908.722 E Ft volt (1,9 milliárd – a szerk.), ami 13,7 %-kal alacsonyabb a 2023. évinél. A hőértékesítés volumene a 2023. évi 348.535 GJ-lal szemben 2024. évben 6,7%-kal emelkedett, 371.857 GJ volt. A mennyiségi növekedés ellenére az árbevétel-csökkenés oka a közületi és egyéb fogyasztók hatósági hődíj árának csökkenése az előző évhez képest.”

Vagyis több hőt állítottak elő, jóval olcsóbban, de így is 1,9 milliárd forinttal csökkent a bevétel.

A fűtőmű megnyitója 2023 októberében (fotó: Szemereyné Pataki Klaudia polgármester Facebook-oldala)

A fűtőmű áramot is termel, amit viszont fillérekért adtak el. „A villamosenergia-értékesítéséből származó árbevétel szinte azonos az előző évi értékkel, 2023. évben 455.905 E Ft, 2024. évben 454.473 E Ft volt, ez 0,3%-os csökkenést jelent. Az értékesített villamos energia mennyisége a 2023. évi 183.927 kWh-ról 725.967 kWh-ra, 294,7 %-kal növekedett”.

Vagyis a háromszor annyi áramért ugyanannyi pénzt kaptak, mint 2023-ban.

Ez inflációval korrigálva jelentős csökkenés, miközben Európában Magyarországon az egyik legmagasabb a piaci áramdíj. A távhőcég az állami résztulajdonos MVM-nek még kötbért is fizetett, „A 2023/2024-es gázévben a gázszerződésben lekötött földgázmennyiséghez képest történt többlet felhasználásra a szerződés alapján” mintegy 68 millió forintot.

Szemereyné Pataki Klaudia polgármester a fűtőműben (fotó: Szemereyné/Facebook)

Csökkenő kiadások, de támogatás nélkül nincs semmi

A távhőpiac sajátossága, hogy az állam támogatja a szolgáltatókat. Ez a Kecskeméti Termostar Kft. esetében úgy nézett ki 2024-ben, hogy 3,5 milliárd távhőtámogatást kaptak – ez az adófizetői pénz.

Ahogy a kiegészítő mellékletben írják:

„A tőkeszerkezetet vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a társaság kockázatviselő képességét és finanszírozási szerkezetét az egyre szigorodó jogszabályi, energiapiaci és gazdasági környezet határozza meg. A távhőszolgáltatás 2011. április 1-től hatósági maximált áras tevékenység, az árakat az Energia Hivatal határozza meg. 2024. évben a ráfordítások jelentős részét a távhőszolgáltatási támogatás fedezi, a támogatási hányad a bevételek között 47,3 % volt.”

Vagyis a 10,5 milliárdos uniós pénzből épült biomassza fűtőművel a cég kiadása csökkent, a távhőtámogatás csökkent, de a kiadásoknak így is alig felét fedezik a felhasználók. Vagyis azok is fizetik áttételesen a távhőt, akik nem ilyen lakásokban és esetleg nem is a városban élnek.

Kecskeméten a távfűtött lakások száma 11 214 darab, társasházban található lakásnak minősülő egyéb fogyasztási hely 413 darab van, míg a közületi felhasználók száma 237. A KSH 2022-es népszámlálása szerint Kecskeméten összesen 54 ezer lakás van.

Segesvári Csaba

Címlapkép: A kecskeméti biomassza fűtőmű (fotó: Szemereyné Pataki Klaudia polgármester Facebook-oldala)