Fideszes hátországon és csatatér-kerületeken át vonul Magyar Péter

Nagyrészt olyan választókerületeket érint Magyar Péter nagyváradi menete, amiket 2022-ben magabiztosan vitt a Fidesz. 2024-ben azonban több érintett településen jelentősen csökkent a Fidesz támogatottsága, köztük Pest megyei, békési és hajdú-bihari falvakban is, így a választókerületek nyerhetők lehetnek a TISZA Pártnak. A román határ felé haladva a Fidesznek egyre kedvezőbb terepen halad át az országjárás, köztük olyan településeken is, ahol tavaly az országos átlaghoz képest jobban kitartottak a kormánypártok mellett a szavazók.

„Az előző választásokon nem volt itt semmilyen politikai rendezvény” – mondja az egyik helyi lakos a Békés megyei Ecsegfalván, Magyar Péter „Egymillió lépés” nevű menetének beérkezésekor. Az ezer lelkes faluban 2022-ben több mint 65 százalékos többséggel nyert a Fidesz egyéniben – kérdésemre többen elmondják, az akkori kampányban az ellenzék teljesen elkerülte a falut, a Fideszen kívül nem is találkoztak más pártokkal.

A TISZA Párt elnöke Budapestről indult el gyalogosan Nagyvárad felé – az apropó Orbán Viktor tihanyi beszéde, amiben a magyar miniszterelnök a román szélsőjobbos elnökjelöltet, George Simiont méltatta, de a menet már a választási kampány előszelének is tekinthető, különösen, hogy az útvonalon számos, a Fidesztől elpártoló települést ejt útba az ellenzéki párt.

Az „Egymillió lépés” menete Kisújszállás és Ecsegfalva között. A szerző felvétele.

Ezek közül a leglátványosabban épp Ecsegfalván csökkent a Fidesz támogatottsága: a kormánypárt a tavalyi EP-választáson 12,81 százalékkal kevesebbet kapott, mint a 2022-es országgyűlési választáson, ami országos összehasonlításban is rendkívül magas. Magyar Péter és a több száz vonuló május 20-án érkezett meg a faluba.

A menet életkora vegyes, nagy számban képviselteti magát a középkorú és nyugdíj előtt álló, vagy fiatalabb nyugdíjas korosztály. Ami hamar feltűnik, hogy csaknem mindenkinél van valamilyen tiszás kiegészítő: zászló, kitűző, mellény, a legtöbbször egy városnévvel együtt (Tisza Pécs, Vecsés, Tiszafüred, de feltűnik egy Tisza London zászló is).

A szerző felvétele.

A szervezettséget más jelek is mutatják: a menetet több headsetes, rádiótelefonos kísérő igazgatja. Magyar Péter minden lépését a Kontroll élő tudósítója és egy megtermett testőr is követi. A résztevőkkel beszélve megtudom, hogy a többség az előző állomáson, Kisújszálláson csatlakozott be, a legtöbben a környékbeli településekről érkeztek. A legnagyobb kontingens Gyomaendrődről érkezett: elmondásuk szerint a város az elmúlt évben tiszás fellegvár lett, az itteni TISZA-sziget az egyik legnagyobb Békésben.

Gyomaendrődi ellenzéki sziget

Mint mondták, a város már korábban is ellenzéki szigetnek számított a fideszes tengerben, hiszen – egy Fidesz-KDNP-belháború óta – 10 éve független önkormányzat vezeti. Ennek ellenére Gyomaendrődön a 2024-es EP-választáson a Fidesz még 44-34 százalékos szavazatarányban a TISZA előtt végzett.

Ecsegfalvára érkezve már kész fogadóbizottság várja a menetet étellel-itallal – kérdésemre elmondták, ők nem ecsegfalvaiak, hanem Dévaványáról jöttek át, az ottani Tisza-szigetet képviselik. Amikor kiderült, hogy az ő városukat nem érinti a menet, megkérték őket, hogy szervezzék a menet fogadását, hiszen Ecsegfalván nincs Tisza-sziget.

Szimpatizánsokat viszont találtak, például a pihenőnek helyt adó vendéglátóipari egység tulajdonosát. Később azért ecsegfalvaiak is érkeznek, elsősorban idősek és több kisgyermekes anya. Fiatalabbakat elvétve látunk, ők kérdésemre azt mondják, inkább kíváncsiságból jöttek ki, különösebben nem követik a politikát.

A menet résztvevői az ecsegfalvi állomáson.

Egy pogácsát osztogató nyugdíjas nő elmesélte, először ők is a gyomaendrődi szigethez csatlakoztak, de később Dévaványán is összejött elég ember a sziget megalapításához, ami most 100 aktív taggal működik, azon belül  a legaktívabb kemény mag mintegy 20-25 fő. A nő elmondta azt is, ő korábban sosem szavazott a Fideszre, de aktívan nem vett részt más politikai párt munkájában sem. Úgy tudja, a legaktívabb sziget-tagok – akik jó része szintén nyugdíjas – szintén nem vettek részt korábban politikai szervezet (például a Márki-Zay Péter-féle Kossuth Körök) munkájában.

Jönnek a kiábrándult fideszesek

Ha a Tisza-szigetesek között nem is találkozni kiábrándult fideszessel, a rendezvényre kijött helyiekkel beszélgetve már kiderül, hogy legutóbb még többen a Fideszt támogatták, de jövőre már a Tiszára szavaznának.

Egy idős nő, aki az út másik oldaláról nézi a rendezvényt, elmondja, mindig is a Fidesz ellen szavazott, és az előző választások előtt Jakab Pétert támogatta. A társaságában lévő fiatalabb férfi viszont elismeri, hogy „engem tavaly megtévesztettek”, most viszont a Tiszát fogja támogatni. Arra a kérdésre, miért változott meg a véleményük a kormánypártról, a legtöbben a megélhetési gondokat emlegetik:

„Pár éve még tele tudtam pakolni a Pennyben a bevásárlókocsit 20 ezerből, ma már bele kell hajolni, hogy lássam, mit tudok annyiból venni”

– mondja egy 50-es férfi. Hozzá hasonlóan két nyugdíjas nő is az inflációra panaszkodik, elismerve, hogy korábban a Fideszre szavaztak, de jövőre kormányváltást remélnek.

A szerző felvétele.

Azt csaknem mindenki megemlíti, hogy évek óta ez az első politikai rendezvény a faluban, amit nem az önkormányzat vagy a Fidesz szervez.

Infláció, vendégmunkások, Ukrajna

A helyiekkel folytatott beszélgetés során sokszor előkerül egy már csaknem legyőzöttnek hitt probléma, a munkanélküliség. Bár nem kérdezek rá, többen is elmesélik, hogy az elmúlt egy évben megszűnt a munkaviszonyuk. Mások azt mondják, nyugdíj mellett el kell járniuk dolgozni, mert a nyugdíj nem elég a megélhetéshez, de a közelben nem találnak munkát.

A problémáért sokan a vendégmunkásokat okolják: mint mondják, 4-5 éve még volt bőven munka, azóta egyre több álláshely szűnik meg, és „a magyarok helyére veszik fel az ukránokat meg kínaiakat”.

A megélhetési gondokat többen állítják szembe a politikusok gazdagodásával és az MNB-üggyel – arra kérdésre, honnan tájékozódnak a témákról, azt mondják, főleg az internetről (Facebook és TikTok). Van, aki kiemeli, hogy „a kommenteket olvasva lehet sokszor megtudni az igazságot.”

Több beszélgetés során is előjön a Kádár-rendszer iránti nosztalgia: az idősebb résztvevők (a szomszédos falvakból érkezett tiszások és ecsegfalvaiak is) a rendszerváltást kudarcként élték meg, felidézik az az előtti megélhetési biztonságot (az akkori termelőszövetkezet, a haltenyészetek és ipar nyújtotta munkahelyeket) és a pezsgőbb közösségi életet.

A szerző felvétele.

Amikor a kormánypropaganda állításaira kérdezek rá, a távolról nézelődő nő és ismerőse legyint, de azt mondják, azért sokan elhiszik a faluban, amit a TV-ből és rádióból hallanak.

A „háborúpárti” vád különösen képes indulatokat kiváltani, a férfi egy kormánypárti ismerősét idézi, aki szerint Magyar Péter „elvinné golyófogónak a fiainkat”. „Mondtam neki, hogy ne higgyen már el mindent, amit a tévében hall. Meg azt is mondtam neki, hogy azért a sorkatonaságot jó lenne visszavezetni, na nem azért, hogy háborúzzunk, de a fiatalokra ráférne a fegyelem, mert azt sem tudják sokan, hogy fiúk-e vagy lányok.”

Más helyiek szerint viszont nem annyira a propaganda győzi meg az embereket, inkább az, hogy úgy érzik, hogy a Fidesz „ad a falvaknak”

– voltak fejlesztések, illetve a választások előtt szerveznek eseményeket, osztanak utalványokat. Az egyik idős nő úgy gondolja, osztogatással a következő választásokon vissza tudják szerezni a most elégedetlenkedők egy részét a kormánypártok.

A legutóbbi, már a TISZA részvételével zajló EP-választáson a 2022-es országgyűlési választásokon elért eredményhez képest egy országos magyarországi településen 8,9 százalékkal gyengültek a kormánypártok. Ahogy korábban írtuk, a Fidesz-KDNP feltűnően rosszul szerepelt a dinamikusan növekvő településeken, például a budapesti agglomerációban.

De a stagnáló vagy fogyó falvak egy részében is erősen gyengültek a kormánypártok. Magyar Péter mostani országjárása több ilyen helységet is útba ejt: a túra közepe, a Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyei járások Magyarország leggyorsabban elnéptelenedő vidékei, szöges ellentétben a közeli pesti agglomerációval: Békés megye lélekszáma tavaly 9,5 ezrelékkel csökkent. Kisújszállás lakossága rendszerváltás óta mintegy negyedével csökkent.

Útban az egyik legfideszesebb falu felé

A 2024-es kampánykörút során Magyar Péter teljesen kihagyta a már eleve ellenzéki többségű Budapestet, ehelyett láthatóan vidéken próbál bázist építeni. 2022-ben a Fidesz magabiztosan megnyert csaknem minden vidéki választókerületet, köztük azokat is, amelyeket Magyar Péter mostani országjárása érint.

A 2022-es, illetve az EP-választás térképére nézve azt látjuk, hogy a román határ felé haladva Magyar egyre fideszesebb vidékekre ér.

A legrövidebb utat választva egyik állomása például az a Told lesz, ahol legutóbb a szavazók 94 százaléka a Fidesz jelöltjét támogatta egyéniben. Hajdú-Bihar-megyében már több olyan település esik útba, ahol a Fidesz-bázis az országos gyengülés mellett is stabilnak mutatkozott, a kormánypártok támogatottsága az országos átlagnál kevésbé csökkent.

Önkormányzati szinten már kevésbé látszik a Fidesz-dominancia: a túra által érintett városok nagy részét független polgármesterek vezetik. Volt olyan település, ahol a helyi civil szervezet jelöltje megverte a kormánypárti jelöltet, például Füzesgyarmaton. Itt a polgármester, Koncz Imre fel is tűnt Magyar Péter rendezvényén.

Tavaly újra átrajzolták az országos egyéni választókerületek térképét, a legnagyobb változás Budapesten és Pest megyében történt: a fővárosban eltűnt két OEVK, míg Pest megyében két új választókerületet hoztak létre, illetve több helyen átrajzolták a kerülethatárokat.

Magyar Péter mostani országjárása épp ezeket az új kerületeket érinti.

A személyes kampányolás azonban ezen változtathat: tavaly a Választási Földrajz kutatása azt mutatta, hogy Magyar Péter országjárásának állomásain és a környékbeli településeken nagyobb mértékben aktivizálódtak az ellenzéki szavazók, mint olyan hasonló településeken, ahol nem kampányolt. Ez a Választási Földrajz elemzője szerint jelentős százalékokat és legalább egy EP-mandátumot is eredményezett a TISZA Pártnak.

Az akkori Pest megyei 7-es (vecsési központú) OEVK-t 2022-ben kevesebb mint 50 százalékkal nyerte meg a Fidesz. Pécel és Maglód a vecsési körzetből átkerült a Maglódot és Sülysápot magába foglaló kerületbe. A változás a Fidesznek kedvezett, mivel az új választókerületet nagyrészt kistelepülésekből hozták létre. A 2024-es EP-választásokon azonban az itteni településeken is összesen csak 45,25 százalékot értek el a kormánypártok.

Az új vecsési-üllői választókerület (Pest 8) abszolút nyerhető a TISZA számára: a párt már az EP-választáson is beérte a Fideszt, és a közelmúlt trendjei – a Fidesz gyengülése és a parlamenti ellenzéki pártok szavazóinak átpártolása – alapján valószínűleg meg is előzte.

Nagyrészt a korábbi Pest 9 OEVK településeit (Nagykáta, Úri, Tápióbicske, Gomba) csatolták az új monori (Pest 12) választókerülethez. A 9-es OEVK-t 2022-ben még 60 százalékkal vitte a kormánypárti képviselőjelölt. A terep továbbra is a Fidesznek kedvez, az EP-választáson a kormánypárt összesen 50%-ot szerzett.

A mostani, ceglédi központú Pest 14 OEVK megfelel a 2022-es Pest 12-nek. Ezt akkor közel 60 százalékos többséggel nyerte meg a kormánypárti jelölt. Az EP-választásokon a kerület települései 49 százalékban támogatták a kormánypártot.

Szolnok nyerhető, Békés és Bihar nehezebb terep

A szolnoki központú Jász-Nagykun-Szolnok 1 OEVK kötelezően hozandó a TISZA Pártnak: a választókerületben már 2022-ben is viszonylag szoros volt az eredmény. A megyeszékhelyen 2024-ben a TISZA már egyedül megelőzte a Fideszt, és bár a csatolt kistelepüléseket megnyerték a kormánypártok, a trendek alapján a szolnoki szavazók Magyar Péter jelöltje felé billenthetik a választókerületet.

Bár főleg kistelepülésekből áll, nem dominálja a kormánypárt a Jász-Nagykun-Szolnok megyei 4 OEVK-t:

2022-ben több mint 51 százalékot kapott itt a Fidesz jelöltje, 2024-ben 46 százalékra csökkent a kormánypártok támogatottsága, így a térség jövőre fontos csatatérkerület lehet.

Egyértelműen a Fidesznek kedvező terep a Jász-Nagykun-Szolnok megyei 3 (Karcag) és a Hajdú-Bihar megyei 4 (Berettyóújfalu) választókerület: mindkét kerületben 60 százalék feletti többséggel győzött a kormánypárti jelölt 2022-ben. Bár egyes településeken nagyot esett a kormánypártok támogatottsága 2024-ben, a kerületek lakosságának többsége az EP-választáson is a Fideszre szavazott: a karcagi kerület lakosságának 56, a berettyói kerület lakosságának 59 százaléka.

A két Békés megyei választókerület (Békés 2, Békés és 3, Gyula) 2022-ben valamivel kisebb, 57 és 55 százalékkal lett a kormánypártoké. Az EP-választáson viszont már mindkét kerületben 50 százalék alá kerültek: a gyulai körzetben 49, a békésiben 48 százalékra. Érdekesség, hogy utóbbi választókerületben a Fidesz számait épp a legnagyobb település, Békés húzza fel, míg a TISZA inkább a kisebb városokban (Gyomaendrőd, Szarvas) és néhány nagyobb községben (Békésszentandrás, Murony) erős.

Cikk: Zubor Zalán — Adatvizualizáció: Szabó Krisztián

Címlapkép: Átlátszó montázs, egymilliolepes.hu és a szerző felvétele