Százmilliók jutnak turisztikai beruházásokra, de a közszolgáltatásokra nincs elég pénz

Bodajk több turisztikai és városszépítő fejlesztésre nyert el nagy összegű uniós támogatást az elmúlt években. De nem minden valósult meg a tervekből: nem működik például a pályázati pénzből ígért városi piac, és a Bodajki-tó melletti Malom-épület sincs rendbe hozva. Sokak szerint pedig nem is a valós igényekre jutnak százmilliók, hiszen több közszolgáltatás hiányzik vagy rosszul működik a településen: rendszeresek a csőtörések, akadozik a szemétszállítás, egy önkormányzati tulajdonú ingatlanról pedig 17 millió forint közpénzbe került az évekig odahordott sitt elvitele. 

Fejér megye legkisebb, hangulatos városkája Bodajk, ami számos látnivalót kínál. Viszont az élményt csorbítja, hogy bár az önkormányzat pályázatok révén több százmillió forint EU-s támogatást nyert el városszépítésre, a település egyik nevezetessége, a Malom-tó kiszáradt, környezetében pedig számos beruházás nem a megfelelő minőségben készült el. Most egy új kilátó létesül a városban háromszázmillió forintból, ám a helyiek szerint kérdéses, hogy valóban ez a létesítmény szolgálja-e legjobban a településen élők igényeit. 

Piactér standok nélkül

Bodajk az elmúlt években több sikeres TOP (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program) és TOP-PLUSZ pályázat révén jutott nagy összegű támogatásokhoz.

2017-ben a „Zöld város kialakítása Bodajk településen” c. pályázatra 214 millió forintot nyert el az önkormányzat. Ebben a zöldfelületek létrehozása mellett a város központjában kialakítandó városi piac létesítése, a belvárosi parkolóhelyek bővítése és a közösségi épület felújítása, annak funkcionális bővítése szerepelt. „A piactér kialakítása során az elsődleges szempont egy olyan helyszín berendezése, ami egységben tud működni a tóval és környezetével, helyet adhat a termékárusításnak, ugyanakkor a mindennapokban is használható park lehet” – olvasható a pályázati leírásban.  

A művelődési házat valóban felújították, ám

a pályázatban ígért, tó melletti városi piac nem jött létre.

Csupán egy „piactérnek” nevezett, lekövezett teret alakítottak ki, standok nélkül, ami parknak sem igazán nevezhető. A januárban tartott közmeghallgatáson egy felszólaló meg is említette a piac hiányát, valamint azt, hogy oda vizesblokk sem került, de a jelzett hiányosságokra érdemi válasz nem érkezett a képviselő-testülettől. 

A bodajki városi „piactér”, standok nélkül (A szerző felvétele)

Fel is újították a vízimalmot, meg nem is

A Bodajki-tó és környezete megújítására egy másik, 2017 és 2022 között megvalósítandó, 149 milliós pályázat is lehetőséget biztosított. Ebben a tó környezetének rendbetétele, körbejárhatósága, zöldfelületek kialakítása, valamint a régi Malom-épület fejlesztése és a malomkerék helyreállítása szerepelt. Az 1800-as évek elején épült malomnak azonban csak a földszinti részével foglalkoztak (a pályázatból erre 43 millió forintot szántak), maga az épület kívül-belül rendkívül rossz állapotban maradt. 

A tavas pályázat megvalósítására a PELAPROJECT Kft.-vel, a fenti piactérrel kapcsolatos kivitelezésre pedig a Pi-Sebi-Bi  Kft.-vel kötött szerződést az önkormányzat. A két kft.-nek ugyanaz a Pergel Lajos a tulajdonosa, akinek a cégei más bodajki beruházásokra is kaptak megbízást – pl. a Zengő Óvoda és Mini Bölcsőde felújításának pótmunkáit és polgármesteri hivatal 44 millió forintból történő felújítását is ezek a cégek végezték el.

Egy 2022-ben elnyert uniós pályázat keretében ugyanennek a területnek, Bodajk történelmi városközpontjának fejlesztésére nyert el a város újabb 390 millió forintot. A több szakaszból álló beruházás kivitelezője az EXTREME-PARK Környezetépítő Kft. volt. S bár ebbe a pályázatba új elemek (pl. botanikus kert, játszótér) is bekerültek, a projekt sok szempontból átfedést mutat a korábbi pályázatokban szereplő fejlesztési célokkal. A malomépület teljes felújítása pedig – melyet 54 millióért vállalt a kivitelező cég – ezidáig nem történt meg,

az épület külső vakolata továbbra is mállik. 

Vagyis a TOP-pályázatokból elnyert, több mint 700 millió forintos támogatás ellenére nem sikerült minden felújítást megvalósítani. 

A tó mellett álló, „felújított” Malom épülete. (A szerző felvétele)

Közben kiszáradt a tó

A fejlesztési munkákat elvileg tavaly év végén be kellett volna fejezni, a tó és tómeder felújítása azonban még most is folyamatban van. 

A Bodajki-tó a település egyik nevezetessége, amely 1945 előtt népszerű fürdőhely volt, de a II. világháború után a környékbeli szénbányászat miatt a tavat tápláló gyógyvizes források elapadtak. 1992-ben mesterségesen kezdték táplálni, majd a bányászat megszűnte után a természetesen forrásokból is újra jutott víz a tóba.

A Bodajki-tó az 1990-es években, amikor még fürdeni lehetett benne. (Forrás: fejerkszr.hu)

A 2010-es években viszont a csapadékhiány következtében újra eltűnt a tóból a víz. Az előzményekről és a jelenlegi helyzetről a Wikipedia ezt írja: 

„1992-ben a tavat rendbe hozták, és egy 170 m mélyre fúrt kútból kezdték mesterségesen táplálni, így újból fürdőhellyé vált, a nyári szezonban strandként működött. (…) A bányászat megszűnését követően ugyanakkor a karsztvízszint újból megemelkedett, ezért a tófürdő körbebetonozott medencéjének aljának burkolatát felszedték, hogy a víz itt, és ne a környező ingatlanok területén törjön fel. A természetes vízpótlás azonban algásodást, hínárosodást váltott ki. A rendkívül csapadékos 2010–2011-ben megemelkedett a talajvízszint, és a tóban, illetve a település mélyebben fekvő részein megindultak a források. Ezt követően azonban aszályos időszak következett, (…) a tó átlagos vízszintje is 1 méterre mérséklődött. Ennek tartós megemelésére nincs is kilátás; a Fejérvíz által újranyitandó régi kútból, annak hálózatra kapcsolása előtt kap némi vizet a tó, de ez csak átmenetileg lesz így.” 

Bodajk polgármestere, Wurczinger Lóránt (Fidesz) 2022-ben úgy nyilatkozott a Feol.hu-nak, hogy a tó környezetének fejlesztésére elnyert 390 millió forintos uniós támogatásból a település nemcsak a tómederre, illetve annak falára költhet: terveznek egy szűrő és keringető rendszert is, mely a malomárkon elfolyó vizet visszajuttatja a tóba, és az algásodást elősegítő foszfort is kiszűri. A rendszeres aszályok miatt azonban a vízkészlet tovább apad a környéken is, és javulás hosszú távon sem várható. 

A tó jelenlegi állapota (A szerző felvétele)

Írásban kerestük a polgármestert, hogy a sikeres és meghiúsult fejlesztésekről kérdezzük. Szerettük volna megtudni, hogy a városi piac kialakítása és a Malom-épület teljes felújítása miért nem valósult meg. Wurczinger Lóránt polgármester válaszában azt írta, hogy a „piactér” elnevezésű terület „adott esetben helyet adhat később termékárusításnak”, de elsősorban park és tér létrehozása volt a cél, a malom épülete pedig több ütemben fog megújulni.      

Részlet a polgármester leveléből

Bodajk most egy újabb turisztikai beruházásra nyert el 300 millió forintot: ebből a város szélén, a Hunyadi utca végén lévő szoborpark melletti területet fejlesztenék. Parkolókat, játszóteret létesítenének, és az ott lévő Kesellő-dombra egy kilátó épülne. Több bodajki lakos véleménye szerint viszont ennél jóval fontosabb feladatokra lenne érdemes pénzt fordítani. 

Akadozó szolgáltatások, sittlerakás önkormányzati ingatlanon

A már említett januári közmeghallgatáson az is elhangzott ugyanis lakossági panaszként, hogy a településen az alapszolgáltatások nem működnek jól: rendszeresek a csőtörések, a város egyes pontjairól nem szállítják el a kihelyezett sittet és szemetet. A polgármester szerint viszont a vízhálózat felújítása nem az önkormányzat illetékessége, a szemét kihelyezése ellen pedig nincs sok eszköz a kezükben. Mindenesetre egy közterület-felügyelő alkalmazására hangzott el ígéret januárban – ezek szerint tehát eddig nem volt a városnak erre anyagi forrása. 

Hogy mennyire zavartalanul zajlott Bodajkon az illegális szemétlerakás, azt egy furcsa eset is szemlélteti. Egy városszéli, önkormányzati tulajdonú ingatlanra ugyanis hosszú éveken át szállítottak nagy mennyiségű építési törmeléket, ám az elkövetők kilétére nem derült fény, és az önkormányzat sem tett feljelentést az ügyben. 

2500 tonna sitt halmozódott fel egy bodajki önkormányzati ingatlanon. (Olvasónk felvétele)

A 0216/4 hrsz-ú külterületi, rét művelésű ingatlant az önkormányzat 2016-ban vásárolta meg, majd az ötezer négyzetméter nagyságú terület egy részén 2019-ig halmozódott zavartalanul a beton- és egyéb építési törmelék. A Fejér megyei kormányhivatal 2020-ban a termőföld helyreállítására kötelezte az önkormányzatot, mely végül

a felgyűlt 2500 tonna sittet 17 millió forintért szállíttatta el. 

A polgármesternek írt megkeresésünkben azt is tudakoltuk, hogy milyen céllal vásárolta meg az önkormányzat eredetileg a területet, ki hordta oda éveken át a betontörmeléket, és miért nem tett feljelentést az önkormányzat az ügyben. A polgármester azt válaszolta, hogy a területen elkerülő utat és parkolót kívántak kialakítani, de erre később nem volt elegendő anyagi forrásuk. Állítása szerint az ingatlanon lévő bokrok és aljnövényzet miatt nem biztosított a telek ellenőrzése, s annak adottságai miatt „nehézkes” lenne a biztonsági kamerarendszer kiépítése is a helyszínen.

Bodnár Zsuzsa

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. A címlapkép Átlátszó-montázs: Wurczinger Lóránt polgármester (fotó: Facebook), valamint a Bodajki-tó és környezete jelenleg (A szerző felvétele)