Egykor főnemesi palota volt, ma közvécé a soproni műemlék

Több mint 200 millió forintot költött el a soproni önkormányzat az egykori Zichy-Meskó palota felújítására, látványtervekre és kiállítási koncepciókra. De végül csak egy közvécét csináltak a műemlék aljában, ami ráadásul erősen ráfizetéses. 

Kint a Várkerületen zajlik a hétköznapi élet: pékárut vesznek, bankba mennek, kávéznak a soproniak. Beljebb, a történelmi Óvárosban mintha egy másik világba lépnénk. Nem vásárol senki a nem létező boltokban, nem üldögélnek emberek a nem létező padokon és a nem létező vendéglők teraszán. Csönd van, csak a koratavaszi szél süvít a kihalt utcákon. Zavartalanul botladozhatok a macskaköveken, kitekert nyakkal és tátott szájjal csodálva a középkori házak homlokzatát.

Ráfizetéses közvécé

Meglepően sok a betört ablakú, bedeszkázott kapujú, elhagyatott épület. Mint amilyen a Zichy-Meskó palota is a Kolostor utcában. Egymagam vagyok a hétszáz éves házban megnyitott illemhelyen is, bár a vécés néni azt mondja, páran már jártak bent aznap.

Az önkormányzat szerint a városban dolgozó idegenvezetők régóta szorgalmazták, hogy új nyilvános vécé létesüljön a belvárosban. Ezt végül a Zichy-Meskó palota egyik földszinti sarkában alakította ki a város 2023 végén. Mint megtudtuk,

az illemhely kiépítése 30 millió forintba került, megnyitása óta 10 millió forintot meghaladó költséggel üzemeltették, és kevesebb mint 900 ezer forint bevételt termelt az önkormányzatnak.

A közvécé létrehozásának sokan örültek, a helyszínválasztást viszont sok kritika érte. A Zichy-Meskó palota művészettörténészek szerint még a mégoly gazdag soproni műemlékek közül is kiemelkedik. De nem csak műemléki, hanem szimbolikus jelentőséggel is bír az épület: ez volt a legelső városháza Sopronban. Mégis, bő egy évtizede, a lakók kiköltöztetése óta üresen, lezárva áll.

„Nem kötötték az orrunkra, miért lakoltatnak ki, csak annyit mondtak, hogy valami lesz a házzal. Aztán semmi se lett vele” – meséli egy volt lakó. „Valószínűleg se a vöröseknek, se a sárgáknak nem volt igazán ütős elképzelésük” – folytatja, vörösek alatt értve a korábbi MSZP-s, sárgák alatt pedig a jelenlegi fideszes városvezetést. Emlékei szerint 2005 körül kezdték kiüríteni az épületet, és az utolsó lakó 2011-ben költözött el.

Az utca bal oldalán, a kép közepén a Zichy-Meskó palota Új utca felőli, rózsaszín-piros homlokzata. (fotó: Farkas Ciprián polgármester Facebook-oldala)

Az egykori főnemesi palotának azért voltak egyáltalán lakói, mert a házat 1948-ban elvették a Zichy-családtól, és 17 lakásra darabolták. Az ingatlant a rendszerváltás után, a részleges kárpótlás során sem kapták vissza a Zichyk. A szabályok szerint tulajdonosonként csak 5 millió forintig járt kárpótlás, és akkor sem az adott ingatlan, hanem kárpótlási jegyek formájában. Történelmi érdekesség, hogy 1990-91-ben, a kárpótlási rendszerről szóló vitákban a Fidesz akként foglalt állást, hogy nincsen szükség a korábbi diktatúrák által kisemmizett emberek kárpótlására.

Így került a soproni Zichy-Meskó palota végül a helyi önkormányzat tulajdonába, és így maradtak a kastélyok országszerte állami tulajdonban – ezektől szeretne most szabadulni a kormány.

Átlagosan naponta tizenegyen használják

A közvécé tervének nagyjából egyetlen hivatalos nyomát a soproni Városfejlesztési Bizottság 2023. április 26-i ülésére benyújtott 2023. évi költségvetésben találtuk. A nyilvános illemhely és a kivitelezéséhez rendelt 30 millió forintos tétel egyetlen sort tesz ki az 54 oldalnyi szkennelt táblázatban, indoklás és magyarázat nem tartozik hozzá.

Az ezt követő közgyűlésen Jakál Adrienn képviselő (Párbeszéd-Zöldek) tette fel az egyetlen kérdést ezzel kapcsolatban, ő is csak annyit, hogy hol lesz a toalett. Így derült ki, hogy a Zichy-Meskó palotában. Külön előterjesztést nem találtunk a témáról, ami azt jelenti, hogy nem zajlott egyeztetés az önkormányzaton belül a nyilvános vécéről.

„Minket sem tájékoztattak, nem volt ilyen előterjesztés” – mondta Jakál Adrienn az Átlátszónak. „Évekig ígérték a nyilvános vécét, gondolom, ezt találták a legegyszerűbb megoldásnak. Szerintem jobb helyet is lehetett volna erre találni. Hiába jönnek azzal, hogy menjünk el Bécsbe, ott is vannak műemlék-épületekben vécék, de hát teljesen más, hogyha egy múzeumban van egy mosdó is, mint hogy konkrétan csak vécénk van” – vélekedik a képviselő.

Meskó Jakab feleségének portréja a fogadószobában (fotó: Sopron Anno / Facebook)

Közérdekű adatigénylésünkre válaszolva a soproni önkormányzat arról tájékoztatott, hogy „a nyilvános illemhely kialakításának a kor követelményeinek megfelelő szolgáltatás kialakítása volt a célja, melyet a városban dolgozó idegenvezetők is régóta kértek. Ennek célja nem a jövedelemtermelés volt, hanem a Sopronba érkező turisták kiszolgálása”.

Kérésünkre elküldték az üzemeltetési adatokat is, eszerint a WC üzemeltetése 10 395 094 forint költséget jelentett az önkormányzatnak 2023. november 1. és 2024. december 31. között. Az illemhely bevétele ugyanebben az időszakban 877 953 forint volt.

A 200 forintos használati díjjal számolva tehát naponta átlagosan 11 ember megy be a műemléki toalettbe.

Holpár Csaba (Magyar Kétfarkú Kutya Párt) tulajdonképpen örült annak, hogy lett egy új nyilvános WC a belvárosban, „de az, hogy pont itt, azért az nagyon-nagyon mellé ment. Mégiscsak ez az épület volt Sopronban a legelső városháza”. A képviselő szerint főleg a játszótereken kellene illemhelyeket kialakítani, hiszen ott töltenek el hosszabb időt az emberek.

A középkori polgárházból egy gyilkossági ügynek köszönhetően lett városháza. A történeti források szerint 1367-ben a város egyik legvagyonosabb polgára, bizonyos Hayreich Gayzzel többekkel együtt, ismeretlen okokból megrohanta egy nemesember házát, és megölte. Gayzzelt fej- és jószágvesztésre ítélték, házát a soproniak szerezték meg, eladták, majd kézen-közön Zsigmond királyra szállt. Zsigmond 1422-ben a soproni polgármester kérésére a városnak ajándékozta az épületet, ezután néhány évtizedig városházaként használták.

Sokáig kiállítóteret terveztek ide

Egykor tehetős, főként német ajkú polgárok – városbírók, polgármesterek, ügyvédek, főesperesek – lakták a gótikus polgárházat, majd a XVIII. századtól grófok és bárók adták egymásnak itt a kilincset és az estélyeket. Ezt a főnemesi világot idézte volna meg az az életmód-kiállítás, amelyet éveken át a Zichy-Meskó palotába terveztek.

A Zichy-Meskó palota mennyezeti festménye (fotó: Kincses Károly, forrás: Museum with no frontiers www.museumwnf.org)

A kiállítás „egy báli rendezvény epizódjain keresztül kalauzolja végig a látogatót”, „a néhai istálló pedig izgalmas hangulatú presszóként születik újjá”, ígérték a 2018-ban készült kiviteli és belsőépítészeti tervek. A fő látványosságot mégis maga az épület adta volna, számos ritka, eredeti állapotban megmaradt részletével.

„A földszinti bejárati folyosó nagyon jó lakatosmunkával készült rácsa; a főlépcsőház négy fülkeszobra és a lépcsőház mellvédrácsai puttószobrokkal; a faburkolatos kabinet az építtető páros beillesztett arcképpárjával és dekoratív mennyezeti festésével; a nagyterem festett mennyezete, az első emelet most előkerült festett mennyezetei és oldalfalai. Mindegyikükről elmondható, hogy színvonaluk messze kiemelkedik az egykorú soproni emlékek közül, s valamennyit bécsi, vagy legalábbis a központban és körülötte működő művészek és mesterek készítették” – írják a Zichy-Mesko palota falkutatását elvégző művészettörténészek.

A kiállítótér kialakítása előtt az épületet teljes körűen fel kellett volna újítani, annyira leromlott az állapota. A külső homlokzat felújítása meg is történt, és 2020-ban „külső állagmegóvási és belső konzerválási” munkákat is végeztek, az átfogó rekonstrukció azonban végül elmaradt.

Többek között ezt is az európai uniós és állami forrásokból futó Modern Városok Programban akarták megvalósítani a „Sopron történelmi belvárosa műemléki felújítása, és bemutatása” intézkedés keretében, amelyre több mint 7 milliárd forintot kapott a város. Sok fejlesztést meg is valósítottak, a Zichy-Meskó palotára azonban állítólag már nem maradt forrás.

Korábban a becsült érték töredékéért eladták volna az épületet

A hivatalos iratokban nem találtuk nyomát, miért ürítette ki az épületet az önkormányzat, ha utána nem használta semmire. Egyedül egy 2008-as rendkívüli ülés jegyzőkönyve utal arra, hogy voltak tervek a háttérben.

Dr. Fodor Tamás akkori polgármester (Fidesz) rendkívüli testületi ülésen, bizottsági tárgyalás nélkül terjesztett elő egy javaslatot a Zichy-Meskó palota eladására. Az ülésen elmondta, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Sopronban hozna létre regionális központot, amelyhez megfelelő épületet keresnek. A tárgyalások során a Zichy-Meskó palota tűnt az MTA számára elfogadhatónak.

Arra való hivatkozással, hogy az épület felújítandó, Fodor azt javasolta, hogy az önkormányzat jelképes összegért adja át a házat, az MTA pedig vállalja a felújítást. Egy képviselői hozzászólásból kiderül:

a jelképes ár a két értékbecslő által felértékelt ár tizedét takarta, azaz bruttó 19 millió forintot.

Némi vita után a közgyűlés elfogadta az előterjesztést, felhatalmazva a polgármestert, hogy készítse el az adásvételi szerződést. Az eladásra azonban végül mégsem került sor.

Fotó: Átlátszó.

A 2014–2020 időszakra szóló Integrált Településfejlesztési Stratégia szerint a Zichy-Meskó palota „költséges teljes körű műemléki felújításához befektető szükséges, ezt követően a teljes épület bérbeadása vagy eladása” a cél.

Jakál Adrienn szerint a városvezetés rosszul gazdálkodik a műemléki ingatlanokkal. „Sokkal korábban kellene elkezdeni gondolkodni a hasznosításukról, mint hogy megvárnánk azt a pillanatot, amikor már tényleg akkora anyagi ráfordítás szükséges, amit nem tud az önkormányzat kigazdálkodni”, mondta a képviselő. „És akkor marad az, hogy eladjuk.”

Az elmúlt évtizedben a bérlakások negyede megszűnt Sopronban

Sopron az ország műemlékekben második leggazdagabb városa, csupán Budapest előzi meg. A műemlékek 95 százaléka a történelmi belváros területén koncentrálódik, jelentős részükben bérlakások találhatók, néhány önkormányzati tulajdonú épület üresen áll.

Állapotuk leromlott és korszerűtlen, felújításuk azonban a műemléki védettség miatt az átlagosnál költségesebb és körülményesebb. Bár a szociális bérlakások száma a szükségletekhez képest kevés, az önkormányzat szeretné tovább csökkenteni, azaz eladni bérlakás-állománya egy részét, mivel korszerűsítésre a várakozásaik szerint középtávon sem lesz lehetőségük.

Egy lepusztult műemlék Sopronban (fotó: Átlátszó)

A K-Monitor és a Periféria Központ által készített adatvizualizáció jól mutatja, hogy az egész országban Sopronban a legmagasabb a megszűnt bérlakások aránya a 2016 óta eltelt időszakban. A bérlakások zöme úgy szűnt meg, hogy eladták (bontás, vagy lakások egybenyitása révén is csökkenhet az állomány). A bérlakások eladása terén Sopron a harmadik a magyarországi városok között: az önkormányzat 2 888 427 000 forint bevételre tett szert bérlakásai eladásából 2016 óta.

Az adatok forrása a KSH, az önkormányzat adatszolgáltatása alapján.

A soproni óváros élettel való megtöltését, közösségi és kulturális funkcióinak erősítését az elmúlt 15 év minden városfejlesztési stratégiája célként tűzte ki, de ez még várat magára. Valószínűleg nem a volt főúri palotában nyitott közvécé hozza majd az áttörést.

Két hónapig próbáltuk elérni, hogy bejuthassunk a kiemelkedő értékeket rejtő középkori eredetű műemlék épületbe, és forgathassunk egy videót. Nem jártunk sikerrel. A tulajdonos Soproni Önkormányzat cerberusként őrzi a Zichy-Meskó palotát, és nem engedélyezte videófelvétel készítését. A Soproni Múzeumnak is megtiltották, hogy az épület történetét kutató művészettörténészükkel beszélgessünk, és azt is, hogy elektronikus fotógyűjteményükből fényképet kapjunk. A miértekre nem kaptunk választ az önkormányzattól, ahogy egyéb kérdéseinkre sem.

Fülöp Orsolya

Címlapkép: Nyilvános WC a Zichy-Meskó palota Kolostor utcai oldalában. (fotó: Átlátszó)