
Jogszerűtlenül vonták vissza a működési engedélyét a Tudásfa fenntartója szerint
Március 20-án tárgyalta a Tudásfa Oktatási Nonprofit Kft. ügyét a bíróság. A per tárgya a működési engedély és a törlő határozat jogszerűsége volt.
A laboratóriumi vagy tenyésztett hús forgalmazása az Európai Unióban nem engedélyezett, a magyar kormány azonban a műhús betiltásáról szóló törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé március 11-én. Az Európai Bizottság még októberben hivatalos úton figyelmeztette Magyarországot, hogy a törvény elfogadása jogellenes lenne.
„Már több európai országban kezdeményezik a forgalmazás lehetőségét. Ezért kell megelőző intézkedést tenni” – válaszolta Nagy István agrárminiszter a Facebook-oldalán egy kommentemre, tanúbizonyságot téve arról, hogy hidegen hagyják a tények, az Európai Unió alapvető működési elve és szabályai.
A valóság ugyanis az, hogy az új élelmiszerek engedélyezése uniós szinten történik, nem tagállami hatáskörben. Az Európai Bizottság pedig mindeddig nem engedélyezte a műhús forgalmazását, tehát jelenleg egyetlen uniós tagországban sem lehet ilyen terméket értékesíteni. Amennyiben viszont az EU a műhús engedélyezése mellett döntene, akkor minden tagországban kötelező lenne engedni a forgalomba hozatalát.
A műhúst rendszeresen összemossák a növényi alapú húshelyettesítő termékekkel; laboratóriumi műhús alatt az a készítmény értendő, amit állatokból kinyert, majd laboratóriumi körülmények között, speciális táptalajon, bioreaktorokban felszaporított sejtszövetekből állítanak elő. Az eljárással kapcsolatban számos aggály merül fel: etikailag megkérdőjelezhető például a magzati őssejt kinyerésének módja, és egyelőre az állítólagos környezeti előnyök sem egyértelműen bizonyítottak.
A műhús gyártása és értékesítése csak Szingapúrban, Izraelben és az USA bizonyos államaiban lehetséges, illetve Nagy-Britanniában tavaly engedélyezték egy laboratóriumi csirkehúsból készült kutyaeledel forgalmazását. Az Európai Unióba szeptemberben érkezett meg a legelső engedélykérelem: a francia Gourmey nevű startup szeretne laboratóriumi húskészítményt használni egy hagyományos francia fogás, a hízott kacsamáj (foie gras) készítéséhez.
Jelenleg a benyújtott kérelem kockázatértékelése zajlik, amire alapesetben kilenc hónap áll az értékelők rendelkezésére, ami meghosszabbodhat, ha az értékeléshez további információkra van szükség – tájékoztatta az Átlátszót az engedélyezést végző hatóság, a European Food Safety Authority. A kockázatértékelés eredménye alapján az Európai Bizottság hét hónapon belül javaslatot készít, és a tagországok hatóságaiból álló bizottság dönti majd el, hogy engedélyezhető-e a termék forgalomba hozatala.
Nagy István agrárminiszter tavaly júliusban tette közzé a műhús magyarországi betiltásáról szóló törvényjavaslatot, és azt – a szabályok szerint – megküldte az Európai Bizottságnak is.
A Bizottság októberben kiadott részletes véleményében kifejtette, hogy az Unióban
„egyelőre egyetlen laboratóriumi húskészítményre sem adtak ki engedélyt, ezért az (EU) 2015/2283 rendelet 6. cikkével összhangban ezek a termékek nem hozhatók forgalomba az Unión belül. A tilalom ezért szükségtelen, mivel jelenleg a forgalmazásra vonatkozó tilalom az uniós jogból ered, és az Unió egész területére alkalmazandó.”
Emellett indokolatlan is, mert az egész engedélyezési eljárást befolyásolhatná, írják.
Mindezek miatt a Bizottság értékelése szerint a bejelentett törvényjavaslat nem felel meg az új élelmiszerek engedélyezési eljárására vonatkozó rendelkezéseknek. Emellett felhívták a figyelmet arra, hogy Magyarország köteles hivatalosan reagálni a Bizottság részletes véleményére. Ennek elmaradása esetén, illetve ha a törvényjavaslatot a Bizottság kifogásai ellenére a magyar országgyűlés elfogadja, akkor az Európai Unió működéséről szóló szerződés 258. cikke alapján kötelezettségszegési eljárás indítható.
Az Európai Bizottság sajtóosztálya arról tájékoztatta az Átlátszót, hogy egyelőre még várják Magyarország válaszát. Vagyis a kormány nem tett eleget a Bizottság részletes véleményében foglalt észrevételeknek, mielőtt benyújtotta a parlamentnek a törvényjavaslatot.
A Bizottság mellett több tagország, Csehország, Litvánia, Svédország, Hollandia és Dánia is véleményezte a magyar törvényjavaslatot.
Mind az öt ország akként foglalt állást, hogy a tilalom szükségtelen, mert az EU-ban még nem engedélyezték laboratóriumi húskészítmény forgalmazását. Ha azonban a European Food Safety Authority engedélyezné azt, akkor a javasolt tilalom sértené az Európai Unió működéséről szóló szerződés 34., azaz az áruk szabad mozgásáról szóló cikkét.
Litvánia emlékeztetett arra is, hogy ha egy tagállam meg akarja tiltani egy termék forgalmazását a területén, köteles részletesen bizonyítani ennek szükségességét. Ilyen lehet például, ha termék súlyos veszélyt jelentene a közegészségre az adott országban. A Magyarország által benyújtott törvényjavaslat azonban nem tartalmazott ilyen hatásvizsgálatot, vagy tudományos adatokat.
A tagállam feladata lenne továbbá annak bizonyítása is, hogy az adott szakpolitikai cél nem érhető-e el valamilyen más úton-módon. Hollandia szerint a törvényjavaslatból nem derült ki, hogy Magyarország vizsgálta-e bármilyen más szabályozóeszköz alkalmazását.
Svédország mindezek mellett hangsúlyozta az érvényes eljárások és szabályok betartásának fontosságát; súlyos problémának tartják, hogy Magyarország megsérti ezeket a folyamatokat.
A betiltásról szóló törvényjavaslatot Nagy István agrárminiszter indítványára március 11-én nyújtotta be a parlamentben dr. Semjén Zsolt. A javaslat és indoklása egy szót sem ejt az Európai Bizottság részletes véleményében foglalt kifogásokról; a szöveg mindössze annyit tartalmaz, hogy a törvényjavaslat „az Európai Unió Bizottsága részére bejelentésre került.”
A törvényjavaslat általános parlamenti vitája, 2025. március 19. Forrás: Nagy István politikusi Facebook-oldala.
A javaslat általános vitája március 19-én zajlott a parlamentben, ami után Dr. Keresztes László Lóránt módosító javaslatot terjesztett elő. A jelenleg független, korábban LMP-s képviselő a tilalmat kiterjesztené a génmódosított összetevőket tartalmazó húsokra is. A törvényjavaslatot március 25-én tárgyalja részletesen a Mezőgazdasági Bizottság.
Fülöp Orsolya
Nyitókép: XII. Kolbásztöltő Fesztivál. Forrás: Nagy István politikusi Facebook-oldala.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Március 20-án tárgyalta a Tudásfa Oktatási Nonprofit Kft. ügyét a bíróság. A per tárgya a működési engedély és a törlő határozat jogszerűsége volt.
A Heves megyei Lőrinciben működő Monifer Kft.-nek a légszennyezés miatt mindössze 50 ezer forint bírságot kellett fizetnie.
Erről írtak a független vidéki portálok a héten. Lapszemle.
Szülők és diákok tiltakoztak csütörtökön a tankerületi átszervezés ellen a 18. kerületi Kapocs Magyar-Angol Két Tannyelvű Általános iskola előtt.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!