„Amit betonból el lehet képzelni, az mind épülne ide” – a tópart beépítése ellen tiltakoznak Sukorón

A szinte teljesen körbeépült Velencei-tónál egyedül a sukorói partszakasz őrizte meg többé-kevésbé korábbi természetes állapotát. Csakhogy egy befektetői kör ezt a területet – a korábban meghiúsult kaszinóváros helyszínét – nézte ki magának, hogy oda épületeket húzzon fel. A kormány pedig a tavalyi év végén, szinte suttyomban, a korábban kiemelt beruházássá nyilvánított projekt területét közel 70 hektárra növelte. A sokak által kedvelt tópart beépítése ellen a beruházás ellenzői most lakossági fórumokkal és tüntetéssel tiltakoznak. Videóriport.  

Tavaly decemberben írtunk arról, hogy a korábban óriási politikai botrányt kavart Gyurcsány-féle kaszinóváros helyszínén, Sukorón fiatalok számára létesítene rendezvényközpontot a Fidesz-kormány. A tervezett beruházás azonban az eredeti 8 hektáros területről közel 70 hektárra nőtt. A december 31-én közzétett, kiemelt beruházásról szóló kormányrendelet ezt azzal indokolja, hogy „egységes területként” kell fejleszteni a teljes sukorói partszakaszt.  

A partszakasz beépítésének ellenzői hosszú ideje tiltakoznak a tervezett, Fiatalokért Központ nevű, kb. 8 hektáros építési beruházás ellen, mely a korábbi tervek szerint az EFOTT (Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozója) évenkénti fesztiváljának, illetve más sport- és szabadidős rendezvényeknek adna helyet. 

A december 31-én megjelent kormányrendelet azonban egy jóval nagyobb, kb. 70 hektár nagyságú – a tervezett ifjúsági központ és a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia között lévő – vízparti területet jelölt ki, ahol további jelentős beépítésekre lehet számítani. Pontos információk nem derülnek ki a rendeletből – a megengedett funkciók és beépítési arányok azonban lakópark, mélygarázs, több szálloda építését is lehetővé teszik is.

A sukorói építkezési tervek kormányközeli szereplőkhöz köthetők. Korábbi cikkünkben megírtuk, hogy

a kijelölt beruházási terület jelentős része NER-közeli cégek és nagyvállalkozók tulajdonában van,

akik között felbukkan Ruszlan Rahimkulov orosz oligarcha neve is.

A sukorói partszakasz egy része. (Fotó: Pápai Gergely/Átlátszó)

A Kulturális és Innovációs Minisztérium által közzétett rendelet-tervezet  társadalmi egyeztetése során 80 észrevétel érkezett magánszemélyektől, civil szervezetektől és a sukorói önkormányzattól. A beruházást bírálók többek közt leírták, hogy a tervezett építkezések veszélyeztetnék a természeti értékeket, a közelben lévő természetvédelmi területeket, valamint a lakosság nyugalmát – a környék pedig nem rendelkezik a megfelelő infrastruktúrával sem.

A szálloda- lakópark- és rendezvényközpont épületeibe a tervek szerint kb. 3000 főnyi vendéget tudnának fogadni, a tiltakozók szerint viszont a 2200 fős Sukoró infrastruktúrája ezt a terhet nem bírná el. 

Felhívták arra is a figyelmet, hogy a jogszabály-tervezet számos hatályos törvényt sért és az Alaptörvénnyel is ellentétes; ráadásul a beépítési arányokon kívül semmi konkrétumot nem tartalmaz. 

A minisztérium viszont az összes észrevételt azzal a „szakmai” indokkal utasította el, hogy „a tervezet a Kormány döntését hajtja végre”.   

A Sukoró Összhang nevű civil csoport ezért februárban két tájékoztató fórumot is tartott a beruházás természeti és környezeti hatásairól.  

Tüntetők a március 1-jén tartott demonstráción. (Fotó: Balogh Dénes/Átlátszó)

A fórumok felszólalói szakmai érvekkel alátámasztott előadásokon ismertették a várhatóan bekövetkező természetrombolást és a lakosságot érintő kedvezőtlen hatásokat. Az eseményekre meghívták többek közt a minisztérium képviselőit, valamint Molnár Krisztián Fejér megyei főispánt és Tessely Zoltán országgyűlési képviselőt is, ám ők nem jelentek meg a civilek által szervezett rendezvényeken. 

Majd március elsején több száz fős demonstrációra is sor került sor a sukorói termelői piacon, ahol a felszólalók nemcsak a tiltakozásuk okait, de a követeléseiket is ismertették. 

Tüntető a március 1-jén a sukorói part védelmében tartott demonstráción (Fotó: Balogh Dénes/Átlátszó)

A beruházás ellenzői szerint

a Velencei-tó vízminőségének javítása és a környék ökológiai egyensúlyának a biztosítása lenne a legsürgetőbb feladat,

s a kormánynak ezzel kellene kiemelten foglalkoznia.

Emellett a tó természeti értékeinek megmaradásért aggódók valódi társadalmi párbeszédet, nyilvános szakmai konzultációt és a tervezett tóparti beruházások ügyében teljes körű tájékoztatást követeltek. 

Szöveg: Bodnár Zsuzsa – Fotók és videó: Balogh Dénes, Pápai Gergely 

Címlapkép: A 2025. március 1-jén Sukorón tartott demonstráció során a tüntetők tiltakozó feliratokat helyeztek el a sukorói polgármesteri hivatal kerítésére. (Fotó: Balogh Dénes/Átlátszó)