Debrecen 66 százalékkal emelte az építményadót, de máshol is nagyot nőttek a lakosok terhei

Változatos magyarázatot fűztek az önkormányzatok a helyi adók emeléséhez. Többen pénzügyi-egyensúlyra, inflációra, nem javuló gazdasági környezetre, kormányzati elvonásra hivatkoznak, de olyan is van, aki uniós pénzügyi gondokról vagy egyenesen válságról ír. Az adóemelés mértéke településenként eltérő mértékű, sok helyen pedig új adót vezettek be, hogy növeljék az önkormányzat bevételeit.

A tavaly júniusi önkormányzati választás előtt sehol nem említették a polgármester- és képviselőjelöltek, hogy szeretnék növelni a helyi adókat. Érthető is, hiszen ez minden bizonnyal nem lett volna sikeres kampánystratégia. Megválasztásukat követően azonban több településen is emelték a helyi lakosokat sújtó adóterheket arra hivatkozva, hogy kevés a pénze az önkormányzatnak.

Debrecen nagyot drágított januártól

„Leraktuk a gazdaság nagyon erős alapjait, a gazdasági tevénységek elkezdenek működni, ami megteremtheti a jólétet a debreceni polgárok számára. A biztonságra, a zöld ügyekre továbbra is figyelni kell, ez kiemelt jelentőségű lesz. A városépítésre és a debreceniségre fogunk koncentrálni” – Papp László, Debrecen harmadjára megválasztott kormánypárti polgármestere mondta ezt az önkormányzati tulajdonú dehir.hu-nak a 2024-es önkormányzati voksolás után. Arról, hogy adóemelésre is készülne, nincs hír a portálon.

Pedig novemberben megtette, a közgyűlés döntésével. A november 28-án elfogadott rendeletmódosítással

750 forint/m2-ről 1250 forint/m2-re, azaz 66 százalékkal emelte az építményadót a debreceni önkormányzat.

A gépjármű-tárolók 500 Ft/m2 összegű építményadóját 750 Ft/m2-re emelték idén januártól, ami 50 százalékos emelést jelent. A rendeletmódosítás indoklása szerint Debrecenben 12 éve változatlan az építményadó mértéke, és más megyei jogú városokhoz képest egyébként is alacsony volt.

Az előterjesztés szövege szerint „A befolyó adótöbbletet a város hatékonyan tudja felhasználni fejlesztések, illetve a meglévő intézményi épületek karbantartásának, működtetésének finanszírozására, ugyanakkor az Épített Örökség Felújítási Program és a Panelprogram is megtartható, illetve folytatható ennek köszönhetően.”

Az indoklásban az áll, hogy az emelés „nagyságának értékelésekor figyelembe kell venni”, hogy „2013-2023. között a kumulált infláció mértéke: 50,96% volt”, míg ugyanebben az időszakban „a reálkeresetek 52,44%-kal nőttek”, és a debreceni ingatlanok is drágábbak lettek. Vagyis, többet keresnek a lakosok, ezért adózzanak is többet. Mindezt ráadásul csak idén február 5-én tették közzé az önkormányzat honlapján a „Megkezdődött az építményadó-mértékváltás határozatainak kézbesítése Debrecenben” című hírben, melynek csak a legvégén szerepel az adóemelés mértéke.

Sok településen emelték a helyi adókat

A 2024-es önkormányzati választások előtt sehol nem adóemeléssel kampányoltak a megválasztott vezetők, pedig a mostani indoklások szerint az már régóta érett. A települések nehéz anyagi helyzetét a választási kampányban nem emlegették a polgármesterjelöltek, de az adóemelésekhez fűzött indoklásokban már arról beszélnek.

A debreceni példa is 10 évnyi inflációt emleget, vagyis a döntéshozók előtt a választások előtt is ismert volt a pénzhiány, mégsem hozták szóba – pedig nem ördögtől való az adóemelés és indokolt esetekben szükséges is lehet.

A helyi adók emelése pedig jól mutatja, hogy bár a Fidesz 15 éve azt hangoztatja, a lakosságot nem érintik az adóváltozások, ez nem igaz.

A Nemzeti Jogszabálytárba feltöltött önkormányzati rendeletek szerint helyi adó rendeletet 501, építményadó rendeletet 122, míg kommunális adó rendeletet 222 település módosított 2024-ben. A módosítások 2025 január elsejével léptek életbe. Ugyanakkor ez nem minden esetben adóemelést jelent, sok esetben csak a szövegezésen változtattak.

A legtöbb helyiadórendelet-módosítás a Balaton-környéki településekhez köthető. Somogy és Veszprém megyében összesen 116 település nyúlt az adórendelethez. Balatonszárszón Fekete János (független) polgármester és képviselő-testülete 30 százalékos építményadó- és 13 százalékos kommunálisadó-emelésről döntött, amitől 63 millió forint többletbevételt várnak.

Szavaztak, de valószínűleg nem erre

Az Átló térképen ábrázolta a 2024-es önkormányzati és Európai Parlamenti választások eredményeit. Az összkép szerint a Fidesz nyert: a megyei közgyűlésekben a szavazatok közel 50 százalékát elhozta a kormánypárt. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kiugróan sokat kapott a Fidesz, összesen 62,49 százalékot.

„Az elmúlt évek gazdasági eseményei kemény helyzetek elé állították önkormányzatunkat, igyekeztünk kötelező feladatainkat ellátni és azért még kicsit mindig többet is nyújtani az itt élők számára. Ez több kevesebb sikerrel járó folyamat volt.

A gazdasági környezet nem javulni látszik

és a különböző termékek, szolgáltatások áremelkedései mára megmutatták, hogy a jelenlegi bevételeink nem fedezik a feladatainkhoz rendelt ráfordításokat. Éppen ezért javaslatot teszek egy új adónem, a magánszemélyek kommunális adója bevezetésére” – ezt a Szabolcs megyei Gávavencsellő polgármestere javasolta nemrégiben.

Berecz Jánost (FIDESZ-KDNP) 78,16 százalékkal választották meg 2024 júniusában. Az ő példája is jól mutatja, hogy a fideszes politikusok gond nélkül emelik a lakosságot sújtó adókat, miközben pártjuk „jó hírek” oldalon ontja a propagandát. Vagy éppen Facebook-reelsben hirdeti a Fidesz-kormány a „falusi civileknek”, hogy amúgy minden jó és szép.

Berecz János a 2019-es önkormányzati kampányban (fotó: Berecz/Facebook)

A rossz anyagi helyzetükre hivatkoznak az önkormányzatok

„Az önkormányzatok finanszírozási rendszerét az állam az elmúlt években nagy mértékben átalakította, jelentős bevételektől fosztva meg a nagyobb településeket, többek között a Szegedi önkormányzatot is. Csak a gépjárműadó vagy a tömegközlekedési normatíva elvonása 1 milliárd forint kiesést okozott, miközben számos állami normatíva befagyasztásra került, mely a jelenlegi inflációs környezetben 40%-os reálérték csökkenést eredményezett.

Az állam eközben jelentősen növelte a város által fizetendő közterhek nagyságát is. A szolidaritási hozzájárulás mértéke 5 év alatt 73 millió forintról 5 milliárd forintra növekedett, miközben 350 millió forintra növelte a város által fizetendő víziközműadó éves mértékét is. 2025. évtől kezdődően pedig a kormány elvonja Szeged helyi iparűzési adóbevétel növekményét is.

Az állam azzal, hogy párhuzamosan bevételeket von el Szegedtől, miközben a város által fizetendő közterheket növeli, egyre dinamikusabban vonul ki az önkormányzati kötelező feladatfinanszírozásból. Emiatt a város egyre nagyobb mértékben kénytelen kizárólag a saját bevételeire, azok növekményeire támaszkodni.” – ez már a szegedi közgyűlés adóemeléséről szól.

Szegeden 17 százalékkal megemelték az építményadót, a telekadót és az idegenforgalmi adót.

A 180 fős Baranya megyei Csonkamindszenten ötödik ciklusát kezdte meg a függetlenként indult Szabó Mónika. Az önkormányzat adót emelt, az indoklás szerint ez „Az inflációra és az önkormányzat fejlesztéseinek megvalósítására, pénzügyi-gazdálkodási egyensúlyára való tekintettel indokolt és szükséges”.

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Csataszögön a polgármester szerint azért kell adót emelni, mert „Az Európai Unión belüli gazdasági, pénzügyi gondok, és ennek részeként a hazánkat sújtó válság államháztartásra is kiható következményei, és ezek ellensúlyozására tett erőfeszítések napjainkban meghatározó jelentőségűek. A nehézségek elől az államháztartás alrendszeréhez tartozó helyi önkormányzatok, így Csataszög Község Önkormányzata sem térhet ki. A gazdasági nehézségek egyik rendkívül negatív hozadéka a finanszírozási válság, a pénzpiaci források drasztikus szűkülése.”

„Gondos gazda módjára folytatja a korábban megkezdett munkát Nyékládházán a város tavaly októberben megválasztott új polgármestere” – még 2020-ban mondta ezt Tóth Balázs (MSZP), Nyékládháza polgármestere az europaradio.hu-nak. Ugyan uniós pénzből jutott a településen a fürdőterületre is, az önkormányzat mégis bajba került, ezért idén januártól bevezették a magánszemélyek kommunális adóját. Ahogy írták a rendeletmódosításban: „Településünkön a Központi Címregiszterből nyert adatok alapján a lakóingatlanok száma 1740 db, amelyben nem szerepelnek az üdülő és a zártkerti ingatlanok.

A címregiszterből kiindulva 2025. évre a várható adóelőírás mértéke kommunális adó címen 20.880.000,-Ft.” 

Ez a pénz az önkormányzat tervei szerint „elsősorban a település közútjainak, járdáinak felújítására, a felújításokhoz kapcsolódó hazai pályázatok önrészének biztosítására, a település meglévő infrastruktúrának karbantartására és városüzemeltetési feladatok ellátási költségeinek fedezetéül szolgálnak. A bevételek lehetőséget teremtenének tereink, parkjaink, közösségi színtereink korszerűsítésére, szebbétételére, illetve a lakossági igények minél szélesebb körű kielégítésére.”

Vagyis a hazai önkormányzatoknak nincs elég pénzük az alapvető feladataikra sem, és ezt egyre többen ismerik be.

Segesvári Csaba

Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. Címlapkép: Papp László polgármester és Kósa Lajos országgyűlési képviselő a debreceni női kézilabda eb-n 2024. november 30-án (fotó: Papp/Facebook)