Tovább folyik az engedélyezési eljárás a Natura 2000-es területen lévő csobánkai dolomitbánya újranyitása és inert anyaggal való feltöltése ügyében. A környezetvédelmi hatósághoz közel száz észrevétel érkezett az ügyben. Többek között a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága, számos civil egyesület és a csobánkai önkormányzat fogalmazott meg kifogásokat, illetve tiltakozott az újranyitás ellen. A hatóság december 16-i határidővel egy módosított hatásvizsgálati dokumentáció benyújtására szólította fel a bányanyitást kérelmező Szűcs-Fuvar Bt.-t. A cég azonban már nyilatkozott arról, hogy az eredeti terveket módosítva lemondana a robbantásos bányaművelésről.
Csobánkán élénk tiltakozást váltott ki a településen lévő dolomitbánya újranyitásának és feltöltésének terve, melynek ügyében még zajlik az engedélyezési eljárás. A hatóság a környezetvédelmi hatásvizsgálati dokumentáció átdolgozását kéri, a kérelmező cégnek ugyanis számos tisztázatlan kérdésre válaszolnia kell.
Korábban több cikkben írtunk a Csobánkán nagy ellenállást kiváltó bányanyitási ügyről. Beszámoltunk arról a lakossági fórumról is, melyen a tiltakozó lakosokon, a környezetvédelmi szakértőkön és a jogászokon kívül Vitályos Eszter kormányszóvivő, a körzet fideszes országgyűlési képviselője is képtelenségnek és „vérlázítónak” nevezte a bánya újranyitásának és hulladékkal való feltöltésének tervét.
Az engedélyezési eljárás során csak írásban lehetett észrevételt tenni – a kötelező közmeghallgatást is személyes részvétel nélkül, írásos formában bonyolították le. Az engedélyezési dokumentáció vizsgálata után, s főképpen a számos szakértői és lakossági észrevétel hatására a környezetvédelmi hatóság arra a megállapításra jutott, hogy „zaj- és rezgésvédelmi, levegővédelmi, táj- és természetvédelmi, hulladékgazdálkodási, valamint földtani közeg védelme szempontból
nem áll rendelkezésre a döntés kialakításához szükséges összes adat, információ.”
Ezért „a tényállás tisztázására” és új hatásvizsgálati dokumentáció készítésére szólították fel a vállalkozót.
A kormányhivatal hivatkozik a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) szakvéleményére is, mely szerint az eredeti dokumentációban megkérdőjelezhető és „tartalmilag zavaros” állítások szerepelnek, többek közt rendkívül hiányos a különösen védett természeti terület növény- és állatvilágának, valamint a bányaművelés élővilágra tett hatásának bemutatása. Ezen túlmenően a hivatal kéri a teherszállításra vonatkozó zajhatások újbóli vizsgálatát, a robbantások zajterhelésével kapcsolatos hiányzó információkat, s tájékoztatást vár a területen lévő illegális hulladékról is.
Úgy tűnik, a környezetvédelmi hatóság a tájrendezés és a bányagödör feltöltése kapcsán is teljesen új álláspontra helyezkedett. 2020-ban ugyanis ugyanez a hatóság még engedélyezte a Szűcs-Fuvar Bt. számára a meglévő ásványi anyag kitermelését és a bányagödör sittel való feltöltését. Ezt a cégnek 2023. december 31-ig kellett volna teljesítenie, de ez nem történt meg. A 2020-as engedélyről azonban most a hatóság nem ejt szót, ahogy arról sem, hogy abban még semmilyen természet- és környezetvédelmi aggályt nem fogalmaztak meg a bányatevékenység kapcsán.
Mint korábban megírtuk, a vállalkozó a kitermelés befejezése után 360 ezer köbméter inert anyaggal töltené fel a bányagödröt. A környezetvédelmi hatóság viszont a teljes feltöltésről szóló korábbi álláspontot „felülbírálva” most azt írja: „az eredeti morfológia visszaállítását semmilyen tájrendezéssel kapcsolatos szakmai irányelv nem írja elő kötelező jelleggel”. Hivatkoznak arra is, hogy „a bányászat során kialakult, talajtakaró nélküli sziklafalak 2007 óta védett madárfajok élőhelyei”, s hogy külszíni bányák természeti környezetbe illő tájrendezése az omlásveszélyes bányafalak rendezését, és
„a természetközeli, biztonságos állapot kialakítását jelenti, nem a teljes feltöltést,
amely adott esetben indokolatlan környezeti és természeti terheket is jelentene”.
A bányaművelést kérelmező cégtől azt kérik, hogy mutassa be az eredeti térszín visszaállításán kívül az összes egyéb tájrendezési változatot, és hangsúlyozzák: „a változatok között a nem cselekvés lehetőségét is vizsgálni kell, vagyis a jelenlegi állapot fenntartásának esetét”.
Részlet a kormányhivatali dokumentumból
A Szűcs-Fuvar Bt. képviseletében eljáró Hatás-Kör 2000 Bt.-nek december 16-ig kell benyújtania az átdolgozott és módosított dokumentációt, mely tartalmazza a hiányzó információkat.
A Hatás-Kör azonban már novemberben benyújtott egy nyilatkozatot, mely szerint a Szűcs-Fuvar „felülvizsgálta a termelési technológiát, mely alapján az a döntés született, hogy robbantás alkalmazására nem kerül sor a kitermelés során”, ezért ennek hatásaival nem kívánnak foglalkozni. A nyilatkozatban arra az észrevételre is reagálnak, hogy dokumentáció szövegében két helyen
Csobánka település helyett Hejőszalonta község neve szerepel.
A Hatás-Kör 2000 Bt. szerint ez csak tévedésből történt, ami miatt elnézést kérnek. Kijelentik azt is, hogy a bányaterületen a cég hulladékgazdálkodási tevékenységet nem fog végezni, mivel „oda csak hulladéknak nem minősülő, inert földanyag kerül beszállításra”.
A csobánkai dolomitbányára vonatkozó bányászati engedélykérelem „súlyos jogszabályi hiányosságokra mutatott rá” – írta Tordai Bence országgyűlési képviselő abban az általa benyújtott törvényjavaslatában, melyet Facebook-oldalán is közzétett. A javaslat módosítaná a bányászati törvényt: megtiltaná új engedélyek kiadását a korábban súlyos szabálysértések miatt szankcionált bányavállalkozók számára, és a visszaesően szabályszegő bányavállalkozókra vonatkozóan szigorítaná a bányászati jog megvonásának szabályozását.
Tordai Bence – mint írta – a törvényjavaslat kidolgozásához civilekkel, független szakértőkkel és az országos bányakapitánnyal is konzultált. Ezt követően pedig felkérte a javaslat közös benyújtására Vitályos Eszter kormányszóvivőt, a térség országgyűlési képviselőjét, aki azonban visszautasította a felkérést. Tordai Bence szerint ezzel Vitályos ellentmondott korábbi ígéretének, hogy kiáll a a csobánkaiak védelmében.
Vitályos Eszter szintén a Facebookon reagált, és a Tordai által javasolt szigorításokat indokolatlan mértékűnek nevezte. „Aktuálisan is minden adva van ahhoz, hogy szabálytalan bányászati tevékenység gyakorlása esetén a bányavállalkozókkal szemben a bányafelügyelet eljárjon, és a megfelelő jogkövetkezményt, szankciót alkalmazza” – írta a kormányszóvivő.
Hozzátéve, hogy ő továbbra is a csobánkaiak érdekében fog dolgozni: „Az ígéretemhez pedig tartom magam, minden eszközzel azon vagyok, hogy a bánya ne kezdhesse meg a működését és igen, hogyha kell, akkor én magam fogok a gépek elé feküdni”.
Új fejlemény, hogy Karácsony Gergely főpolgármester is a csobánkai bányanyitás ellen lépett fel, mivel szerinte a bányatevékenység a budai vízbázist, s ezzel együtt a Csillaghegyi Fürdő, a Római Strandfürdő és a Pünkösdfürdői Strand vízminőségét is veszélyeztetné.
Egy Tordai Bencével készült közös videóban a két ellenzéki politikus bejelentette: álláspontjuk szerint egy hidrogeológiai szakvélemény – melyet a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. készített – egyértelműen kimutatja, hogy „törvényesen nem lehet kiadni a környezetvédelmi engedélyt a csobánkai bányaberuházáshoz, mivel az komoly veszélyt jelentene a budai vízbázisra”.
Egy új szakvélemény szerint nem adható ki engedély a csobánkai bányának!Egy új szakvélemény szerint nem adható ki engedély a csobánkai bányának! A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. hidrogeológiai szakvéleménye egyértelműen kimutatja, hogy törvényesen nem lehet kiadni a környezetvédelmi engedélyt a csobánkai bányaberuházáshoz, mivel az komoly veszélyt jelent a budai vízbázisra. (A részletes szakvélemény a kommentek között érhető el.) A Fővárosi Önkormányzat cégének hatástanulmánya rámutat: amennyiben Csobánkán talajszennyezés történik, az a csillaghegyi, rómaifürdői, pünkösdfüdői vízbázist is károsíthatja. Az újranyitni tervezett bánya a budai karsztvízgyűjtő terület határán fekszik, és a tervezett hulladéklerakó idővel nemcsak a budapesti termálvizek, hanem a palackozott ásványvizek minőségét is veszélyeztetheti. Ezért kiemelten fontos, hogy a bánya újranyitásának és a hulladéklerakó tervezésének folyamata szoros felügyelet alatt álljon. Indokolt, hogy a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. aktív szereplőként részt vegyen minden kapcsolódó engedélyezési eljárásban, ügyfélként nyilatkozatokat téve a vízbázis védelme érdekében. Karácsony Gergely főpolgármesterrel egyetértésben úgy gondoljuk, hogy a zöldpolitika egyik legfontosabb alappillére a vízkészletek védelme. A Fővárosi Önkormányzat minden rendelkezésére álló eszközt be fog vetni annak érdekében, hogy megakadályozza a észak-budai vízbázis veszélyeztetését. A csobánkai bánya újranyitásának terve kezdettől fogva kiemelt figyelmet kapott részünkről, és minden lehetséges eszközzel támogatjuk a helyi civilek munkáját. Korábban már eredményesen felléptünk a csobánkai Határréti-tó ügyében, és ugyanilyen eltökéltséggel dolgozunk most is. Ennek keretében: 💧 Levelet küldtünk a Pest Megyei Kormányhivatal vezetőjének, 💧 Konzultáltunk az országos bányakapitánnyal, 💧Az ügyet többször az illetékes parlamenti bizottság elé vittük, 💧Részt vettünk a helyi közösség által szervezett fórumon, 💧Rendszeresen megjelenítjük az ügyet a nyilvánosságban, 💧Hidrogeológiai szakvéleményt kértünk a BGYH-tól, 💧Bevontuk az ügybe Karácsony Gergely főpolgármestert, és 💧Törvénymódosító javaslatot nyújtottunk be a bányatörvény szigorítása érdekében. Sajnálattal vettük tudomásul, hogy Vitályos Eszter, a térség országgyűlési képviselője, nem támogatta a javaslatunkat, annak ellenére, hogy korábban ígéretet tett: ha bányanyitásra kerül sor, ő lesz az első, aki “keresztbe fekszik a kamionok előtt”. Hiszünk a közösség erejében! Továbbra is határozottan támogatjuk a csobánkaiak, pilisiek, budaiak és általában a zöld értékeket képviselők ügyét! Az együttműködésben van az igazi erőnk. Csatlakozzatok a Budai Zöld Aktivistákhoz itt! 👉https://www.facebook.com/groups/766955487513173👈
Közzétette: Tordai Bence – 2024. december 1., vasárnap
A hivatkozott szakvélemény úgy fogalmaz, hogy a felszín alatti víz szempontjából a jogszabályok nem engedik olyan bányászati tevékenység végzését, amelynek következtében „a külszín megbontásával kialakított bányatalp a maximális karsztvízszintet 10 méteren belül megközelíti”.
A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. szakértői azt is írják, hogy a csobánkai bányanyitást és a tervezett hulladéklerakó kialakítását nyomon fogják követni; szükség esetén ügyfélként is bejelentkeznek a kapcsolódó engedélyezési eljárásba, vagy nyilatkozattétellel fogják szorgalmazni a három strandfürdő és a Csillaghegyi ásványvíz palackozó kiváló vízminőségének fenntartását.
Bodnár Zsuzsa
Címlapkép: A Csobánka -I. dolomitbánya (Forrás: Facebook)
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
A polgármester után a kormányhivatal is felszólította a bontásra az egyházügyi államtitkárt, aki megkeresésünkre azt közölte, hogy a hivatal határozatában foglaltakat tudomásul veszi és be is tartja.
A világon összesen közel 40 millió ember éli a mindennapjait HIV-fertőzöttként, legtöbbjük afrikai országokban él.
A Biogas Productor Kft. félmilliárd forint uniós támogatást kapott a létesítményre, de agrártevékenységnek nyoma sincs a telepen.
Németország vezető napilapja, a Süddeutsche Zeitung és az Átlátszó közös kutatása arra jutott, hogy a Fidesznek továbbra is értékesek a bajor testvérpárt politikusai.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!