Már rég be kellett volna zárni a csobánkai bányát, de a cég eddig mindent megúszott

„Túlbányászta” a Szűcs Fuvar Bt. a Csobánka-I. dolomitbányát a 2010-es években, emiatt per is indult ellene, a bányabezárást és a tájrendezést pedig már évekkel ezelőtt végre kellett volna hajtania. A sorozatos jogsértések ellenére a hatóságok rendkívül elnézőnek bizonyultak a céggel szemben, s 2020-ban újra engedélyezték a vállalkozó számára a bányaművelést és a bányagödör sittel való feltöltését. A cég azonban nem hajtotta végre az előírásokat a 2023. december 31-i határidőre, ezért kért 2024-ben újra engedélyt. A bánya újranyitása és hulladékkal való feltöltése ellen azonban most sokan tiltakoznak – még a térség fideszes országgyűlési képviselője, Vitályos Eszter kormányszóvivő is.

Korábban megírtuk, hogy újranyitná a természetvédelmi területen lévő csobánkai dolomitbányát, majd a kitermelés után inert hulladékkal töltené fel a bányagödröt az a Szűcs Fuvar Bt., mely a dunakeszi hulladéklerakót is szabálytalanul működtette. 

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Beszámoltunk arról is, hogy egy lakossági fórumon az érintett települések lakói és vezetői, sőt Vitályos Eszter kormányszóvivő is tiltakozott a terv ellen. Arról azonban ezen az eseményen nem esett szó, hogy az engedélyt kérő cég számos jogsértést követett el már korábban is a bánya ügyében.  

A csobánkai dolomitbánya kitermelési és bányabezárási műszaki ütemtervét már 2010-ben jóváhagyta a Budapest Bányakapitányság. Környezeti hatásvizsgálatot azonban nem írtak elő, holott természetvédelmi területen lévő bánya esetén ez kötelező lett volna. A határozat kimondta, hogy a vállalkozó 2011-től kitermelést már nem, csak bányabezárási és tájrendezési tevékenységet folytathat – amit 2015. december 31-ig be kell fejeznie. Ám a bányabezárásra és tájrendezésre a határidőig nem került sor.

A csobánkai dolomitbánya (forrás: Facebook)

Közben a dolomitbányával szomszédos ingatlan – amelynek egy kis része a bányához tartozó bányatelek – tulajdonosa pert indított a vállalkozó ellen. A per alapja az volt, hogy a bányavállalkozó az engedélyben szereplő bányatelek határait vertikálisan és horizontálisan is túllépte, többek között lebányászta a bánya szomszédos ingatlan felé eső rézsűjét és magát a védősávot is.

A Bányakapitányság a leadott térképek vizsgálata során többször is megállapította a bányatelek határainak túllépését, a telekhatár-sértést és az alaplap-sértést is.  A vállalkozó ugyanis

a bánya alaplapja alól kibányászott 55 000 m3 anyagot, engedély és bányajáradék fizetése nélkül.

A bányatelek lefelé történő bővítését egyébként a Szűcs Fuvar Bt. már 2003-ban kérelmezte, ezt azonban elutasították a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) nyilatkozata miatt. A DINPI ugyanis nem járult hozzá a természetvédelmi területen történő bányabővítéshez. 

A szomszéd telek tulajdonosa által indított perben végül nem ítélték el céget: a bírósági döntés szerint a telekhatárt csak minimálisan sértette meg a vállalkozó, a bányaalap alóli kitermelés pedig a bíróság szerint a rekultivációhoz volt szükséges.  

Többszöri tiltás és felszólítás 

Az engedély nélkül bányászat folytatásától a vállalkozót 2015-ben eltiltották, eljárást azonban nem indítottak ellene és bírságot sem szabtak ki rá. A hivatkozás alapja az volt, hogy mire a hatóság tudomására jutott a jogsértő magatartás, addig több mint egy év telt el.

Az engedély nélkül kitermelt ásványi anyag viszont jelentős hasznot hozhatott a vállalkozó számára, akit egyébként – az Országos Környezetvédelmi és Információs Rendszer adatai szerint – egy szentendrei helyszínen történt hulladéklerakás és környezetveszélyeztetés miatt 2015-ben 3,3 milliárd forint bírsággal sújtottak. 

Illegális hulladék a csobánkai bányában. (forrás: Facebook)

Ezt követően a Bányafelügyelet 2018-ban elrendelte a csobánkai bánya bezárását, és kötelezték a Szűcs Fuvar Bt.-t a tájrendezésre vonatkozó műszaki üzemi terv benyújtására. Ennek azonban a vállalkozó nem tett eleget többszöri felszólítás ellenére sem, ezért három alkalommal is megbírságolták – 100 ezer, 150 ezer, majd 200 ezer forintos bírságokat szabtak ki rá –, majd 2019 januárjában újból figyelmeztették a jogellenes állapot megszüntetésére.

A helyzetet a cég úgy „oldotta meg”, hogy ugyan 2019. február 21-én, majd augusztus 21-én is beadott bányabezárási üzemi tervet, még ugyanazokon a napokon kérte az eljárás szüneteltetését, amit engedélyeztek is a számára.

A biztonsági előírásokat sem tartják be

A csobánkai bánya esetében A külszíni bányászati tevékenységek Biztonsági Szabályzatáról szóló rendelet előírásainak sem felel meg a vállalkozó. A rendelet előírja többek közt: 

• 3. § (2) A bányaüzemhez vezető minden közlekedésre és járásra szolgáló út mentén és a bányaterület határánál a belépés tilalmára és veszélyességére figyelmeztető táblát kell elhelyezni.  
• 4. § (1) A bányatelek sarokpontjait jól látható és maradandó módon meg kell jelölni. 
• 4. §. (5) A biztonsági övezet határvonalát a környezettől eltérő színű jelzőkerítéssel, jelzőlánccal vagy jelzőszalaggal jól látható módon meg kell jelölni. A megjelölés helyettesíthető legalább 0,8 m magas töltéssel. A töltés a biztonsági övezet terjedelmét nem csökkentheti.  
• 5. §. (3) A bányaüzemben a kitermelés szünetelése esetén is gondoskodni kell az e rendeletben előírt biztonsági előírások teljesítéséről.  

Ezekből a biztonsági előírásokból azonban 2015 óta semmit nem tartanak be, nem figyelmeztetnek a veszélyekre a helyszínen.

A csobánkai bánya területe nyitott, a biztonsági előírásokat nem tartják be. (forrás: Facebook)

A bányába bárki bemehet, oda illegálisan hulladékot is behordtak – a térség fideszes országgyűlési képviselője, Vitályos Eszter kormányszóvivő is a bánya területén, a hulladékhalom tetején fotózkodott október 9-én.  

Már négy évvel ezelőtt engedélyezték a csobánkai bánya sittel való feltöltését

Egy általunk megkérdezett szakértő szerint a Szűcs Fuvar Bt. bányászati jogát a folyamatos jogsértések miatt már törölni kellett volna, s nem újabb és újabb engedélyeket adni a cég számára.

A bánya újranyitását és rekultivációját azonban 2020-ban újra engedélyezték a cég számára, miután elfogadták az erről szóló műszaki üzemi tervet. A határozat szerint 2020-tól 2022-ig a cég 116 000 m3 ásványi anyagot termelhet ki, a bányagödröt pedig inert hulladékkal töltheti fel; mindezt 2023. december 31-ig végre kell hajtania.

Ekkor azonban a környezet- és természetvédelmi szakkérdéseket nem is vizsgálták, az indoklás szerint azért, mert a cég olyan bányatevékenységet kíván folytatni, melyhez korábban sem írtak elő környezetvédelmi engedélyt. Az is „megoldódott”, hogy a Szűcs Fuvar Bt. korábban engedély nélkül bányászott ki ásványi anyagot a bánya alaplapja alól. A cég kérelmére ugyanis a bányatelek határait vertikálisan módosították, magyarán az ásványi anyag mélyebbről is kibányászható, immár engedélyezetten. 

A cég viszont 2023-ra sem hajtotta végre a bányabezárást és a tájrendezést.

2024-ben ezért Szűcsék kérelmére újabb engedélyezési eljárás indult. A Pest Vármegyei Kormányhivatal pedig – ki tudja, milyen meggondolásból – 2024-ben kötelezővé tette a cég számára, hogy környezeti hatásvizsgálati dokumentációt is nyújtson be. Vagyis ugyanaz a hatóság, amely 2020-ban még nem írta elő környezeti hatásvizsgálatot, és anélkül is engedélyezte a bányaművelést, most másként értelmezte a jogszabályt. 

Viszont ahogy azt korábban megírtuk, a csobánkai civilek és az önkormányzat saját szakértői anyaggal kívánják a hatóság számára bizonyítani, hogy a benyújtott hatásvizsgálati dokumentációban megalapozatlan állítások vannak, és a lehetséges környezeti károkozást nem mérték fel kellőképpen. 

Meglepő ugyanakkor, hogy a bánya sittel való feltöltését most fideszes politikusok is határozottan ellenzik – Vitályos Eszter mellett Lantos Csaba energiaügyi miniszter is így nyilatkozott a Parlamentben Tordai Bence kérdésére. Az inert hulladékkal történő feltöltés 2020-as engedélyezése során azonban semmi kifogás nem merült fel ez ellen. Ahogy az sem volt probléma, hogy a természetvédelmi területen lévő bánya műveléséhez évtizedeken át még környezetvédelmi engedélyt sem tettek szükségessé. 

Úgy tűnik, hogy az újabb eljárás nyilvánosságra kerülése és a lakosság tiltakozása kellett ahhoz, hogy a Szűcs Fuvar Bt. korábban minden aggály nélkül engedélyezett bányatevékenysége ellen a kormánypárti döntéshozók is tiltakozzanak. 

Bodnár Zsuzsa 

Címlapkép: Vitályos Eszter kormányszóvivő 2024. október 9-én a csobánkai dolomitbányában (forrás: Vitályos Eszter Facebook-oldala)