Visszafizetik a csatornapénzeket Érden és Tárnokon – 5 év alatt, de nem mindenkinek

Öt év után Érden és Tárnokon a településvezetők beváltják legfontosabb, a 2019-es voksoláson sorsdöntőnek bizonyult választási ígéretüket: elkezdik visszafizetni az úgynevezett csatornapénzeket. A siker mégsem mondható teljesnek: jelen állás szerint a háztartásonkénti 250 ezer forintot öt év alatt fizetik ki – és nem minden érintettnek. 

Egy nyugalmazott rendszervező mérnök sok éven át vívott jogi küzdelme az Orbán-rendszer közigazgatási dzsungelében 2019-re gyökeresen átalakította Érd és Tárnok politikai térképét. A csatornapénzek ügye a budapesti agglomerációs régió, Érd, Tárnok és Diósd politikai közéleti vitáinak egyik legfontosabb tárgya lett. Mondhatni, ha nincs vita a csatornapénzekről, akkor 2019 októbere óta nem ellenzéki vezetése van Pest megye legnagyobb városának és a vele szomszédos Tárnoknak.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az ügy központi szereplője, egy civil aktivista, az idén 83 éves Mihályiné Opéczy Mária évekig küzdött az Orbán-rendszer közigazgatási dzsungelében azért, hogy több tízezer háztartás hozzájuthasson az őket megillető csatornapénzekhez. Mihályiné pusztán a levelezésre, a tértivevényekre százezreket költött a nyugdíjából, és közben megrágalmazták, próbálták megalázni – de végül sikerrel járt.

A lakosok és az EU is fizetett

A csatornapénzek elköltésének vitatott módja számos településen felháborította az embereket. A sajtó a beruházások befejezése után felkapta a témát, majd az évtized vége felé információink szerint még jogvédő szervezetek egyes vezetői is úgy gondolták, ez immár „egy lerágott csont” mindössze. 2018 tavasza óta az Átlátszó cikksorozatban foglalkozott az üggyel, és elkezdte feltárni az ország egyik legnagyobb, 32 milliárd forintos környezetvédelmi beruházásának ellentmondásos, átláthatatlan részleteit Érden és térségében.

A vita központi problémáját az jelentette, hogy az ország számos településén nem számoltak el időben a háztartások által befizetett úgynevezett »érdekeltségi hozzájárulásokkal«, amelyeket a csatornatársulatoknak kellett befizetniük. Érden ennek az összege 250 ezer forint volt.

Időközben elkezdtek érkezni az uniós támogatási pénzek a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) részeként, s ezeket az összegeket kifejezetten csak a csatornázásra, tehát környezetvédelmi célokra lehetett elkölteni. A hazai költségvetés is támogatást nyújtott a beruházási önrész előteremtésére, így olyan helyzet állt elő, hogy az uniós KEOP-források és más támogatások jelentős mértékben fedezték a csatornázási beruházás költségeit.

A törvény pontosan meghatározza azokat a szoros határidőket, amelyek a lakossági pénzek elszámolásával kapcsolatosak a beruházás befejezése után. Az elszámolás jelen esetben azt is jelentette volna, hogy a támogatásoknak köszönhetően a háztartások csaknem a teljes érdekeltségi hozzájárulásukat visszakapják.

Csatornapénzből útépítés

Ám nem ez történt: a megmaradó és továbbra is részletekben érkező lakossági befizetéseket elköltötték másra – többnyire utakat kezdtek építeni belőlük. A KEOP-pénzeket nem merték ilyen célokra elkölteni, mert az uniós ellenőrök rendszeresen vizsgálták az EU-s támogatások felhasználását.

A lakossági pénzekből elkezdődő építési beruházásokkal azonban már más volt a helyzet. Amit nem mertek megtenni Brüsszellel, azt megtették a saját választóikkal, az adófizetőkkel, vagy ahogy akkortájt mondták: a „keményen dolgozó kisemberekkel”. Mindez ráadásul a dübörgő kormányzati rezsicsökkentés-propaganda éveiben történt.

A háztartások is a csatornázásra, vagyis környezetvédelmi célokra fizettek, de ehelyett a döntéshozók útépítésre, vagyis infrastrukturális beruházásra költötték el a pénzük egy részét. A homályos hátterű beruházási csomagot nevezték el »B-programnak« Érden és másutt is.

Tudomásunk szerint a B-programban elköltött pénzek útja, elszámolása teljesen homályos, átláthatatlan egy hivatalos jelentés végkövetkeztetései és a saját kutatásaink szerint is. Úgy tudjuk, minderről egy közel nyolcvan oldalas vizsgálati anyag készült az érdi városházán. Ezt az információt László Ferenc kommunikációs vezető megerősítette az Átlátszó érdeklődésére.

A B-programra vonatkozó kérdésünkre a kommunikációs vezető elmondta, hogy a jelentés szerint

a projektben megvalósított beruházások átadás-átvétele nem történt meg, ahogy a B-program pénzügyi elszámolása sem.

László Ferenc elmondta: a jelentés súlyos pénzügyi, számviteli szabálytalanságokat tárt fel. Nyilatkozatából kiderült, hogy ez egy olyan program volt, amelyben a beruházási, finanszírozási kifizetések útja és sorsa csaknem teljesen átláthatatlan és követhetetlen.

Az Átlátszó évekkel ezelőtt adatigénylésekkel (például itt és itt) próbálta feltárni a B-program rejtélyes tranzakcióit. Az akkori fideszes polgármester, T. Mészáros András által vezetett csatornatársulás és érdi önkormányzat nem válaszolt a kérdéseinkre.

Az Érd és térsége csatorna-beruházási társulás által elkövetett sorozatos szabálytalanságok ügyét az Átlátszó tárta fel. A T. Mészáros nevével fémjelzett társulás visszás ügyletei és közbeszerzései miatt közel 1,4 milliárd forintos uniós támogatást buktak el az adófizető állampolgárok. A szabálytalansági ügyeket T. Mészárosék módszeresen elhallgatták, a közvéleménybe kikerült pár információfoszlányt pedig bagatellizálták.

Öt év alatt fizetik vissza

Csőzik László (Érd) és Lukács László (Tárnok) polgármestere február 13-án tették meg bejelentésüket a csatornapénzek visszafizetéséről. Az érdi polgármester Facebook-videójában elmondta, hogy „Sajnos továbbra sem állunk jól pénzügyileg, ezért részletekben, öt év alatt fogjuk teljesíteni a visszafizetést. Mivel a Társulatnak nincs már pénze, ezért az önkormányzat vállalja az anyagi terheket, ám a város pénzügyi egyensúlyát fenn kell tartanunk, ezért választottuk ezt a megoldást.”.

A helyi ellenzék (tehát a Fidesz) politikusai és a véleményüket tükröző közösségi oldalak szerint az ígéret komolytalan, teljesítetlen, közönséges választási átverés.

A szennyvízelvezetési társulásnak Érd és Tárnok mellett az Érddel csaknem teljesen egybeépült Diósd is tagja volt. A település polgármestere, a Fidesz-közelinek mondott Spéth Géza az Átlátszónak az alábbiakat nyilatkozta:

„Az érdi és tárnoki polgármester urak bejelentésével kapcsolatban, annak tartalmi vizsgálata, a nevezett polgármesterekkel történt egyeztetés, valamint Diósd Város Önkormányzata képviselő-testületének döntése ismeretében tudok nyilatkozatot tenni.”

Tudomásunk szerint a kapcsolatfelvétel megtörtént, és a polgármesterek február 21-én délelőtt ülnek össze egyeztetni a csatornapénzek ügyében.

A két polgármester bejelentése

Leggyorsabban Tárnok képviselő-testülete lépett: a független Lukács László polgármester február 16-án élesített Facebook-bejegyzése szerint a képviselők előző nap meghozták a döntést:

„Mivel a pénzt nem az önkormányzatnak fizették be a csatornára rákötő tárnokiak, az önkormányzat nem adhatja oda ezt a pénzt csak úgy, azzal hűtlen kezelést követnénk el. Ezért született az a megoldás, hogy SZOCIÁLIS TÁMOGATÁS formájában fizetjük vissza a pénzt” – írja a fideszes polgármestert 2019-ben legyőző Lukács.

Azok számíthatnak évi 50 ezer forintra öt éven keresztül, akik:

• befizették a hozzájárulás teljes összegét (255 ezer forintot),
• rákötöttek a csatornára,
• máig a tulajdonosai az ingatlannak,
• az egy főre jutó jövedelem a háztartásban nem haladja meg fejenként a nettó 285 000 forintot.”

Lukács megjegyezte: „Egyetértek azzal, hogy ez nem az ideális megoldás, de a jog nem enged többet”. A tárnoki polgármester szavai alapján nem nehéz megjósolni, hogy a szociális támogatásra átkeresztelt és rászorultsági alapon kiosztható csatornapénzek ügye heves viták forrása lesz – még akkor is, ha a február 13-i bejelentés a csatornapénzek visszafizetésről az ügy legjelentősebb lépése Érd térségében.

Úgy tudjuk, Érden jogászok bevonással készítik a javaslatot. Előreláthatóan a munkaterv szerinti, hó végén megtartott rendesen közgyűlésen tárgyalják majd a rendeletet tervezetét.

Lukács László hírei az érdi visszafizetésről

A karácsondi példa

Érdi, diósdi és tárnoki civilek korábban büntetőfeljelentést tettek ismeretlen tettes ellen a csatornaberuházással összefüggő visszásságok miatt, ám a megismételt nyomozást a rendőrség megszüntette.

Egy Heves megyei kistelepülésen a helyiek más megoldást választottak a csatornapénzek visszaszerzésére. Ők gyakorlatilag átvették a hatalmat az érdekeltségi hozzájárulásokat beszedő társulat vezetésében, majd pereket indítottak.

Négy bíróság mondta ki feketén-fehéren, hogy a befizetett csatornapénzeket jogellenesen költötték útépítésre (érdekes egybeesés, hogy ott is B-programnak nevezték a lakossági hozzájárulások ilyen célú felhasználását). A karácsondiak sikere százszázalékos, a község lakói azóta visszakapták a csatornapénzeket.

Kis Zoltán

Címlapkép: Csőzik László, Érd (j) és Lukács László, Tárnok polgármestere (b) 2024. február 13-án (forrás: Facebook)