Gigantikus napelemparktól féltik a helyiek a Tapolcai-medence látképét

Az ország egyik legnagyobb napelemparkját helyeznék el Tapolca külterületén. Egy projektcég 160 hektáros napelemparkot szeretne építeni, ami megváltoztatná a Tapolcai-medence tájképét. Az óriásberuházás ellenzői úgy vélik, a kiválasztott helyszín elhibázott: szerintük a lakóházak közelébe tervezett napelempark tájesztétikai és környezetvédelmi szempontból egyaránt aggályos. A napelempark kivitelezője ekkora erőművet még sosem épített, az pedig „üzleti titok”, hogy honnan szerzik meg a szükséges 40-50 milliárd forintot. Videóriport.

„A körpanoráma elképesztő, a Tapolcai-medence összes tanúhegye remekül beazonosítható, a mélyben a névadó város, Tapolca, a távolban a Balaton víztükre csillog” – ezzel a szavakkal mutatja be egy kirándulótippeket ajánló honlap azt a látványt, ami a tanúhegyek egyikének csúcsáról, a Halápi hegyről kibontakozik. Ám a Tapolcai-medence lenyűgöző panorámája jelentősen megváltozhat, ha az engedélyező hatóságok igent mondanak egy tapolcai naperőmű-projektre.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Tapolca északi külterületeire egy 160 hektáros napelemparkot terveznek, és a területen két 49,9 MW-os naperőművet létesítenének. A napelemmel való lefedettséget körülbelül 100-110 hektárra tervezik. 

A tapolcai beruházás helyszíne a várost északról övező, a helyiek által Harasztnak nevezett terület. A projekt grandiózus méretét talán úgy lehet érzékeltetni, hogy ezen a területen 224 focipálya, vagy a Városliget másfélszerese is elférne.

A tervezett napelempark óriási méretű (forrás: Google Earth, szerkesztve)

A kaposvári naperőmű szintén száz megawatt teljesítményű, az kétszáz hektáron gyűjti össze a nap energiáját. Az ország legnagyobb napelemparkja Szolnokon található, ami összesen 138 megawatt beépített kapacitást képvisel, az 100-150 hektáron létesült. 

Lakóházak tövébe épülne a park

Az önkormányzat már áldását adta a napelemparkra. A beruházás érdekében, tavaly ősszel módosították a településrendezési eszközöket, ezáltal a korábbi mezőgazdasági területek alkalmassá váltak a napelemes erőművek telepítésére.

Bár korábban sem az önkormányzat Gazdasági, sem a Turisztikai és Városfejlesztési Bizottsága nem támogatta a településrendezési tervek módosítását. Az október végi testületi ülésen végül megszavazták az önkormányzati képviselők a beruházás tervezésének szabad utat adó, úgynevezett „munkaindító határozatot”. 

A Gazdasági Bizottság augusztusi ülése volt az első fórum, ahol a település vezetői megvitatták a napelempark ügyét. Gyarmati Tamás, a város főépítésze a projekt mellett érvelt, elmondta: a naperőmű által megtermelt zöld energia 30 százalékkal haladná meg Tapolca éves villamosenergia-felhasználását és évi 100-200 millió forint iparűzési adót biztosítana; a beruházás értéke pedig 40-50 milliárd forint. A főépítész szerint a beruházó még kilátókat is építtetne, amikből a napelemparkban lehetne majd gyönyörködni.

A tervezett napelempark helyszíne kékkel jelölve, a pirossal jelzett részek már meglévő vagy korábban engedélyezett napelemparkokat jelölnek. (Forrás: Határozat a területrendezési terv módosításához)

Az ülésen megszólaló ellenzők szerint viszont a város méretéhez képest túl nagy a tervezett beruházás. Többen hangsúlyozták azt is, hogy bár a megújuló energiát támogatják, a napelempark mérete, látványa a turizmusra is kedvezőtlen hatású lenne. Elhangzott olyan ellenérv is, hogy ez a beruházás nem teremtene munkahelyeket a városban élők számára, egyetlen haszna Tapolca számára a cég által befizetett iparűzési adó lenne – amitől azonban egy váratlan kormánydöntés akár meg is foszthatja a várost. A megtermelt áramból pedig szintén nem részesül a település. 

„Itt gyenge minőségű földek vannak, jönni fognak a beruházók, és gyakorlatilag az lesz, hogy beborítják a napelemek a környéket” – hangzott el a vitában, felhívva a figyelmet a szabályozások szükségességére is. 

Dobó Zoltán, Tapolca polgármestere (fotó: Átlátszó)

A helyszínválasztást aggályosnak érzők szerint bár a tervezett beruházás területe nem Natura 2000-es besorolású, valójában „természeti értékek tárháza”. Számos védett növény, madár, hüllő él a Harasztban, amik a beruházás miatt szerintük veszélybe kerülnének. 

Ezeket az aggályokat azonban alaptalannak vagy túlzónak tartja Dobó Zoltán (független) polgármester, aki szerint a küszöbön álló energiaválságot nem lehet figyelmen kívül hagyni. „Fontosak a költöző madarak, de talán sokkal fontosabb, hogy télen ne fázzon az ember, tudjon főzni, élni” – fejtegette a bizottsági ülésen a városvezető.

Dobó Zoltán polgármester az Átlátszónak elmondta: a 160 hektáros napelemparkról még nem született végleges döntés. A tapolcai képviselő-testület egyelőre csupán arról szavazott, hogy a szakhatóságok elkezdjenek foglalkozni a projekttel, melyhez a kivitelező cég részletes terveket fog készíteni. A polgármester azt is megerősítette, hogy adott esetben a helyi népszavazás kiírását is lehetséges opciónak tartja ebben az ügyben.

50 MW alatti kiserőművekkel trükköznek

Az önkormányzat az ősz folyamán két lakossági fórumot is tartott a témáról – igaz, ezekről a fórumokról nem sokan értesültek, és így azokon kevés helyi érdeklődő jelent meg. Ők is csak a projektcég által meghívott szakembereket kérdezhették a tervezett naperőművek hatásairól.

A város önkormányzatának az Energosun Investment Zrt. nyújtotta be a kérelmet. A cég számos, ennél kisebb kapacitású naperőművet épített már országszerte, Tapolcán az Energosun projektcége, a Progains Kft. valósítaná meg az építést.

Notheisz György, az Energosun Zrt. ügyvezetője (Forrás: Lakossági fórum / Tapolca TV)

Az egyik lakos felhívta a figyelmet arra, hogy minden bizonnyal nem véletlen, hogy két darab 50 MW alatti naperőművet terveztek. A jogszabályok szerint külön-külön ez még a kiserőmű kategória, így megengedőbb szabályok érvényesek rá; nincs szükség környezetvédelmi engedélyre, illetve olyan igazolás benyújtására sem, hogy a tevékenység nem környezetvédelmi engedély-köteles. A kivitelezők részéről megszólalók szerint bevett gyakorlat Magyarországon, hogy 49,9 MW kapacitású erőműveket telepítenek egymás mellé – a tervezett tapolcai naperőművek területét egyébként is egy megépülő út fogja kettéválasztani. 

Többen aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a napelemek városhoz való közelsége miatt a napelempark hőhatása elérheti a lakóházakat, de ezeket a félelmeket a cég alaptalannak nevezte. A munkahelyteremtéssel kapcsolatban az a válasz érkezett, hogy kb. 20-30 embernek ad majd állandó munkát a napelemek karbantartása.

Elhangzott az is, hogy a naperőművek gyepeit birkalegeltetéssel lehet majd karbantartani. Egy felszólaló megkérdezte, hogy honnan lesz ehhez elegendő birka. A cég képviselői szerint az érintett földtulajdonosok közt van olyan vállalkozó, aki birkalegeltetéssel foglakozik, így ez a kérdés megoldható lesz.

„Szolárbirkák” (Forrás: Telepítési tanulmányterv)

Az ősz folyamán a tapolcai városháza „tanulmányutat” is szervezett Szolnokra, egy működő, a tervezett tapolcai beruházáshoz hasonló méretű és kapacitású napelemparkhoz. A szolnoki beruházás azonban több kilométerre létesült a várostól és a lakóházaktól – mondták el nekünk azok a tapolcaiak, akik nem kaptak pontos választ arra, hogy milyen közel lesz a házaikhoz a létesítmény.

A tapolcai önkormányzat támogatja a naperőmű-beruházást

Az októberi előterjesztésben már szerepelt a napelempark telepítési tanulmányterve és egy összefoglaló az államigazgatási szervek előzetes véleményéről. A dokumentum szerint a tervezett létesítés „tájvédelmi akadályba nem ütközik”, s a beruházást „korlátozni és tájba illeszteni nem szükséges”.

Az illetékes szervek feltételekkel ugyan, de támogatják a naperőmű engedélyeztetésének megindítását. A Veszprém Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész Irodája ugyanakkor kéri, hogy a beruházást – annak „nagy kiterjedtsége és lefedettsége miatt” – már a tervezés szakaszában modellezzék, hogy „minden érintett számára egyértelmű legyen és kiderüljön, mit fognak látni és tapasztalni a megvalósulást követően”.

A Földhivatali Főosztály óvatos megfogalmazása szerint bár a beruházáshoz igényelt terület „nagynak tűnik”, egy esetleges méretcsökkentéssel nincs akadálya a megvalósításának; az illetékes környezetvédelmi hatóság pedig úgy véli, hogy „valószínűleg” természeti értékek nem kerülnek veszélybe – de javasolják a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának megkeresését is. 

Egyelőre azonban az engedélyezési eljárás sem indult meg. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park állásfoglalásának hiányában viszont éppen azokra a kérdésekre nem kapnak választ a beruházást vitatók, amik szerintük természet- és környezetvédelmi szempontokat nyújtanának a döntés meghozatalához.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkot mi is megkerestük, hogy előzetesen véleményt kérjünk tőlük. Ők azonban egyelőre nem nyilatkoztak nekünk. Emellett véleményt kértünk a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetségtől (MNNSZ) is, hogy a 100 hektárnyi méretet meghaladó napelemparkok környezeti hatásairól érdeklődjünk. Tőlük részletes írásbeli állásfoglalást kaptunk, viszont ezt követően az MNNSZ elnöke telefonon azzal keresett meg minket, hogy az általuk küldött állásfoglalást mégse tegyük közzé. Az elnök arra hivatkozott, hogy véletlenül rossz információkat küldtek számunkra és készítenek majd egy javított szövegű tájékoztatást – ez azonban egyelőre nem érkezett meg.

Az építőnek nincs 40-50 milliárdja

A cégadatbázis szerint sem a kérelmező, sem a kivitelező projektcégnek nincs jelenleg saját forrása a giga napelempark megépítésére. 

A pécsi székhelyű Progains Kft. villamosenergia termeléssel foglalkozik. A 2016-ban alapított kft.-nek 2021-ben nem volt bevétele, azelőtt pedig a bevétel nem érte el az egymillió forintot sem. A cég végső tulajdonosai a komlói székhelyű Energosun Investment Zrt.-n keresztül Notheisz György (38,25 százalék), és Berényi Judit (12,75 százalék), a többi részen Ottó Csaba és Mikus Levente osztozik. Az Energosun Zrt.-nek jobban megy: 2021-ben a 2,6 milliárdos árbevétele 276 milliós adózott eredménnyel társult. 

Megkerestük az Energosun Zrt.-t, hogy válaszoljanak a tapolcai beruházással kapcsolatos kérdésekre. Mivel személyes találkozót javasoltak, jeleztük, hogy videós interjút készítenénk velünk. A megbeszélésen viszont a cég képviselői, Notheisz György ügyvezető igazgató és Makai László operatív igazgató mégsem egyeztek bele, hogy videóriport készüljön a velük folytatott beszélgetésről.

„Nem saját forrásból fogjuk nyilván ezt megvalósítani” – mondta el Notheisz György. A napelempark nem az ő projektjük lesz a nap végén, nem ők fogják ezt a pénzt kifizetni. „Jelenleg nem tudjuk elárulni, hogy kicsoda fogja kifizetni, mert az üzleti titok”– tette hozzá Makai László.

Az első szakaszra, azaz a tervezésre, engedélyeztetésre van elegendő forrása a cégnek; a második szakasz lesz maga az építkezés. Állami támogatást nem kapnak a beruházáshoz, Notheisz elmondása szerint az építkezést banki hitelből – akár külföldi bank által nyújtott hitelből – finanszíroznák. Elismerték, hogy ekkora volumenű projektjük még nem volt, csak ennek a tizedrésze.

A cég szerint nem igaz, hogy a tervezett napelempark által lefedett rész világörökség várományos terület, a projektet aggályosnak tartó helyiek ugyanis erre is hivatkoztak. Megnéztük a település szabályozási tervét, ugyanis a várományos területek övezetét ebben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni. A Balaton Felvidék kultúrtáj –mint világörökség várományos helyszín – ezen a térképen valóban nem foglalja magában a napelempark területét.

Azt megtudtuk tőlük, hogy a tapolcai testület munkaindító határozatának elfogadása után már elkezdték a tervezési folyamatot. A napelempark méretéről úgy nyilatkoztak, hogy a városvezetéstől vagy a lakosságtól semmilyen konkrét javaslat nem érkezett hozzájuk a méretcsökkentéssel kapcsolatban. Cégük a földtulajdonosokkal való megegyezések nyomán a legnagyobb lehetséges volumenben gondolkozik. Elmondták azt is, hogy Tapolca városára azért esett a választásuk, mert az alumínium-kohászat és a timföldgyár öröksége miatt ez a terület rengeteg elektromos hálózati kapacitással rendelkezik; a hálózatcsatlakozási engedélyeik már megvannak. Ők úgy vélik, hogy a Tapolcai-medence látképe nem fog jelentős mértékben megváltozni a napelempark látványa miatt, egyébként továbbra is hajlandók minden témában egyeztetni a lakossággal.

Két további erőművet is terveznek Zalahalápon és Tapolcán

A Tapolcával szomszédos Zalahaláp község képviselő-testülete tavaly novemberben döntött arról, hogy egy részben önkormányzati tulajdonban lévő terület eladásával biztosítaná egy 49,9 MW-os naperőmű létrejöttét, ami körülbelül 7 hektáros területet érintene. A zalahalápi polgármester nem volt hajlandó nekünk nyilatkozni arról, hogy jelenleg mi az önkormányzat terve a naperőmű-projekttel kapcsolatban.  

Zalahápon a Tap.OM Solar Kft. nevű cég kereste meg az önkormányzatot. A kft. két tulajdonosa az a Mikus Levente és az az Ottó Csaba, akik résztulajdonosok a 160 hektáros napelemparkot építő Progains Kft.-ban is.

Időközben az is kiderült, hogy az Energosun Zrt. tulajdonában lévő másik projektcég, a City Premium Services Kft. is létesítene egy kisebb, 6 hektárnyi területet érintő napelemparkot. Erre Tapolca város egy másik külterületi részén kerülne sor. A két megawattos teljesítményű napelempark a 160 hektáros beruházás „mintaprojektjének” tekinthető.

Szöveg: Bodnár Zsuzsa; Fotó, videó: Balogh Dénes, Bodoky Bence

Nyitókép: Szőlőművelés Tapolca északi külterületein, háttérben a Tapolcai-medencét övező tanúhegyek (fotó: Balogh Dénes/Átlátszó)