Drasztikus telek- és építményadó emelésre kényszerült Pilisjászfalu szorult helyzetbe került önkormányzata. Az abszurd mértékű emelés főleg a telek- és üdülőtulajdonosokat érinti, van, aki idén már félmillió forintot is fizethet egy nagyobb telek után. A faluban tartott közmeghallgatás parázs vitába torkollott. Lapunk kérdésére pedig még a polgármester is elismerte, hogy az új adózási rendszer igazságtalan, de elsősorban azok érdekét kell nézni, akik helyben élnek. Videóriport.
Egy sokakat felkavaró poszt, egy feszült közmeghallgatás, agyaló lakosok – ez jellemzi most Pilisjászfalut, ahol az új adórendelet hatására többen távoznának a településről.
Az önkormányzatok országszerte nincsenek könnyű helyzetben. Az elvont adóbevételek és az energiaválság miatt megnövekedett kiadások hatására sokan választották a helyi adók emelésének lehetőségét. A helyi iparűzési adó mellett a telek, a ház és a kommunális adó módosításával lehet extra bevételhez jutni, ami a legtöbb helyen nagy ellenállást szül a lakosságban. Az adók emeléséről november végéig dönthettek az önkormányzatok.
A budapesti agglomerációban található Pilisjászfalu egyike azoknak a településeknek, amelyet érint az adósokk – erről a Telex is beszámolt. A polgármester tavaly decemberben azt nyilatkozta a lapnak, hogy a falu problémás kérdéseinek a megvitatására a közmeghallgatás lesz megfelelő.
A jelenlegi testület helyzetét nehezíti, hogy egy korábbi faluvezetés több száz milliós adósságot hagyott hátra.
A felháborodást a következő vezetés okozta, s habár az adóemelés mindenkit érint, nem egyenlő mértékben. A nagy és üres telekkel rendelkezőket sújtja leginkább, akiknek idén több százezer forinttal kell többet fizetniük a tavalyi évhez képest.
Üres telek a településen (fotó: Átlátszó)
A telekadót a közművesített telkeknél majdnem kétszeresére (évente négyzetméterenkénti 180 forintról 340 forintra), a nem közművesített telkeknél háromszorosára (évente négyzetméterenkénti 90 forintról 220 forintra) emelték. Példaképp: akinek van egy 1 300 négyzetméteres telke, egy szép, nagy, 150 négyzetméteres házzal, az évi 52 500 forintból megússza az adót, de aki nem épített házat, az 442 000 forintot kénytelen fizetni egy ugyanakkora telekre.
A nyaralótulajdonosok sem járnak jól, az adóváltozás miatt ugyanis az 1 000 forint/négyzetméterár helyett 1 500 forint/négyzetméterárat kell kifizetniük. Egy 1 400 négyzetméteres telken fekvő 100 négyzetméteres nyaraló után eddig 100 ezer forintot kellett fizetni évente, ez most 168 ezer forintra ugrik (a beépített, 1 100 négyzetméternél nagyobb telkekre mostantól fizetni kell, négyzetméterenként 90 forintot az 1 100 négyzetméter feletti részre).
December 13-án közmeghallgatást is tartottak, az egyik nagy érdeklődésre számot tartó téma az adózás volt. Az egyik lakó felvetette, hogy a közteherviselés finoman szólva sem egységes, 39 család fog összeadni 140 millió forintot, 900 család pedig 24 milliót. Ezt az „igazságtalanságot” többen nehezményezték, a képviselők szerint azonban nem találtak jobb megoldást.
A jegyző szerint az üres telkek tulajdonosainak ez csak vagyoneleme, így jogos a többszörös adóztatás, hisz akinek vagyona van, fizessen utána.
Az érintett lakosok szerint kérdéses, hogy ki a vagyonosabb: akinek egy nagy üres telke van, vagy akinek egy nagy üres telke van házzal; ráadásul az előbbiek azok, akik nem használják a közműveket sem. A közmeghallgatás elég hamar parázs vitába torkollott: „Azért, mert valamim van, engem földbe kell döngölni?”, „Az embereket így megkülönböztetni törvényellenes!” – hangoztatták az érintettek. Miközben a polgármester leginkább csendben ült a székében.
Borsó András tavaly júniusban függetlenként nyerte az időközi polgármester-választást, miután a település előző vezetője, Székely Róbert lemondott. Borsó András egy külön interjú keretében válaszolt a kérdéseinkre. Elismerte, hogy a rendszer igazságtalan, de azzal érvelt, hogy elsősorban azok érdekét kell nézni, akik helyben élnek. Azt is elmondta, hogy amennyiben valamilyen pozitív szcenárió valósul meg, a testületnek lehetősége van akár év közben is adót csökkenteni. De hogy ennek mennyi esélye van, nem tudni. A helyszínen készült videóriport itt nézhető meg:
Amikor ellátogattunk a településre, többen csak név nélkül és kamerán kívül akartak nyilatkozni.
„Én már eddig is évi kb. 265 ezer forintot kellett befizessek adóban a falu felé, de ez 2023-ban közel félmillió forintra emelkedik az 1 463 négyzetméteres telkem után. Mindezt úgy, hogy nem élek ott életvitelszerűen, így nem is terhelem a falu semmilyen közmű infrastruktúráját, nem használom a szolgáltatásait, nem panaszkodom a kőbányából érkező robbantásokra, az el nem takarított hóra, vagy az esőzések miatt járhatatlan földutakra”
– mondta az egyik telektulajdonos. Ő is azok közé tartozik, akik az eddig fizetett 180 forint/négyzetméterár helyett 340 forint/négyzetméterárat fognak fizetni.
fotó: Átlátszó
„Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az adó már az emelés előtt is, az eddigi években is elképesztő mértékű volt és kiemelkedően aránytalan. Konkrétan ugyanannak a teleknek a tulajdonosa tízszer annyit fizetett telekadóként, mint az ugyanakkora (vagy bármekkora) telken a szomszédja a 100 négyzetméteres háza után. Ez az alapprobléma, hogy milyen észszerű magyarázata van a telkére bármilyen okból nem építkezett tulajdonos tízszeres adóztatásának? Milyen közös teherviselés ez? Milyen egyenlő tehermegosztás? Ráadásul mindezzel az adóbevétellel az adót kivető mindenkori önkormányzat bármikori gazdálkodásának a deficitjét, esetleg a központi források megcsappanásának negatív következményeit fizettetik meg a lakossággal, de teszik ezt elképesztően aránytalanul “
– mondta el egy másik névtelenséget kérő lakó.
A környező településeken jóval kisebbek az adóterhek: a szomszédos Tinnyén 200 négyzetméteres házig 180 Ft/nm az adó, a telekadó pedig 100, illetve 50 Ft/nm, közműtől függően. Kertadó 2 500 négyzetméterig nincs. Leányváron 10 ezer négyzetméter alatt 10 forint a telekadó, Piliscsaba a 110/90 Ft/nm telekadót választotta.
Az önkormányzat a rendelet megalkotásakor azzal érvelt, hogy egyrészt hat éve nem emeltek adót, miközben például a közüzemi díjak drasztikusan, 6 millióról 28 millióra nőnek. Azt is megnézték, idén mennyi állami támogatásra számíthatnak, végül az jött ki, hogy összesen 180 millió forint bevételt kell szerezniük, hogy a költségvetés stimmeljen.
fotó: Átlátszó
Nem könnyíti meg a helyzetet az sem, hogy a falu adósságrendezési eljárás alatt áll. 2021-ben az előző polgármester, Székely Róbert feljelentést is tett az ügyben; ő még 2020-ban arról beszélt, hogy ennek része egy 58 millió forint körüli jogosulatlan ÁFA visszatérítés is. A településnek 2022 végén még 77 millió forint törleszteni-valója állt fent a hitelezők felé, ami 2020-ban 165 millió forint volt – ennek egy része a NAV-nak visszatérítendő ÁFA.
Országszerte már több helyen is elsöpörte a népharag az adóemelést. Nagymaroson 700 százalékos adóemeléssel akarták azokat sújtani, akik nem lakásként nyilvántartott épületbe vannak bejelentkezve. A polgármester szerint erre azért volt szükség, mert az adókedvezmény miatt sokan bejelentkeztek, bár nem éltek a településen életvitelszerűen. A döntés akkora felháborodást okozott, hogy a testület visszakozott és a ténylegesen ott élők méltányosságból megkapják a kedvezményt. Leányfalun a döntésig sem jutottak el, az eredeti 375 százalékos emelésből végül csak 25 százalékos lett, viszont a településen a medencék után is fizetni kell (1 500 Ft/nm).
Tatabányán 20 százalékos adóemelést szeretett volna elérni a testület egy részét adó Összefogás Tatabánya Fejlődéséért képviselőcsoport, ám leszavazták őket; így mindössze 5 százalékos emelést hagyott jóvá a testület.
Zimre Zsuzsa
Címlapkép: Pilisjászfalu polgármestere (fotó: Bodoky Bence / Átlátszó)
A rendőrség tájékoztatása szerint a hatvan büntetőeljárás harmadát függesztették fel ismeretlen elkövető miatt, hat nyomozást pedig megszüntettek.
Erről írtak a független vidéki portálok a héten. Lapszemle.
Heti lapszemlénk.
A kitérőkből – azaz a váltókból – nem mindet cserélték. 2021 októberében, nem sokkal a pálya újranyitása után egy vonat kisiklott.
