Újratervezik a mohácsi hidat, pedig a szekszárdit is alig használják – megint Csányi Sándor jár jól

Huszonöt éve tervezik, hogy híd vezet majd át Mohácsnál a Dunán, a legutóbbi közbeszerzést a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kaszálta el a napokban. A 15 éve megépült, szintén a semmibe vezető M9-es Duna-híd kihasználtsága mindössze 17 százalékos. Ha elkészül, a Duna 60 kilométeres szakaszán 3 híd is lesz. Igaz, a mohácsi egyvalakinek mindenképpen hasznos, és az a Mohácson vágóhídat, Szegeden húsgyárat működtető Csányi Sándor.

Orbán Viktor Duna-hidat ígért Mohácsnak – írta 2017 áprilisában a 24.hu. Akkor a kormányfő a lap szerint azt mondta, “pénz van rá”, az a gond, hogy terv nincs.

Tanulmány viszont már 3 éve létezhet, legalábbis ha hinni lehet az Orbán-kormány korábbi döntéseinek és a közlönyökben, valamint a közbeszerzési értesítőkben megjelent felhívásoknak. Ugyanis a 2008/2013. (XII. 29.) kormányhatározat 100 millió forintot biztosított arra, “hogy megvalósíthatósági tanulmány készüljön Mohács város térségében új Duna-híd létesítéséről”. A közbeszerzési értesítő szerint 2015-ben Roden Mérnöki Iroda Kft., TURA-Terv Mérnökiroda Kft. és Pont-TERV Mérnöki Tervező és Tanácsadó Zrt., mint közös ajánlattevők 38 millió forintért vállalták, a Mohácsi Duna-híd létesítéséhez szükséges megvalósíthatósági tanulmány és környezeti hatástanulmány elkészítését, a környezetvédelmi engedélyezési dokumentáció benyújtását, valamint a közlekedési kapcsolatok tanulmány tervének elkészítését.

A módosítás már azt is tartalmazta, hogy “a hidat – igazodva a jelenlegi forgalmi igényekhez 2×1 forgalmi sáv, valamint gyalogos és kerékpárosforgalom átvezetésére alakítják ki.”

A NIF 2018 januárjában újabb közbeszerzést írt ki, a Mohácsi Duna-híd engedélyezési és kiviteli tervek elkészítésére a 2×1 sávos új közúti híd és a hozzá csatlakozó úthálózat minden szükséges munkájára. De nincs eredménye, ezt alig pár napja jelentették be.

Hivatalosan: “Az ajánlatkérő 2018. május 8-án vette kézhez az NFM közlekedéspolitikáért felelős államtitkára KIFEF/35873/2018-NFM. iktatószámú levelét, mely a folyamatban lévő közbeszerzési eljárás leállításának elrendeléséről döntött.”

A mohácsi Duna-híd ügye megakadt, erről többen is beszámoltak. A hivatalos leállítás hírét egyedül a Mészáros Lőrinc tulajdonában állló bama.hu érezte a balliberális sajtó támadásának. Idézem: “A balliberális sajtóban negatív szenzációként tálalt ügy hátterében egy bevett eljárástechnikai magyarázat áll, melyről Szekó Józsefet, Mohács polgármesterét is tájékoztatták”.

A mohácsi polgármesterrel készített interjúból az derül ki, “hogy a kormány nem állította le a mohácsi Duna-híd-építés előkészítését, hanem arról döntöttek, hogy a program bővített tartalommal, magasabb műszaki színvonalon valósuljon meg.” Csakhogy az állítólagos magasabb műszaki tartalomról a NIF a közbeszerzési értesítőben egy szót sem ejtett.

A mohácsi Duna-hídnak nem ez az egyetlen furcsasága.

A híd az 56-os utat kötné össze 5107-es, vagyis 4 számjegyű, alsóbbrendű, Nagybaracskára vezető úttal. Jelentős forgalomról itt nem beszélhetünk, hacsak nem a nemrég átadott Csányi Sándor-féle Pick vágóhíd miatt kellene a híd.

A statisztika sem mutat most nagy forgalmat. A Magyar Közút szerint 2016-ban az 5107-es úton átlagosan naponta 2292 úgynevezett járműegység/nap forgalmat mértek. Összehasonlításképpen a bajai Duna-hídnál ez az érték 6066 – ami a közút szerint 30 százalékos kapacitás-kihasználtságot jelent.

Hiába van híd a két part között, ha nincs ott komolyabb út, alig használják. Ezt mutatja a 2003-ban megépült M9-es autóút és a Szent László Duna-híd. A közút adatai szerint azt naponta átlagosan 3396 járműegység használja, a kapacitás kihasználtság 17 százalék. Vagyis egy sokmilliárdos beruházás a hozzá kapcsolódó utak nélkül legfeljebb a kivitelezőnek és a környéken élő, naponta kompozó embereknek éri meg.

A hídról a Magyar Narancs megírta, már 1993-ban hatástanulmányt is készített róla a Mohácsi Duna Híd Alapítvány (MDHA). 1998 decemberében a MDHA elkészítette a mohácsi híd elvi építési engedélyezéséhez a terveket, majd 1999-ben elkészült a tanulmányterv. 2008 júniusában a szocialista-szabaddemokrata többségű Országgyűlés elfogadott egy új területrendezési törvényt, amely a 2014-ig tartó időszakig sorra kerülő fejlesztéseket nevesítette. Ebben szerepelt a 16-17 milliárd forint forrásigényű mohácsi híd is, ám ennek megvalósítására sem történtek érdemi lépések. Ahogy most sincs jelentős haladás.

Kerestük a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium utódát, az innovációs tárcát, hogy a milyen magasabb műszaki tartalom szükséges a negyedrendű út és az 56-os út közötti mohácsi Duna-hídnál. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium kommunikációs főosztálya azt közölte az atlatszo.hu-val, hogy a közberszerzés után új szakpolitikai célként merült fel, hogy az átkelő a távlati Pécs-Szeged főúti tengely részét képezheti. Az eredeti műszaki tartalom részben a későbbi 2×2 sávos kialakítás lehetőségének biztosítása miatt is jelentős mértékben módosult. Például az M6 autópályától az 56 sz. főútig 2×2 sávos főutat kell tervezni, az újmohácsi oldalon az 51. sz. főútig 2×1 sávos főúti paraméterek biztosítása a feladat. A változásokhoz igazodó új tervezési közbeszerzési kiírás megjelentetése még idén, a szerződéskötés 2019 elején várható.

A Pécs-Szeged főútról szintén Orbán Viktor beszélt a Pick mohácsi vágóhíd avatóján. Ennek nyomvonala nem ismert, de, ha megvalósul, valószínűleg a baranyai megyeszékhely lesz a gyorsforgalmi utakkal keletről legjobban megközelíthető városok egyike. Ugyanis a szintén csak részben elkészült M9-es a Szekszárd – M5-ös – Szatymaz útvonalon éri el Szegedet, szinte párhuzamosan az nemrég felújított 55-össel. Így pedig Duna Mohács-Baja-Szekszárd 60 kilométerén három Duna-híd is állhat. Hogy ez mennyire ésszerű és gazdaságos, nem tudni – látva az 55-ös 30 százalékos kihasználtságát.

Segesvári Csaba

Fotó: komp Mohácsnál, forrás: Wikimedia/Chmee2/Valtameri