Érettségi 2023: még érezni a Covid hatásait, sok a kérdőjel a következő vizsgaidőszakkal kapcsolatban

Májusban kezdődött el az idei érettségi időszak, és bár a vizsgák menetét már nem befolyásolja a koronavírus, az online oktatás hatásait még érezhették a végzősök. Diákokat és tanárokat kérdeztünk az írásbelikkel kapcsolatos tapasztalataikról, emellett ábrákon mutatjuk, hogy alakult az érettségizők száma az elmúlt évtizedben, és a három legfontosabb tárgy esetében jellemzően hogy teljesítenek a diákok. Cikkünk végén pedig összegyűjtöttük, milyen változások várhatóak a következő tanévtől az új Nemzeti Alaptantervnek köszönhetően.

Május 5-én az írásbeli vizsgákkal kezdetét vette az idei érettségi időszak, a szóbelik, attól függően, hogy emelt, vagy középszintről van szó, június elején-közepén indulnak, és egészen a hónap végéig tartanak. Az Átlátszó Oktatásnak nyilatkozó két érettségiző meglepő feladatokat említett, és mindketten arról beszéltek, hogy szerintük nem volt szempont a vizsgák összeállításakor, hogy másfél évig otthon kellett tanulniuk a koronavírus-járvány miatt. Az igazán nagy változások ugyanakkor jövő évtől várhatóak az érettségizők életében.

Pont a kimaradt anyagokat kérdezték

Tarnóczi Lili Zsófia idén érettségizett egy budapesti gimnáziumban. Magyarból és angol nyelvből emelt szinten vizsgázott, ezekből a tárgyakból az erősebb felkészülés miatt nem érte annyi meglepetés. „Úgy vettem észre, hogy a környezetemben mindenki máshogy élte meg a vizsgákat: volt, aki nagyon nehéznek érezte például a matematikát. Számomra az volt a meglepő, hogy többet kellett a logikára támaszkodni, mint a korábbi évek feladatsorainál.”

Angyal Ákos egy debreceni gimnáziumban érettségizett, kéttannyelvű osztályba járt. Szerinte sokszor a szerencsén múlik, mennyire nehezek a feladatok, például magyarból, hiszen itt teljesen az irodalmi szöveg érthetőségén múlik az, hogy mennyire egyszerű kitölteni a feladatsort.

„Matematikából éreztem a készülés során, hogy konkrétan semmi nincs meg abból a másfél évből, ami nekünk kimaradt.”

Elmondása szerint történelemből is hasonló volt a helyzet, nem teljesen azokkal a feladatokkal találkoztak, mint amikre készültek. Az órákon hosszabb ideig tárgyalt témák kevesebbszer vagy egyáltalán nem szerepeltek, például a reformkor vagy a dualizmus, helyette gazdasági kérdések, India függetlensége került előtérbe, amivel kevesebbet foglalkoztak a középiskolában. „Itt is feltűnő volt, hogy az online időszak miatt kimaradtak anyagok, de a Covid után az iskolában igyekeztek a tanárok felkészíteni minket a lehető legjobban az érettségire, próbálták pótolni a tudásunkat.”

Hozzátette azt is, hogy szerinte sokkal nehezebb helyzetben lesznek azok, akik jövőre vizsgáznak, mert nekik az új NAT (Nemzeti alaptanterv) miatt kevesebb mintafeladat van, a most érettségizők ellenben a 2005-től feltöltött feladatsorokkal tudtak gyakorolni.

Egy matektanár is megerősítette az Átlátszó Oktatásnak az idei feladatsorral kapcsolatban, hogy szinte teljesen kimaradt a 11. évfolyamos anyag, amit a nehézsége miatt sokat gyakorolnak az órákon. Úgy gondolja, hogy túl hangsúlyos volt a síkgeometria, amit a most érettségiző diákok végig online tanultak – így ez sokaknak nagy hátrányt jelenthetett.

13 éve még jóval több volt az érettségiző

Az Oktatási Hivatal statisztikái alapján megnéztük, hogyan alakultak az elmúlt évek során az érdemjegyek a legfontosabb tárgyak esetében, és az érettségizők számának alakulását is diagramon ábrázoltuk.

Az adatokból az látszik, hogy a három fő tárgy közül évek óta matematikából teljesítenek legrosszabbul a diákok, de a tavalyi év még így is a korábbi évek egyik legmagasabb átlagát jelentette országosan.

Történelemből az átlag jellemzően 3,5-3,5 körül mozgott, 2021-ben mégis az elmúlt tizenkét év legrosszabb eredményét, mindössze 3,2-es átlagot értek el a diákok. Ez lehet a távoktatás hatása is, de a 2022-es érettségin mégis az utóbbi évek legjobb eredménye született meg, így a feladatsorok nehézsége is számíthatott.

A három fő tárgy közül így is csak történelemből észrevehető látványosan rosszabb eredmény a járvány idején.

Az érettségizők számában már drasztikusabb változásokat láthatunk, mint az érdemjegyek esetében. Az adatok alapján tizenhárom év alatt közel harmincezerrel csökkent a vizsgára jelentkezők száma.

Jövőre komoly változások jönnek

Az idén végzős diákoknak a legnagyobb nehézséget az jelenthette, hogy a középiskola több mint felét online oktatásban töltötték. A koronavírus-járvány különböző iskolai hatásairól korábban több cikk is megjelent az Átlátszó Oktatáson, beszámoltunk például a halmozottan hátrányos helyzetű diákok helyzetéről vagy a közösségi terek és tanodák kihívásairól.

„Majd a tanodák és a civil szervezetek megoldják” – digitális oktatás a halmozottan hátrányos helyzetű diákok körében – Átlátszó oktatás

2020. március 16-ától sok más országhoz hasonlóan a koronavírus-járvány miatt Magyarországon is bevezették a digitális oktatást az általános és középiskolákban. Az átállás azonban nem ment mindenhol zökkenőmentesen.

Írtunk arról is, hogyan próbálták a vizsgázók a saját érdekeiket képviselni petíciókon keresztül, akár az érettségi teljes szüneteltetése vagy a szóbelik eltörlése miatt, illetve egy felmérésünkből kiderült, hogy a távoktatás miatt sokan felkészületlennek érezték magukat.

A végzősök 75%-a úgy érzi, nem készítették fel megfelelően az érettségire – Átlátszó oktatás

2021. április 9-én Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott interjújában bejelentette, hogy a tavalyi évhez hasonlóan idén is elmaradnak a szóbeli érettségik.

Ezzel együtt az idén végzős, szintemelő vagy pótérettségit író diákok még mindig egyszerűbb helyzetben vannak, mint azok, akik jövőre vizsgáznak. Ők ugyanis még a korábbi évekhez hasonlóan a 2012-es Nemzeti alaptanterv (NAT) követelményei alapján érettségiznek.

A jelentősebb újítás, vagyis az új vizsgakövetelmények alapján összeállított érettségi azokra vonatkozik majd, akik 2020-ban vagy ennél később kezdték meg a középiskolát. Ezt a keretrendszert a 2020-as NAT befolyásolja: középszinten több projektmunka váltja fel a teszt-alapú vizsgákat, történelemből több magyar történelmet kell tudni, sok esetben egyesítik a magyar és egyetemes történelmet, a magyar szövegértés feladatsorba nyelvtani ismeretek is bekerülnek. Ezen kívül megszűnik az informatika érettségi, helyette digitális kultúra nevű tárgyból tudnak majd vizsgázni, amiben több médiaismeret kap helyet.

Így idén és a következő, őszi vizsgaidőszakban a diákok még többféle érettségit írnak, 2024 tavaszi vizsgaidőszakától viszont mindenki az új NAT szerint fog érettségizni. A változásokról az Oktatási Hivatal több értelmező anyagot tett közzé, illetve előre felkerült néhány feladatsor a jövő évi érettségihez is.

A magyar nyelv és irodalom érettségi feladatsor első részében eddig kizárólag a szövegértés kapott helyett, jövő évtől a lexikális tudásra is rákérdeznek. forrás: Oktatási Hivatal

Egy vidéki nagyvárosban dolgozó magyartanár szerint a gyakorlati írásbeli feladat volt a legjobb részfeladat az idei érettségin, ezt „diákbarátnak” ítélte.

„Mindannyian sajnáljuk, hogy a jövő tanévtől ezt a 10 pontot érő feladattípust egy 20 pontos műveltségi feladatsor váltja fel, amely irodalmi, nyelvtani ismereteket, lexikális tudást egyaránt mérni akar.”

Kerestük a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezetét (PSZ), de nem válaszoltak a vizsgákhoz és a Nemzeti alaptantervhez kapcsolódó kérdéseinkre.

Korábban számos cikk jelent meg az új NAT-ról, több szakértő bírálta azt, például amiatt, hogy a tervekkel ellentétben mégsem csökken a diákok leterheltsége. A korábban említett magyar érettségi változása is előkerült, a Magyartanárok Egyesülete a tudomány semmibevételeként említette, egy másik szakértő pedig egyenesen gyerekellenesnek nevezte az új alaptantervet.

Kántor-Újvári Gerda

Címlapkép: Diákok a középszintű német írásbeli érettségi vizsgán a Nagykanizsai Zsigmondy Vilmos Szakképző Iskolában 2022. május 6-án. Forrás: MTI/Varga György