Májusban kezdődött el az idei érettségi időszak, és bár a vizsgák menetét már nem befolyásolja a koronavírus, az online oktatás hatásait még érezhették a végzősök. Diákokat és tanárokat kérdeztünk az írásbelikkel kapcsolatos tapasztalataikról, emellett ábrákon mutatjuk, hogy alakult az érettségizők száma az elmúlt évtizedben, és a három legfontosabb tárgy esetében jellemzően hogy teljesítenek a diákok. Cikkünk végén pedig összegyűjtöttük, milyen változások várhatóak a következő tanévtől az új Nemzeti Alaptantervnek köszönhetően.
Május 5-én az írásbeli vizsgákkal kezdetét vette az idei érettségi időszak, a szóbelik, attól függően, hogy emelt, vagy középszintről van szó, június elején-közepén indulnak, és egészen a hónap végéig tartanak. Az Átlátszó Oktatásnak nyilatkozó két érettségiző meglepő feladatokat említett, és mindketten arról beszéltek, hogy szerintük nem volt szempont a vizsgák összeállításakor, hogy másfél évig otthon kellett tanulniuk a koronavírus-járvány miatt. Az igazán nagy változások ugyanakkor jövő évtől várhatóak az érettségizők életében.
Tarnóczi Lili Zsófia idén érettségizett egy budapesti gimnáziumban. Magyarból és angol nyelvből emelt szinten vizsgázott, ezekből a tárgyakból az erősebb felkészülés miatt nem érte annyi meglepetés. „Úgy vettem észre, hogy a környezetemben mindenki máshogy élte meg a vizsgákat: volt, aki nagyon nehéznek érezte például a matematikát. Számomra az volt a meglepő, hogy többet kellett a logikára támaszkodni, mint a korábbi évek feladatsorainál.”
Angyal Ákos egy debreceni gimnáziumban érettségizett, kéttannyelvű osztályba járt. Szerinte sokszor a szerencsén múlik, mennyire nehezek a feladatok, például magyarból, hiszen itt teljesen az irodalmi szöveg érthetőségén múlik az, hogy mennyire egyszerű kitölteni a feladatsort.
„Matematikából éreztem a készülés során, hogy konkrétan semmi nincs meg abból a másfél évből, ami nekünk kimaradt.”
Elmondása szerint történelemből is hasonló volt a helyzet, nem teljesen azokkal a feladatokkal találkoztak, mint amikre készültek. Az órákon hosszabb ideig tárgyalt témák kevesebbszer vagy egyáltalán nem szerepeltek, például a reformkor vagy a dualizmus, helyette gazdasági kérdések, India függetlensége került előtérbe, amivel kevesebbet foglalkoztak a középiskolában. „Itt is feltűnő volt, hogy az online időszak miatt kimaradtak anyagok, de a Covid után az iskolában igyekeztek a tanárok felkészíteni minket a lehető legjobban az érettségire, próbálták pótolni a tudásunkat.”
Hozzátette azt is, hogy szerinte sokkal nehezebb helyzetben lesznek azok, akik jövőre vizsgáznak, mert nekik az új NAT (Nemzeti alaptanterv) miatt kevesebb mintafeladat van, a most érettségizők ellenben a 2005-től feltöltött feladatsorokkal tudtak gyakorolni.
Egy matektanár is megerősítette az Átlátszó Oktatásnak az idei feladatsorral kapcsolatban, hogy szinte teljesen kimaradt a 11. évfolyamos anyag, amit a nehézsége miatt sokat gyakorolnak az órákon. Úgy gondolja, hogy túl hangsúlyos volt a síkgeometria, amit a most érettségiző diákok végig online tanultak – így ez sokaknak nagy hátrányt jelenthetett.
Az Oktatási Hivatal statisztikái alapján megnéztük, hogyan alakultak az elmúlt évek során az érdemjegyek a legfontosabb tárgyak esetében, és az érettségizők számának alakulását is diagramon ábrázoltuk.
Az adatokból az látszik, hogy a három fő tárgy közül évek óta matematikából teljesítenek legrosszabbul a diákok, de a tavalyi év még így is a korábbi évek egyik legmagasabb átlagát jelentette országosan.
Történelemből az átlag jellemzően 3,5-3,5 körül mozgott, 2021-ben mégis az elmúlt tizenkét év legrosszabb eredményét, mindössze 3,2-es átlagot értek el a diákok. Ez lehet a távoktatás hatása is, de a 2022-es érettségin mégis az utóbbi évek legjobb eredménye született meg, így a feladatsorok nehézsége is számíthatott.
A három fő tárgy közül így is csak történelemből észrevehető látványosan rosszabb eredmény a járvány idején.
Az érettségizők számában már drasztikusabb változásokat láthatunk, mint az érdemjegyek esetében. Az adatok alapján tizenhárom év alatt közel harmincezerrel csökkent a vizsgára jelentkezők száma.
2020-ban sokan bíztak abban, hogy őszre vége lesz a járványnak, ezért az eredetileg jelentkezők majdnem egyharmada élt a halasztási lehetőséggel, így ebben az évben a jelentkezők töredéke jelent meg végül az érettségin. Ezután az érettségizők száma visszaállt az átlagosra, az idei előzetes adatok szerint például 2023-ban ugyanannyian jelentkeztek a vizsgákra, mint a járvány előtti utolsó évben.
Az idén végzős diákoknak a legnagyobb nehézséget az jelenthette, hogy a középiskola több mint felét online oktatásban töltötték. A koronavírus-járvány különböző iskolai hatásairól korábban több cikk is megjelent az Átlátszó Oktatáson, beszámoltunk például a halmozottan hátrányos helyzetű diákok helyzetéről vagy a közösségi terek és tanodák kihívásairól.
„Majd a tanodák és a civil szervezetek megoldják” – digitális oktatás a halmozottan hátrányos helyzetű diákok körében – Átlátszó oktatás
2020. március 16-ától sok más országhoz hasonlóan a koronavírus-járvány miatt Magyarországon is bevezették a digitális oktatást az általános és középiskolákban. Az átállás azonban nem ment mindenhol zökkenőmentesen.
Írtunk arról is, hogyan próbálták a vizsgázók a saját érdekeiket képviselni petíciókon keresztül, akár az érettségi teljes szüneteltetése vagy a szóbelik eltörlése miatt, illetve egy felmérésünkből kiderült, hogy a távoktatás miatt sokan felkészületlennek érezték magukat.
A végzősök 75%-a úgy érzi, nem készítették fel megfelelően az érettségire – Átlátszó oktatás
2021. április 9-én Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott interjújában bejelentette, hogy a tavalyi évhez hasonlóan idén is elmaradnak a szóbeli érettségik.
Ezzel együtt az idén végzős, szintemelő vagy pótérettségit író diákok még mindig egyszerűbb helyzetben vannak, mint azok, akik jövőre vizsgáznak. Ők ugyanis még a korábbi évekhez hasonlóan a 2012-es Nemzeti alaptanterv (NAT) követelményei alapján érettségiznek.
A jelentősebb újítás, vagyis az új vizsgakövetelmények alapján összeállított érettségi azokra vonatkozik majd, akik 2020-ban vagy ennél később kezdték meg a középiskolát. Ezt a keretrendszert a 2020-as NAT befolyásolja: középszinten több projektmunka váltja fel a teszt-alapú vizsgákat, történelemből több magyar történelmet kell tudni, sok esetben egyesítik a magyar és egyetemes történelmet, a magyar szövegértés feladatsorba nyelvtani ismeretek is bekerülnek. Ezen kívül megszűnik az informatika érettségi, helyette digitális kultúra nevű tárgyból tudnak majd vizsgázni, amiben több médiaismeret kap helyet.
Így idén és a következő, őszi vizsgaidőszakban a diákok még többféle érettségit írnak, 2024 tavaszi vizsgaidőszakától viszont mindenki az új NAT szerint fog érettségizni. A változásokról az Oktatási Hivatal több értelmező anyagot tett közzé, illetve előre felkerült néhány feladatsor a jövő évi érettségihez is.
A magyar nyelv és irodalom érettségi feladatsor első részében eddig kizárólag a szövegértés kapott helyett, jövő évtől a lexikális tudásra is rákérdeznek. forrás: Oktatási Hivatal
Egy vidéki nagyvárosban dolgozó magyartanár szerint a gyakorlati írásbeli feladat volt a legjobb részfeladat az idei érettségin, ezt „diákbarátnak” ítélte.
„Mindannyian sajnáljuk, hogy a jövő tanévtől ezt a 10 pontot érő feladattípust egy 20 pontos műveltségi feladatsor váltja fel, amely irodalmi, nyelvtani ismereteket, lexikális tudást egyaránt mérni akar.”
Kerestük a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezetét (PSZ), de nem válaszoltak a vizsgákhoz és a Nemzeti alaptantervhez kapcsolódó kérdéseinkre.
Korábban számos cikk jelent meg az új NAT-ról, több szakértő bírálta azt, például amiatt, hogy a tervekkel ellentétben mégsem csökken a diákok leterheltsége. A korábban említett magyar érettségi változása is előkerült, a Magyartanárok Egyesülete a tudomány semmibevételeként említette, egy másik szakértő pedig egyenesen gyerekellenesnek nevezte az új alaptantervet.
Kántor-Újvári Gerda
Címlapkép: Diákok a középszintű német írásbeli érettségi vizsgán a Nagykanizsai Zsigmondy Vilmos Szakképző Iskolában 2022. május 6-án. Forrás: MTI/Varga György
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Rétvári Bence államtitkár egy parlamenti kérdésre adott válaszában magasztalta a konténertantermeket, amikből szerinte nincs is sok az országban.
A "köznevelési intézmények halaszthatatlan férőhelybővítési igényei" miatt 13 helyen biztosan konténerekkel bővítik az iskolát, 5 helyszínen pedig talán.
Az oktatási jogok biztosának 2023. évi jelentésében szó esik a tanulók fizikai és verbális bántalmazásáról, rasszizmusról és helyhiányról is.
A pedagógusok korfája köztudottan elöregedő, ám ez nemcsak a jelenleg tanítókra igaz, már a képzésekre járó hallgatók életkora is aggodalomra ad okot.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!