Alulértékelt a demokrácia az egyetemi és főiskolai hallgatók körében

A Jobbik továbbra is erősödik a magyar egyetemisták és főiskolások körében. A családi háttér pedig még mindig nagy befolyásoló erővel bír a politikai beállítottság kialakításában és társadalmi mobilitás kérdéskörében. 

81%

Év végéig még

19 101 233 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Elkészült az Aktív Fiatalok 2015 kutatás gyorsjelentése. Június 10-én tartottak sajtótájékoztatót a kutatás vezetői Szabó Andrea, Róna Dániel és Kovács Tamás.

Az Aktív Fiatalok kutatócsoportja 2011 óta két évente készít felmérést az egyetemisták és a főiskolai hallgatók körében közéleti témakörben. Fontos, hogy a kutatás eredményei csak erre a csoportra, nem pedig az egész ifjúságra vonatkoznak. A felmérés reprezentatív, mivel a személyesen megkérdezett 800 fős minta lefedi a nagyjából 200.000 fős hallgatói létszámot.

A kutatás harmadik hullámáról összességében azt lehet elmondani, hogy még mindig szélsőjobboldal az első a hallgatók körében és már jóval nagyobb előzésben is van, mint az eddigi évekhez képest.Többségük szeretne rövidebb vagy hosszabb időre munkát vállalni külföldön. A letelepedés szempontjából pedig többen szeretnének külföldön élni a mintából, mintha az egész ifjúságot nézzük.

TÁRSADALMI HELYZET

Erősen befolyásolja a fiatalok előrejutási lehetőségeit és azt is, hogy milyen képzési szintre jutnak el, a családi hátterük. Családi háttér alatt a szülők végzettségét, a származási helyet (város-vidék), az anyagi helyzetet értjük. A kérdőív kitért a hallgatók anyagi helyzetére is, ahol az egyhavi “jövedelmüket” kellett bevallaniuk és azt felosztaniuk aszerint, hogy mire mennyit költenek, pl.: különórák, kultúra, ruházkodás, bulizás. Ennél a kérdéskörnél is látható volt a családi háttér jelentősége és befolyása. Összességében a kutatás szerint a társadalmi mobilitás szerény.

KÜLFÖLD

A kutatók nagy szerencséjére az Aktív Fiatalok felmérése egy időben zajlott a TÁRKI felmérésével, ahol szintén fontos kérdéscsoportot jelentett a migrációs hajlandóság.

A hallgatók 63%-a menne pár hétre dolgozni külföldre, de 37%-uk le is telepedne ott. A TÁRKI felmérése is ezt mutatta ki, azzal a különbséggel, hogy ott az ifjúság egészének szempontjából összességében alacsonyabb a letelepedési hajlandóság, mint az egyetemi vagy főiskolai hallgatók körében. Az elvándorlási kedv egyre nagyobb a korábbi évekhez képest. Nagyobb arányban vándorolnának el azok a hallgatók, akiknek nagyobb a nyelvtudásuk vagy van már tapasztalatuk a külföldi munkavállalással vagy tanulással, de azok is nagyobb arányban hagynák el az országot, akik bizonytalanok a jövőjükkel vagy az elhelyezkedési lehetőségeikkel kapcsolatban.

Azok a hallgatók is nagyobb arányban vándorolnának el, akik bizonytalan pártprefenciákkal rendelkeznek, szemben a kormánypártra szavazókkal. Azonban az elvándorlási hajlandóság nem mutat összefüggéset a származással vagy a társadalmi helyzettel. Valamint a hallgatók nagy többsége (46%) semmilyen előkészületet nem tett még az elvándorlással kapcsolatban, 32%-uk pedig csak informálódott a lehetőségekről.

POLITIKA

Korrupció, hazugság, csalás, Orbán, lopás, Viktor, szar – ezek a leggyakoribb szavak, ami a politikáról eszükbe jutnak a felsőoktatásban tanulóknak.

A kiábrándultság a 2013-as felmérésnél is rosszabb. Három pártot preferálnak, de mindenekelőtt egyet, a Jobbikot. Az LMP támogatottsága nőtt az előző kutatáshoz képest, a Fideszé pedig visszaesett. A Jobbik toronymagasan vezet. A baloldali pártok (Együtt,PM, MSZP,DK) pedig együttesen sem értek akkora támogatottságot, mint a Fidesz. Eltérés látható az országos viszonyokhoz képest, de a tendenciákat nézve nem. A Jobbik erősödik, a Fidesz pedig gyengül.

A Jobbik támogatói leginkább férfiak, kistelepülésen élők, vallásosak, első generációs értelmiségiek és alapszakos hallgatók. Az LMP szavazói a hallgatók körében a nők, nagyvárosiak, mester vagy doktori képzésben résztvevők és nem vallásosak közül kerülnek ki. A Fidesznél a vallásosak, az osztatlan képzésben hallgatók közül kerülnek ki. A baloldal esetében – itt olyan kicsi volt a támogatottság, hogy könnyebb volt együtt vizsgálni a baloldali szavazókat – kevésbé vallásosak, magasan képzett családok és többnyire nők körében népszerűek. Itt nagy az átfedés az LMP szavazóival.

A társadalmi vagy politikai részvétel esetében a sportklubok magasan vezettek – bár itt a kutatók is megjegyezték, hogy egyikhez sem tartozik, de annyira kiemelkedő az érték, hogy fontosnak tartották megmutatni -, második helyen állnak a szakmai tudományos körök, majd a kulturális és hagyományőrző egyesületek. (A hallgatói önkormányzati tagság tekintetében 2013-ban csak a hallgatók 7%-a, idén már a hallgatók 11%-a mondta magát a szervezet tagjának.) A forma, amiben a legtöbben részt vesznek a közéletben, azok a tiltatkozó petíciók.

A bal-jobb skálán a többség jobbfelé tolódott el, azonban a liberális-konzervatív skálán a liberális skála felé tolódott el az önbesorolás. Látható volt a kutatásból, hogy nem egyezik meg a pártpreferencia és az ideológiai besorolás. A kutatók úgy vélték, hogy a “felnőtt” nyelvben használt liberális már nem egyezik meg a hallgatók által használt liberálissal. Ezzel kapcsolatban az is elhangzott, hogy a többség középre helyezte magát, de aki mégis besorolta magát, az liberálisnak vallotta magát.

DEMOKRÁCIA

Csak a relatív többség (47%) gondolja azt, hogy a demokrácia minden politikai rendszernél jobb. Ezt összevetve az MTA TK SZI kutatásával, ahol az egész lakosságot kérdezték a témában, ott már a társadalom abszolút többsége ( >50%) gondolta, hogy a demokrácia jó. A hallgatók 1/3-a közömbös a demokráciával szemben, 1/5-ük szerint pedig a diktatúra is elfogadható politikai rendszer. Leginkább a jogász képzésen, valamint a társadalomtudományi területen tanulók preferálták a demokráciát. A agrár, műszaki és informatikai képzésben résztvevőket pedig nem zavarná a diktatúra bevezetése.

Azonban a hallgatók 68%-a egyáltalán nem vagy nem igazán elégedett azzal, amit Magyarországon demokráciának neveznek. 29%-uk elégedett, 3%-uk pedig teljesen elégedett. Ennek a kérdésnek is van egy gazdasági vagy szociális aspektusa, mivel azok, akik rosszabb családi háttérrel rendelkeznek, azok elégedetlenebbek a demokrácia jelenlegi működésével, mint azok, akik jobb körülmények közül jönnek. Valamint függ a vallásosságuktól és a pártpreferenciájuktól. Azok a hallgatók, akik vallásossak elégedettebbek társaiknál a demokráciával. A pártpreferencia ide úgy kapcsolódik, hogy a vallásos fiatalok leginkább a Fidesz-KDNP szavazótáborát erősítik, tehát az elégedettségüket inkább a kormánypárttal való elégedettségükkel fejezik ki, mint a vallásosságukkal.

A gyorsjelentést ezen a linken lehet elérni: http://www.aktivfiatalok.hu/public/files/documents/gyorsjelentes_v20150510.pdf

Szerző: Urbán Kata
Grafika: Szakács András

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.