Palkovics: “Én, mint államtitkár, nem szeretnék konzisztóriumot”

A konzisztórium és az egyetemi autonómia volt a szerda esti kerekasztal témája az ELTE jogi karán. Fábri György szerint Magyarországon csenevész a kultúrában gyökeresen megjelenő intézményi integritás. A kerekasztal résztvevői szerint ha tudománnyal, kulturával, képzéssel és hallgatókkal kell foglalkozni, akkor csak valódi autonómia mentén tud magas szintre jutni a dolog. Egy tanácsadó testület pedig csak akkor jó, ha súlyos, tekintélyes és gondos összeállítással jutottak el hozzá.

Az este Fábri Görgy bevezetőjével kezdődött, aki – saját bevallása szerint – már 27 éve is az egyetemi autonómia mellett érvelt, de az előadásának mégis ‘A kellemetlen egyetemi autonómia’ címet adta.

81%

Év végéig még

19 885 062 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Előadását arra hegyezte ki, hogy az autonómia nem egy kellemes dolog, főleg akkor nem, ha nincs bizalom a partnerek között. A nemzetközi példák is azt bizonyítják, hogy egy intézmény tud független lenni, de ehhez erős kulturális hagyományokkal kell rendelkeznie, ami nálunk igencsak “csenevész”. Egy 2010-es, 29 országot felölelő kutatás szerint, Magyarország az akadémiai autonómia szempontjából 29-ből a 24. helyen áll.

A pártpolitikai befolyás esetében meritokrata álláspontot képviselt. Ezek mellett szerinte előrejelzésekre nem lehet alapozni, főleg azért nem, mert minden elképzeléssel ellentétben a hallgató, az oktató és a szülő sem egy üvegbúrában él. Nemzetközi példákból kiderült, hogy az autonómia versenyhelyzetben a legműködőképesebb. Szerinte korlátos az, hogy mennyire lehet alkalmazható gazdasági hasznosságot várni a tudománytól, mert mindenki tudja, hogy a tudomány nem erről szól.

A konzisztóriumról is negatívan nyilatkozott. Alkotmányossági érvek szólnak ellene, valamint az is, hogy a kancellári rendszer csak pár hónapja jött és máris rátesznek még egy testületet. Az egyetemi fellépést elvszerűtlennek tartotta ez ügyben. A Magyar Rektori Konferenciának és a HÖOK-nak igenis a konzisztóriumok ellen kellene lennie. (Ezt tapssal fogadta a közönség.) Valamint a társadalmi felelősség miatt is az egyetemi autonómiárt kell fellépni, még akkor is vesztünk.

Az este második felében kerekasztal beszélgetés folyt, amin Dr. Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Dr. Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia elnöke és a Pécsi Tudományegyetem rektora, Dr. Palkovics László, az EMMI felsőoktatásért felelős államtitkára, valamint Gulyás Tibor, a HÖOK elnöke vett részt. A moderátor Dr. Pozsár-Szentmiklósy Zoltán volt, az ELTE ÁJK oktatója, alkotmányjogász és az egyetem hallgatói jogokért felelős biztosa. A beszélgetés irányítottan és kimondottan is a konzisztórium felé haladt.

Egyetemi autonómia és a konzisztórium

Lovász és Bódis azonos állásponton voltak abban a tekintetben, hogy  az egyetemeknek kell megszabniuk azt, hogy milyen tárgyakat taníthassanak, milyen módszerekkel és milyen tematikákkal kísérletezhessenek. Lovász még kiemelte a kinevezés kérdését, hogy ők maguk válasszák és nevezzék ki, de legalábbis kinevezési procedúrát kezdeményezhessenek az oktatók tekintetében. Ezt az adott tanszék vagy kar tudja a legjobban eldönteni. Bódis szerint az autonómia mentén akkor lehet nagyon magas szintre lépni, ha például az egyetemeknek lenne saját vagyona, és így autonómia talaján tudnák megszervezni és kivitelezni a dolgokat. Palkovics szerint ezek az oktatás és a kutatás autonómiájára vonatkozó fogalommagyaráztok voltak. Szerinte a szabadság is fontos része ennek, ahogy az is, hogy tudjunk kérdezni és módosítani is. Gulyás a hallgatói önkormányzatok szerepéből reflektált a kérdésre, szerinte sajátos szerepük van, mert az önkormányzáshoz való jogot abban a helyzetben nyerik el, amiben maguk a szereplők is dolgoznak.

A következő kérdés arra vonatkozott, hogy van-e olyan feladatkör, ami nincs ellátva vagy éppen nem működik. Az államtitkár szerint hivatalosan nincs, itt az érdeklődöbb hallgató azonnal feltehette volna a kérdést, hogy akkor mi szükség van konzisztóriumra, de sajnos a vita keretei ezt nem engedték meg. Állítása szerint sokszor az a kritika éri az egyetemket, hogy nem veszik figyelembe azt, mit várnak el tőlük kivülről, ezért is hasznos lehet egy olyan testület, aminek vannak külső kapcsolatai és tud ebben segíteni. Lovász szerint az egyik legfontosabb probléma, hogy az oktatók ne érezzék úgy, hogy nincs idejük kutatni  az oktatás mellett és az egyetemeknek azon kéne gondolkozni, hogy őket hogyan tudja kompenzálni. Gulyás a hozzáférhetőségben látja a problémát. A párbeszéd és a kommunikáció fontossága lenne a legfontosabb, összességében az az, ami nem működik tökéletesen.

Három fajta értelmezési lehetőség merült fel a konzisztórium kapcsán. Az első szerint olyan tanácsadó testület, mely segíti az autonóm döntéshozatalt, a második szerint képviseleti szervezet, ami segíti becsatornázi az eredményeket a piac felé és a harmadik szerint döntéhozó fenntartói testület, mely gazdálkodási/kutatási döntéseket hoz. Bódis és Lovász szerint a válaszok igen-igen-nem. Bódis még hozzátette, hogy az MRK a sajtó állításával ellentétben nem olyan, hogy ott ülnek és akarják mint a gonoszok a rosszat. Aki arra kérdésre, hogy milyen háttértudású embereknek kellene a konzisztóriumba ülni, viccesen megjegyezte, hogy a miniszterelnök is itt végzett és biztos hatékony tagja lenne a testületnek ha már az alumnik alkalmasságáról van szó. Gulyás elsősorban egy tanácsadó testületként gondol erre.

Fotó: Pálfalvi Kitti, Népszava

Az államtitkár itt is más állásponton volt, mint a többi résztvevő. Szerinte a testület feladata, hogy egy tükröt tartson, a külső kapcsolatrendszer pedig nem feltétlenül rossz, mert ez egy lehetőség az egyetem megjelenésére. Azonban nem fenntartói, mert nem dönt operatív ügyekben. Még a konzisztóriumról szóló könyvet is elhozta, megmutatva, hogy mennyire vastag és legalább ennyi mindent kell tudni a testületről.

Személyi garanciák

Az Alkotmánybíróság szerint a tudomáyos élet szabadsága akkor valósulhat meg, ha tudományos kérdésekben a végrehajtó hatalommal szemben autonómiával rendelkeznek. Felmerült a kérdés, hogy ez mennyire felel meg ennek a konzisztórium. Palkovics szerint a testületnek nemcsak tanácsadó funkciót kell betöltenie és ez nem is lenne elég. Szerinte kényszer is kell, hogy kelljen egyeztetni. Bódis negatívan állt hozzá és kiemelte, hogy majd a kiderülnek a dolgok, de még koránt sincs vége semminek.

Itt fontos még megemlíteni, hogy a konzisztórium tagjainak megválasztásánál hangsúlyozták, hogy megfontolt döntéseket kell hozni. Felmerült annak kérdése, hogy kik lennének a szerep betöltésére alkalmasak, például alumnik vagy vállalatok vezetői, esetleg milliomos alumnik. A kapcsolati tőkét nagyon fontosnak tartották mindannyian, de a szakértelemről vagy az adott egyetemek tudósainak megjelenéséről a testületben máshogy vélekedtek. Abban egyetértettek, hogy az ELTE esetében nehéz lenne mind a 8 karhoz, szakmai profilban illő tagokat választani. Összességében pedig nem feltétlenül kellene tudósnak lenniük, de érdekcsoportokat sem lenne megfelelő képviselniük és a vállalatok vezetői a beszállítói szerződések miatt nem lennének szerencsések.

A kérdések során csak korábbi álláspontjukat hangoztatták tovább a résztvevők, újabb információkat vagy tényeket nem tudhattunk meg. Egyedül Palkovicstól azt, hogy ő, csak oktatói minőségében szeretne konzisztóriumot, mint államtitkár, nem. Valamint szerinte a rektorok hatásköreit nem szűkíti az, hogy a kancellár mellett a konzisztórium is megjelenik, mert nem a rektori hatásköröket veszik át a konzisztórium tagja, hatásköri különbségek vannak közöttük.

A cikket az Átlátszó oktatás gyakornoki program keretében, Urbán Kata írta.

Töltsétek ki kérdőívünket, hogy arról írjunk az Átlátszó Oktatáson, ami igazán érdekel titeket! Szeretnénk megismerni az olvasóinkat.

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.

Támogatás SZJA 1% felajánlásával #Azénadómból

Ha 1%-od az Átlátszó céljaira kívánod felajánlani, személyi jövedelemadó bevallásodban az Asimov Alapítvány adószámát tüntesd fel, ami a következő: 18265541-1-42 Letölthető nyilatkozat itt.