Az elmúlt hét hírei

Még állatoknak is több szobrot állítottunk Budapesten, mint ahány rendesen felöltözött nőnek | Heti Mutyimondó

Még állatoknak is több szobrot állítottunk Budapesten, mint ahány nem meztelen nőnek

Bronzplafon – az üvegplafon mintájára ez a kifejezés arra hívja fel a figyelmet, hogy nagyon kevés nőnek állítanak köztéri szobrot. Márpedig egy társadalom azokat önti bronzba (vagy faragja ki kőből), akikre felnéz és akiket példaként akar állítani az utókor számára. Épp ezért több nyugati országban és nagyvárosban kampány indult azért, hogy a történelem fontos nőalakjai is kapjanak végre szobrot. A Budapest Galéria honlapját forrásként használva, az Átlátszó által összegyűjtött adatbázis szerint 1173 olyan köztéri alkotás áll a fővárosban, amelyet a fővárosi önkormányzat kezel. Ebből 150 ábrázol nőket, ezek közül azonban összesen 35 az, aki történelmi személyiség, azaz egyszerűbben szólva: neve is van. Ehhez képest 45 ábrázol állatokat, azaz még állatszoborból is több van Budapesten, mint női történelmi alakból.

Állami vállalatok üzletelnek a tavalyi év fiatal vállalkozójával, pedig csalás miatt nyomoznak egy hozzá köthető cég után

Úgy választották meg tavaly az év fiatal vállalkozójának Suppan Mártont, hogy egy hozzá köthető cég tulajdonosai ellen piacfelügyeleti eljárások során súlyos büntetéseket rótt ki, sőt feljelentést is tett a Magyar Nemzeti Bank. Eközben Suppan új vállalkozásai egymás után nyerik el az állami megbízásokat, például a Szerencsejáték Zrt.-nél és a Magyar Villamos Műveknél is. Kutatómunkánk során felbukkant a Safebroker Kft. neve, aminek tulajdonosa, Madarász Mihály ellen jogosulatlan pénzügyi tevékenység miatt folyó büntetőeljárásban Ibolya Tibor fővárosi főügyész nemrég másik vádhatóság kirendelését kérte, valamint a hazai mobilfizetési fejlesztések szakértőjeként számon tartott Inotay Balázs neve is, aki egyik vállalkozásában Kóka János, volt gazdasági miniszter munkatársa. Adatigénylésben kértük ki az állami tulajdonú cégektől a szerződéseket és azok mellékleteit, hogy lássuk, pontosan mire, mennyi közpénzt kaptak a Suppanhoz köthető vállalkozások.

Évi egymillió tonna építési törmelék kerülhet a dunakeszi lerakóba, veszélyes anyagokat is találtunk a sitthalomban

Dunakeszi számos pontjáról jól látható az a hulladékhegy, amely a város Göd felé eső határában, az M2-es út közelében magasodik. A hulladékkezelő, egyben a terület gazdája tulajdonosai révén a városligeti bontási munkákhoz is kötődik, ide került többek között a Petőfi Csarnok bontásából származó – sejthetően a városligetben a többi épülethez hasonlóan azbesztet is tartalmazó – építési törmelék. A környéket vastag por borítja, az ide szállított bontott építőanyag közt pedig mindenféle olyan (többek között veszélyes) hulladékot is lehet látni, melynek tárolására nincs engedélye a lerakónak: fém, műanyag, aszfalt, üveg, elektromos eszközök maradványai figyelhetők meg az egyre magasodó szeméthegyben. A hatóságok azonban ezidáig szemet hunytak a SA-HO Kft. tevékenysége fölött.

Az elmúlt héten ezen kívül többek között:

További cikkeink:

A Heti Mutyimondó hírlevél következő száma 2018. július 20-án (pénteken) jelenik meg. Iratkozz fel az Átlátszó hírlevelére! Csak az e-mail címedre van szükségünk, hogy minden cikkünk azonnal ott legyen a postaládádban.



 

Megosztás