A náci Ausztria gyermekklinikáin megölték a fogyatékosnak ítélt gyerekeket
A Harmadik Birodalomban több ezer gyerek haláláért voltak felelősek az olyan orvosok, mint Hans Asperger. Az Asperger-szindróma névadója nem volt Hitler támogatója, de részt vett a fogyatékosnak ítélt gyerekek módszeres meggyilkolásában. Egy nemrég megjelent könyv az ő főszereplésével mutatja be a gyerekgyilkos gépezet és az embertelen intézmények történetét.
Az Asperger-szindróma kifejezést mára a tudomány nem használja, de a kifejezés megmaradt a jól funkcionáló, autizmussal élő emberek köznyelvi diagnosztikájaként. Névadója, Hans Asperger az autizmus megnyilvánulásait kutatta a huszadik század első felében, főleg a gyerekek és fiatalok körében. Az orvos Bécsben, az Anschluss előtt kezdte karrierét, ami a nácizmus idején meredeken emelkedett.
Az azonban kevésbé közismert a tény, hogy a pszichiáter nem sokat tett a diagnosztizált gyerekek érdekében, sőt, történelmi források szerint aktívan részt vett a pszichiátriai tömeggyilkosságban.
Edith Sheffer történész-író ezen források alapján a náci Ausztria fogyatékosság-észlelését, valamint a megbélyegzett gyerekek kínzásának és kiirtásának történetét írta meg könyvében.
A Harmadik Birodalomban a pozitív és negatív eugenetika, a hasznos német emberek szaporítása és a haszontalannak nevezett – illetve nem árja származású – emberek szaporodásának minimalizálása vagy kiirtása rengeteg emberi életet követelt. A kormány érdeke és célja nem az volt, hogy táplálja a fogyatékkal élőket, hanem hogy levegye ezt a terhet az állam válláról. Ez a megsemmisítési kísérlet az emberiség talán legbrutálisabb pszichiátriai mészárlásához vezetett.
Az autista gyerekeket ugyanúgy, mint a testi vagy értelmi fogyatékosokat, tartós betegeket, antiszociális fiatalokat, a társadalomba nehezen beilleszkedőket, rendbontókat, agresszívakat, esetenként a rossz családi háttérrel rendelkezőket zárt osztályokra küldték. Itt jobb esetben csak kísérleteknek vetették alá őket, de gyakran sterilizálták, vagy szabályosan megmérgezték őket ápolóik és orvosaik. A Spiegelgrundon, Bécs egyik legkeményebb intézményében több száz gyerek lelte halálát. Ebbe az intézetbe, működésének tudatában különböző orvosok küldték pácienseiket – és ahogy kiderült, Asperger maga is felelős lehet több tucat gyerek beutalásáért és haláláért.
Edith Sheffer könyve Asperger munkássága mellett leírja a bécsi pszichiátria és a Spiegelgrund épületének történetét és működését. Gyomorforgató példákon keresztül mutatja be, hogy a kiválasztott gyerekek milyen kínokon mentek keresztül. Naplók, levelek, jegyzetek és beszámolók alapján fedi fel az orvosok és nővérek kegyetlenségét, a szülők álláspontját, a gyerekek szenvedéseit.
Edith Sheffer: Asperger gyermekei – Az autizmusfogalom gyökerei a bécsi nácizmusban
2019, Európa Könyvkiadó
403 oldal, 3909 Ft
A kötet nagyon kemény olvasmány, és egy olyan bűnt mutat be, amiről a történelemkönyvek gyakran elfelejtenek megemlékezni. Sokkal inkább a téma személyes vonzatát helyezi előtérbe, mint a tudományos diskurzust: a példák, emberi történetek és emlékezések miatt kifejezetten könnyen olvasható könyv, de ugyanezen személyes részletek miatt nagyon nehezen feldolgozható olvasmány.
Asperger, ahogy a legtöbb, a gyerekeket beutaló, kutató és a kínzáshoz elméleti keretet szolgáltató orvos és nővér egészen az 1990-es évekig folytathatta munkáját.
A történelem morbid fordulata, hogy a keresztény, a Náci Párttól mindig elkülönülő, de az apparátusban részeként működő, náci terminológiát használó, magas pozícióba helyezett Asperger nevét kapta egy betegség, amivel az orvos több gyereket küldött közvetetten vagy közvetlenül a halálba.
Edith Sheffer az átfogó és rettenetes gyerekgyilkosságról, az államilag felügyelt gyereknevelésről és kísérletekről, kínzásokról tények alapján ír, de nem semleges a témával kapcsolatban. Nem mond ítéletet az orvosok vagy a szülők felett, akik beadták gyereküket az intézményrendszerbe, de bőséges jelzőkkel illeti őket és tetteiket.
Az Asperger gyermekei történelmi szempontból pontos és alapos, tudományos alapokon nyugvó munka, ami egyszerre olvasmányos és végtelenül megrázó.
Rutai Lili
Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!
Megosztás
Nélküled nincsenek sztorik.
- Átutalás
- PayPal
- Így is támogathatsz
- Belföld
- Külföld
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!