A második világháború óta csak egyszer kellett lemondani az irodalmi Nobel-díj átadóját. 2018-ban nem más miatt jegelték az eseményt, mint egy, a díj nyertesét választó Svéd Akadémia tagjaihoz közel álló személy szexuális botránya miatt: 2017-ben leplezte le Matilda Gustavsson Svédország leghíresebb szexuális ragadozóját, Jean-Claude Arnault-ot. A cikk megrázta az országot és megkérdőjelezte a kulturális elit hitelességét. Arnault-ról, az általa elkövetett visszaélésekről, a leleplezéséről és az Akadémiáról szól Gustavsson nemrég megjelent könyve.
Támogasd az Átlátszót szja 1% felajánlásával! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
A Svéd Akadémiát 1786-ban III. Gusztáv király hozta létre. A független testület 18 tagját egy életre választják az ország legjobb nyelvészei, irodalmárai, történészei és jogászai közül. A tagok lakást, jövedelmet és egyéb juttatásokat kapnak. 1895 óta ők választják meg irodalmi Nobel-díj nyertesét.
Az Akadémia 1914-ben deklarált politikai semlegességet, és erre hivatkozott 1989-ben is, amikor Salman Rushdie indiai-brit író ellen fatvát (kiközösítés és vérdíj) hirdetett Irán vezetője a Sátáni versek című kötete miatt, amit az ajatollah istenkáromlásnak minősített Mohamed próféta „tiszteletlen” ábrázolása miatt. A testület nem állt ki az író mellett, ezért két tagja is megtagadta a részvételt a rendszeres találkozókon – arra, hogy kiléphessenek, csaknem harminc évet kellett várniuk. Ez idő alatt egyébként az Akadémia megváltoztatta álláspontját Rushdie-ról is, és 27 évvel később elítélte az íróra kitűzött vérdíjat.
Szinte hihetetlen, hogy egy ilyen nagy múltú, és megrendíthetetlennek tűnő, bizonyos értelemben a társadalom fölött álló szervezet, amit sem a világháborúk, sem pedig a Rushdie körüli világszintű vita nem tudott megingatni, egy szexuális ragadozó tettei és egy svéd kulturális újságíró feltáró cikke miatt került közel a teljes csődhöz.
Pedig így történt. Matilda Gustavsson, a Dagens Nyheter kulturális újságírója a MeToo -botrány hatására kezdett nyomozni a svéd művészeti elit egyik oszlopos tagjának tettei után. Az újságírónő 2017 novemberében publikált cikke, illetve a svédül 2019-ben, magyarul pedig 2020-ban megjelent könyve hatására fény derült az ország legnagyobb szexuális botrányára és a Svéd Akadémia hiányosságaira.
Gustavsson munkája indította el azt a lavinát, aminek hatására 2018-ban nem osztottak ki irodalmi Nobel-díjat (ilyen utoljára a második világháború idején történt), a király lehetővé tette a Svéd Akadémia tagjai számára a kilépést, és az intézmény – történelme során először – kénytelen volt költségvetéseit publikussá tenni.
Matilda Gustavsson: Az Elitklub
2020, Alexandra Kiadó
371 oldal, 3999 Ft
Gustavsson a MeToo-botrány nemzetközi kirobbanása után kezdett gondolkozni: lehetséges az, hogy Svédországban is vannak olyan férfiak, mint Bill Cosby vagy Harvey Weinstein, akik hatalmukat kihasználva, annak a tudatában kezelik a nőket prédaként, hogy a híres és befolyásos ismeretségi körük megvédi őket? Ekkor hallott egy szóbeszédet Jean-Claude Arnault-ról.
Arnault hírességnek számított a svéd művészek körében. A francia származású férfi fiatalkora és munkássága titokzatos: egyes interjúkban azt nyilatkozta, hogy francia elitegyetemeken tanult, máskor azzal hencegett, hogy a családja egy neves francia pezsgő tulajdonosa. Ezek közül egyik sem igaz. Marseilles-ben született, egy ideig fotográfusként dolgozott és pár kisebb díjat nyert is, de nem lett belőle kiemelkedően híres fotós. Később kipróbálta magát a színházban és az operában is, inkább kevesebb, mint több sikerrel. 1989-ben házasodott össze Katarina Frostenson-nal, az elismert svéd költőnővel, akit 2003-ban a Svéd Akadémia tagjává választottak.
Katarina Frostenson és Jean-Claude Arnault. (A képek forrása: Wikipedia)
A házaspár üzemeltette Stockholm egyik leghíresebb művészklubját, a Forumot. A belvárosi pincehelységben fiatal zenészek adtak koncerteket, ígéretes szobrászok, festők és más képzőművészek állították ki műveiket. A város legnevesebb alkotói gyűltek össze itt a színdarabokra és kiállításmegnyitókra, ahol műanyag poharakban szolgáltak fel drága borokat csinos, fiatal lányok.
A felszolgálók, ahogy Arnault titkárnői is, nem csak díszletként szolgáltak: az idősebb férfi gyakran nyíltan, barátai előtt, a Forum pincéjében, éttermekben, bárokban molesztálta őket. A Forum kiállítóit, a fellépő fiatal művésznőket sem kímélte, ahogy a híresség küszöbén álló írónőket sem, akikkel az eseményeket találkozott, sőt az Akadémia tagjainak feleségeit és lányait is zaklatta.
A fiatal művésznők, akik áldozatul estek, féltek: Arnault gyakran büszkélkedett befolyásos barátaival, és azzal, hogy egy szóval el tudja vágni a díjaktól, ösztöndíjaktól és képzésektől azt, aki visszautasítja. Az máig nem biztos, hogy mekkora hatása volt ezekre.
Hogyan tarthatott valaki titokban ennyi ügyet, ennyi bűncselekményt és visszaélést? Egyszerűen: Arnault-ot a svéd kulturális élet szereplőinek barátsága, az „elitklub” védte.
Matilda Gustavsson ismerősök ismerőseinél kérdezősködött, pletykák után kutatott, egykori Forumban dolgozó nőket keresett meg. Sikerült tizennyolc olyan nővel is beszélnie, akik – nagyrészt név és arc nélkül – felvállalták a nyilvánosság előtt is a velük történteket. Naplóbejegyzéseik, közeli barátaik és a szakemberek, akikkel ez időben beszéltek, megerősítették mondandójukat.
A cikk megjelenése után újabb művésznők és lányok jelentkeztek be, és mesélték el Arnault disznóságait. Az országban rengeteg emberhez eljutott a cikk, Gustavsson maga is hírességgé vált. Arnault és Frostenson kerülték a nyilvánosságot. A Svéd Akadémia pedig végre diskurzusba kezdett arról, hogy hogyan történhetett meg egy ilyen botrány az orruk előtt.
Amellett, hogy anyagilag támogatták Arnault projektjeit és a Forum programjait (amiből a kiállító, fellépő művészek nagyon ritkán kaptak), valószínű, hogy Frostenson tagságát kihasználva a férfi többször is elpletykálta ismerőseinek, sőt az érintetteknek is a következő irodalmi Nobel-díj nyertesét vagy az Akadémia legújabb tagjának nevét, még mielőtt ezeket kihirdették volna. Ezzel a házaspár súlyos titoktartási szabályokat hágott át.
A könyv részben a cikk készítésének folyamatáról és az abban megszólaló nőkről szól, de a megjelenés utáni történéseket is leírja. Gustavsson részletesen ír arról, hogy milyen folyamatok mentek végbe ez idő alatt a Svéd Akadémiában. A végeredmény: Sara Darius, a társaság első női elnöke lemondott, és hét másik taggal együtt kilépett az Akadémiából. A király jóváhagyta döntésüket – ez az első alkalom az ország történetében. Frostenson-t kizárták. Arnault ellen bírósági tárgyalás indult, és a férfi két és fél évre börtönbe került.
Talán a svéd nyelv egyedisége miatt lehetséges az, hogy Arnault és az Akadémia ügye nem kavart akkora port, mint a hollywoodi hírességeké – pedig legalább annyira érdekes és fontos. Gustavsson írása pedig lényegretörő, tűpontos, részletes, de érzékeny mű.
Matilda Gustavsson a legfiatalabb „The Golden Pen” (Aranytoll) díjas svéd újságíró, 2016-ban kapta ezt a címet. Az Arnault-ról szóló cikke megjelenése után elnyerte a 2018-as Swedish Grand Prize for Journalism díjat “Az év bombahíre” (Scoop of the Year) kategóriában. A Swedish Magazine Publishers Association az év újságírójának választotta. 2019-ben, eredeti nyelven Klubben címen megjelent könyve a sikerlisták élére ugrott, és minden idők egyik legkeresettebb svéd non-fiction könyve lett.
Rutai Lili
Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Ma már óvodáskorú gyermekek állítanak elő saját tartalmat és tartják a kapcsolatot szintén kiskorú követőikkel, és ez nem mindig problémamentes.
Idén nyolcadik alkalommal osztották ki a Szegénységről Méltósággal Sajtódíjat, két fődíjat, és két különdíjat osztott ki a zsűri.
Idén nyolcadik alkalommal adják át a Szegénységről Méltósággal Sajtódíjat, amelyre a szegénység és a depriváció témakörét feldolgozó anyagokkal lehet pályázni.
A Daphne Caruana Galizia díj győztese idén a hatszáz áldozattal járó, menekültekkel teli halászhajó tragédiájának okait feltáró tényfeltáró cikk lett.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!