„Ő akarta”, „a vérében van”, „csak segíteni akartam” – így hárítják a felelősséget a gyermekprostitúció haszonélvezői

A gyermekprostitúcióval kapcsolatos eljárások tapasztalatairól, a kizsákmányolók hozzáállásáról és a rendőrség munkájáról beszélgettünk az Országos Kriminológiai Intézet tudományos főmunkatársával, dr. Windt Szandra kriminológussal.

Átlátszó: Tapasztalatod szerint leggyakrabban hogyan válnak a gyermekotthonban élő gyerekek emberkereskedelem áldozatává?

dr. Windt Szandra: Elmesélek egy nagyon tipikus történetet. Egy 13 éves kislányt [az interjúban Móninak nevezzük – F.O.] édesanyja alkoholproblémái miatt emeltek ki a hétgyerekes családból. Addigra a kislány is súlyos alkoholbeteg volt, de nem kapott segítséget a gyermekotthonban; folyamatosan szökésben volt, emiatt körözés alatt állt. Szökései során Móni „szerelmi” kapcsolatba került egy 35 éves férfival. A férfi több alkalommal közösült a 13 éves kislánnyal, illetve többször elvitte egy házhoz, ahol a kislányt szexuális aktusra kényszerítette egy másik férfival. Móni tartott a bántalmazástól, amire több esetben volt is példa, és belement ebbe. Alkalmanként 15 ezer forint járt az aktusért, amiből Móni 4 ezer forintot kapott.

Mennyire gyakori, hogy eljárás indul ilyen esetekben?

Ha az összes ide kapcsolódó bűncselekmény-típust egyben kezeljük, tehát az emberkereskedelem és kényszermunka, a kerítés és a gyermekprostitúció kihasználása kategóriákat is, akkor nagyságrendileg 200-300 eljárás azért indul évente. Ez minden bizonnyal csak a jéghegy csúcsa, de az azért nem igaz, hogy nem indulnak eljárások. Az megint egy más kérdés, hogy különböző okok miatt ezek jellemzően elhúzódnak. Móni esetében indult eljárás, és el is húzódott, aminek komoly következményei lettek.

Mi történt?

Móni teherbe esett, majd terhességét megszakították, és újra a gyermekvédelmi rendszerbe került. Ott azonban nem kapott olyan támogatást, amely segítette volna a vele történtek feldolgozását. Bár a hatósági eljárás megindult, több hónapos késéssel került sor az úgynevezett azonosító interjúra, amelyet jogszabály ír elő az emberkereskedelem áldozatai esetében. Ha ez időben megtörtént volna, akkor Móni jogosulttá vált volna az emberkereskedelem áldozatainak biztosított speciális védelmi szolgáltatásokra és támogatásokra. Ezek révén nagy valószínűséggel megelőzhető lett volna, hogy egy későbbi ügyben maga is elkövetővé váljon, és elítéljék.

Mit követett el?

Egy autóbuszmegállóban megismerkedett egy 65 éves férfival, és megállapodtak abban, hogy Móni lányokat visz neki a lakására. Rávette két 14 év alatti intézeti társát, hogy felmenjenek a férfihez, és vegyenek részt szexuális aktusban. Három alkalommal került sor ilyen találkozóra. Alkalmanként 4500-5000 forintot kaptak, amit Mónival együtt alkoholra költöttek. Azután az egyik kislány elmesélte egy nevelőnek, hogy mi történt, ő azonnal szólt a gyámnak, a gyám pedig rögtön megtette a feljelentést. Mónit emberkereskedelem bűntette miatt 3 év 6 hónap javítóintézeti nevelésre ítélték. A 65 éves férfit társtettesként, gyermekprostitúció kihasználása miatt két évi szabadságvesztésre ítélték, ezt azonban felfüggesztették 3 év próbaidőre.

Mi történt az első eljárásban, ahol Móni áldozat volt?

Az az ügy 2020-ban indult, és 2025-ben született meg a jogerős ítélet. Ezalatt Móni már le is töltötte a másik eljárásban kiszabott szabadságvesztését. Ezzel szemben az őt szexuálisan bántalmazó és prostitúcióra kényszerítő, akkor 35 éves férfit csak most ítélték el jogerősen. A férfit ugyan a nyomozás kezdetén előzetes letartóztatásba helyezték, azonban az ítéletig mintegy öt évet kellett várni.

Miért tartott ilyen sokáig az eljárás?

Ilyenkor nagyon részletes és időigényes nyomozati munka zajlik, miközben a nyomozók rendszerint jelentősen le vannak terhelve. Rendkívül aprólékos munka rekonstruálni egy több hónapon át tartó eseménysorozatot. Például a Móni szexuális bántalmazásáról készült videófelvétel elemzésekor a szakértőnek vizsgálnia kellett a felvétel készítésének időpontját, azonosítani kellett a rajta szereplő személyeket, hogy kik férhettek hozzá a videóhoz. Az abortusz kapcsán szükségessé vált, hogy a magzatból DNS-mintát vegyenek, stb. Ezek mind jelentős időráfordítással járnak, ugyanakkor nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a vádemelés megalapozott legyen, és megfelelő bizonyítékok álljanak rendelkezésre.

Gondolom, az elkövető sem adta könnyen magát.

A felnőtt elkövetők többségének lényegesen erősebb lehet az érdekérvényesítési képessége, mint egy állami gondozásban élő gyereké. Például Móninak a másik büntetőeljárás során azt a tanácsot adták, hogy fogadja el az ügyészség által indítványozott büntetést, és ismerje el a bűnösségét. A 35 éves férfi jogi képviselete valószínűleg ezzel ellentétes stratégiát követhetett, és a bűnösség tagadását javasolhatta a lehető leghosszabb ideig.

Mennyire bonyolítja az eljárást az elkövető és áldozat közti érzelmi kapcsolat?

Itt nem egy egyszerű betöréses lopásról van szó, ahol az érintettek egyértelműen az elkövető felelősségre vonását várják el, hanem van egy erős érzelmi kötődés. Loverboy‑módszerként ismert az a jelenség, amikor a futtató fokozatosan bizalmat épít, kedves szavakkal és hamis ígéretekkel manipulálja az áldozatát, akiben ez erős kötődést és érzelmi függést válthat ki. Ez a lojalitás és a bűntudat az áldozatok részéről rendkívül megnehezíti, hogy feljelentést tegyenek, vagy terhelő vallomást adjanak.

A helyzetet súlyosbítja a drogfüggőség is, hiszen sokszor drogra kell a pénz mindenáron.

Igen. Ráadásul ez a „beetetés” egyik tipikus módszere is, amelynek célja, hogy a futtatók rászoktassák a fiatalokat a kábítószerre, és így függőségben és kiszolgáltatott helyzetben tartsák az áldozatokat. A prostituáltak számára rendkívül megterhelő az állandó készenlét, a hosszú munkaidő és az éjszakai igénybevétel, ezért a futtatók gyakran a teljesítőképesség fenntartására is tudatmódosító szereket, drogokat vagy alkoholt használnak. A kizsákmányolás és a szerhasználat súlyos fizikai és pszichés állapotromláshoz vezet. Találkoztam olyan fiatal lánnyal, akinek felül a fogsora teljesen meg volt feketedve, mert mindig oda tették a kristályt.

Mennyire vannak anyagilag is kizsákmányolva a prostitúcióra kényszerített gyerekek?

A prostitúciós piac hierarchiájában az állami gondozott gyerekek a legalsó, legalacsonyabban „árazott” kategóriába tartoznak. Sok esetben néhány ezer forintért kényszerülnek szexuális szolgáltatást nyújtani – ahogyan Móni és a társai is. A megszerzett pénzt többnyire azonnal elköltik, például élelmiszerre, üdítőre vagy alkoholra, illetve gyakran kábítószerre.

Talán naiv a kérdés, de mennyire vannak tudatában az elkövetők, hogy bűncselekményt követnek el? Mennyire vannak erkölcsi aggályaik?

Úgy látom, hogy egy férfi elkövető jellemzően úgy áll az áldozathoz, hogy „ő ilyen, a vérében van, ő imádta, ő kérte, nem volt kényszerítve semmire”. Nem merül fel bennük, hogy ilyet nem csinálunk; látják, hogy mások is szokták, és nincs belőle gond. A női elkövetők, tehát azok a nők, akik szervezik a prostitúciót, sokszor maguk is prostituáltak, vagy azok voltak egykor. Ők jellemzően azt mondják a rendőrnek, hogy „mégsem lehetett az utcán a kislány, én csak segíteni akartam, befogadtam, nem mondtam neki, hogy ezt csinálja”. És lehet, hogy tényleg nem mondta, csak éppen pénzt kért a kosztért-kvártélyért, és mi mást tudna csinálni a lány, a testét fogja áruba bocsátani.

Sokszor a gyermekotthonos társak szervezik be egymást, ahogy Móni is tette.

Ez így van, de azért mindig van egy felnőtt a történetben. Ha más nem, akkor aki igénybe veszi, vagy az, aki ráveszi a gyerekeket, hogy ilyesmit szervezzen. Sok gyermekotthonos vezető mondta, hogy folyton ugyanaz az autó köröz az intézmény körül, vagy hogy mindig áll ott valaki. Megjelentek a rendőrök néhányszor, akkor elment az autó, és egy ideig nem volt ott. Nem lehet azt mondani, hogy a rendőrség tétlen, de önmagában nagyon nehéz mit kezdeni azzal, hogy ott áll egy autó. Nem könnyű tetten érni és bizonyítani a bűncselekmény megtörténtét.

Hogyan látod a rendőrség munkáját?

A rendőrségen belül megkülönböztetik a bűnügyi és a közrendvédelmi szolgálati ágat. A bűnügyi állomány általában nagyobb érzékenységgel és speciális ismeretekkel rendelkezik az ilyen típusú ügyek kezelésében, azonban a közrendvédelmi állomány esetében véleményem szerint jelentős szemléletformálásra lenne szükség. A közrendvédelmi egységek, vagyis az egyenruhás járőrök találkoznak először az érintett személyekkel, így meghatározó szerepük van abban, hogyan indul el egy ügy. Néhány évvel ezelőtt anonim kérdőíves felmérést végeztem, és több válasz is rávilágított arra, hogy elengedhetetlen lenne a célzott képzés és a szemléletváltás a körükben.

Milyen válaszokat kaptál?

2020 nyarán jelentős jogszabályi módosítás lépett hatályba a gyermekprostitúció és az emberkereskedelem kezelésével kapcsolatban. A prostitúció többé nem minősül szabálysértésnek a 18 év alattiak esetében; ehelyett a hatóságoknak 60 napos gyermekvédelmi elhelyezést kell elrendelniük. Ez fontos szemléletváltást tükrözött, hiszen a jogalkotó egyértelműen az áldozatvédelem irányába mozdult el. Az említett anonim kérdőíves felmérésben azt vizsgáltam, hogy a közrendvédelmi állomány mennyire ismeri és alkalmazza ezt az új megközelítést. Feltételeztem, hogy a válaszadók magabiztosan felismerik majd az „általános védelmi intézkedés” fogalmát, illetve azt, hogy a prostitúcióba kényszerített kiskorú minden esetben áldozatnak minősül. A kapott eredmények azonban nem igazolták ezt az előfeltevést. Fontos hangsúlyozni, hogy a felmérés 2021-ben készült, és azóta a képzések és a szakmai iránymutatások fejlődése valószínűsíthetően javította az állomány felkészültségét.

Mekkora a létszámhiány a rendőrségen?

Jelentős a létszámhiány, és véleményem szerint jóval súlyosabb, mint amennyire az kívülről érzékelhető. A probléma ugyanakkor nem kizárólag a rendvédelemre korlátozódik. Az állami szféra számos területén, így a gyermekvédelemben, az oktatásban és az egészségügyben is komoly strukturális nehézségek mutatkoznak. Noha ezek a rendszerek első pillantásra távol állnak egymástól, a működési hibák összeadódnak és egymást erősítik, majd végül a sajtónyilvánosságot is elérő, súlyos ügyekben mutatkoznak meg.

Fülöp Orsolya

Címlapkép: dr. Windt Szandra