A jogállamiság rendszerszintű válsága Magyarországon – az Európa Tanács súlyos bírálatot fogalmazott meg

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Monitoring Bizottsága átfogó jelentést tett közzé Magyarországról, amely szerint 2010 óta a Fidesz–KDNP kétharmados többségére építve fokozatosan leépült a fékek és ellensúlyok rendszere, gyengült a bíróságok függetlensége, nőtt a korrupció és beszűkült a média- és civil szabadság. A dokumentum szerint a jelenlegi helyzet „összességében aláássa a demokratikus intézmények működését” – és számos ponton visszaigazolja a magyar és nemzetközi civil szervezetek által éveken át hangoztatott aggodalmakat.

Magyarország 1990-ben csatlakozott elsőként a volt keleti blokk államai közül az Európa Tanácshoz, vállalva a pluralizmus, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartását. Az elmúlt másfél évtizedben azonban – különösen a 2011-es Alaptörvény elfogadása óta – sorozatos nemzetközi bírálatok érték a kormányt, amiért szisztematikusan gyengítette a demokratikus intézményeket.

A Monitoring Bizottság 2022-ben hivatalos vizsgálati (monitoring) eljárást indított Magyarországgal szemben, és öt véleményt is bekért a Velencei Bizottságtól. A mostani, 2025 szeptemberében nyilvánosságra hozott jelentés ezekre, valamint helyszíni tényfeltáró látogatásokra támaszkodva tárja fel a rendszerszintű problémákat.

A dokumentum jelentéstevői Eerik-Niiles Kross (észt képviselő, az Alliance of Liberals and Democrats for Europe frakció tagja), és George Papandreou (görög képviselő, a Socialists, Democrats and Greens Group tagja) voltak. Ők 2023 elején kaptak megbízást a vizsgálat lefolytatására, több helyszíni látogatást is tettek Magyarországon (Budapesten és Debrecenben), és a Velencei Bizottság, az Európa Tanács Emberi Jogok Biztosa, valamint civil szervezetek bevonásával állították össze a jelentést.

A választási rendszer „torzító gépezetté” vált

A jelentés szerint a 2010-es választási győzelem után a Fidesz–KDNP úgy alakította át a választási rendszert, hogy az aránytalanul nagy előnyt biztosítson a győztesnek, és tartósítsa a kétharmados többséget.

A 386 fős Országgyűlést 199 fősre csökkentették, a választókerületeket a kormányoldal által meghatározott „sarkalatos törvénnyel” rajzolták újra, mindenféle társadalmi konzultáció nélkül. A Velencei Bizottság ezt átláthatatlannak és a gerrymandering gyanúját felvetőnek minősítette.

Az egyéni választókerületekben megszüntették a kétfordulós rendszert, a „nyerteskompenzáció” bevezetésével pedig a győztes jelöltek többletszavazatai is a pártlistára kerülnek, így a 2022-es választáson a Fidesz 52,5%-os listás eredménnyel 82%-os egyéni mandátumarányt ért el.

A határon túli szavazás rendszere szintén torzít: a külhoni magyar állampolgárok levélben, ellenőrizhetetlen körülmények között szavazhatnak, és 2022-ben 94%-uk a Fideszre voksolt.

Az Alaptörvény „foglyul ejtése”

A kormánypárt kétharmados többségét az Alaptörvény és a kétharmados „sarkalatos törvények” révén saját politikai preferenciáinak bebetonozására használta. Az alkotmányt 2011-ben kizárólag a Fidesz–KDNP szavazataival fogadták el, az ellenzék bojkottja mellett, majd 15 alkalommal módosították – jellemzően hevenyészett eljárásban, egyeztetés nélkül.

Az Alaptörvényben számos szakpolitikai kérdést (adózás, nyugdíj, családtámogatás) is rögzítettek, így a mindenkori kormányok mozgásterét is korlátozzák. Az alkotmánybírókat, a Kúria elnökét, a legfőbb ügyészt, a Médiatanács tagjait, az ÁSZ elnökét és más független intézmények vezetőit gyakorlatilag kizárólag a kormánytöbbség nevezhette ki – sok esetben korábbi fideszes politikusokat –, ami teljesen kiüresítette a fékek és ellensúlyok rendszerét.

A parlament kiüresítése, rendeleti kormányzás

A jelentés szerint a törvényhozási folyamatot is a transzparencia és az érdemi vita hiánya jellemzi. A kormány gyakran parlamenti bizottságokon vagy képviselőkön keresztül nyújt be súlyos horderejű javaslatokat, így megkerülve a kötelező társadalmi egyeztetést. A konzultációk jellemzően minimális időtartamúak és formálisak.

2020 óta a kormány folyamatos „veszélyhelyzeti” különleges jogrendben kormányoz, amely eredetileg a járványra, majd az ukrajnai háborúra hivatkozott. Ennek keretében több mint ezer rendeletet adott ki, gyakran a válsághelyzettől független témákban (például árszabályozás, pedagógussztrájk ellehetetlenítése), megkerülve a parlamentet.

Bírósági függetlenség és bírói nyomásgyakorlás

Pozitívumként a jelentés elismeri a 2023-ban elfogadott igazságügyi reformcsomagot, amely megerősítette az Országos Bírói Tanács (OBT) jogköreit az uniós pénzek lehívása érdekében. Ugyanakkor a bírói függetlenség továbbra is sérülékeny:

• a kinevezéseket erősen befolyásolja a politika,
• a bírói fizetések az EU legalacsonyabbjai közé tartoznak és politikai alku tárgyai,
• a bírák elleni nyilvános lejáratások és fegyelmi fenyegetések elterjedtek.

A jelentés szerint ez „elrettentő hatást” kelt, és a Baka kontra Magyarország ügy végrehajtása – amelyben a strasbourgi bíróság már elmarasztalta Magyarországot – még mindig hiányos.

Korrupció: rendszerszintű kockázat

A jelentés megállapítja: Magyarországon az egyik legmagasabb a korrupció érzékelt szintje az EU-ban. Az uniós Eurobarometer szerint a lakosság 88%-a tartja elterjedtnek a korrupciót, a vállalkozások 75%-a szerint pedig csak politikai kapcsolatokkal lehet érvényesülni.

A közbeszerzések versenyhiányosak, a politikailag független ellenőrző szervek (ÁSZ, Közbeszerzési Hatóság, Versenyhivatal, Integritás Hatóság) gyengék vagy politikailag elfogultak. Az Integritás Hatóság elnöke ellen 2025 elején nyomozás indult, amit sokan politikai leszámolásként értékeltek.

Az EU 2022-ben 6,3 milliárd eurónyi támogatást fagyasztott be korrupciós aggályok miatt, és 2024 végén 1,04 milliárd eurót végleg el is vesztett Magyarország – ez példa nélküli az unió történetében.

Média és civil társadalom: szabadság helyett lojalitás

A jelentés súlyosan bírálja a médiaszabadság állapotát. A Médiatanács valamennyi tagját a kormánypárt nevezte ki, az állami és állami tulajdonú cégek reklámköltéseit aránytalanul a kormánypárti médiumokhoz csatornázzák. A független szerkesztőségek működése ellehetetlenül, a médiapiac rendkívül centralizált és politikailag torzított.

A civil szervezeteket és az oknyomozó sajtót – köztük az Átlátszót – folyamatos hatósági nyomás éri.

A 2023-ban létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatalt a Bizottság egyenesen a civil társadalom elhallgattatására irányuló eszköznek tekinti, és azonnali megszüntetését követeli.

Kiemeli a „közérdekvédelmi alapítványok” (KEKVA) problémáját is, amelyekbe egyetemi és kulturális vagyon ezermilliárdjait szervezte ki a kormány politikai kinevezettek kezébe, kizárva a demokratikus ellenőrzést.

Ajánlások: választási reform, jogállami garanciák, független intézmények

A jelentés felszólítja a magyar kormányt, hogy:

• a 2026-os választások után teljes körű, pártokkal és civilekkel egyeztetett választási reformot hajtson végre,
• biztosítsa az Alkotmánybíróság, a Kúria és más független intézmények politikai befolyástól mentes vezetői kinevezését,
• erősítse meg a bíróságok függetlenségét és a bírák szólásszabadságát,
• hozza nyilvánosságra a GRECO (korrupcióellenes) jelentéseket,
• garantálja a média és a civil szervezetek szabadságát,
• tegye átláthatóvá a közpénzek költését és a KEKVA-k működését.

Ellenkező esetben Magyarország továbbra is monitoringeljárás alatt marad az Európa Tanácsban, ami a tagsági jogok korlátozásához is vezethet.

A teljes, angol nyelvű jelentést itt lehet elérni. Az összefoglaló elkészítésére a ChatGPT-t használtuk. A jelentéstevők az Átlátszónál is tájékozódtak, az Átlátszó főszerkesztőjét az Európa Tanács parlamenti közgyűlése is meghallgatta. Címlapkép: a jelentéstevők az Európa Tanács felvételén.