Pulai: választókerületi szinten jobban áll a Fidesz, de ez még nem elég a győzelemhez

Körülbelül 6 százalékpontosnál magasabb országos győzelemnél lehet a Tisza Pártnak parlamenti többsége, de ez attól is függ, mely ellenzéki jelöltek lépnek vissza, és hogy hozzányúl-e a Fidesz a választási rendszerhez – mondta az Átlátszónak Pulai András, a Publicus közvéleménykutató intézet vezetője.

Pulai hangsúlyozta, hogy hamisan idézték egy, a napokban tett nyilatkozatát, valójában nem mondta azt, hogy a választókerületi eredmények a Fidesz többségét vetítik előre, bár az igaz, hogy helyi szintű mérésekben a Fidesz számai kedvezőbbek, mint országosan.

– „A Publicus mérései szerint is vezet a Fidesz a Tiszával szemben az egyéni választókerületekben”, „Pulaiból kicsúszott az igazság: a Fidesz vezet” – ilyen címekkel idézték az Ön egy nyilatkozatát a kormánypárti médiában. Valóban a Fidesz vezetését mutatják a Publicus mérései?

– Aki megnézi a teljes, Klikk TV-s interjút, az hallhatja, hogy sehol sem mondtam olyat, hogy az egyéni választókerületekben mindenhol vezetne a Fidesz. A választókerületi szintű kutatásainkat megrendelők számára készítjük, ezért pontos adatokat nem közölhetünk belőlük, de azt elmondhatom, hogy billegő, ellenzéki többségű és hagyományosan fideszes választókerületekben is folytatunk méréseket. A billegő, azaz a jövő évi választás megnyerése szempontjából legfontosabb választókerületek között van olyan, ahol fideszes, van, ahol Tiszás vezetést mértünk.

Az igaz, és erről beszéltem is az interjúban, hogy a Fidesz az országos átlaghoz képest szisztematikusan jobban áll az országos eredményekhez képest, amik akár 10 százalékpontnál is magasabb Tisza-előnyt mutatnak. Hogy ennek mi az oka, arról még csak találgathatunk. Készítettünk egy matematikai modellt, amivel a vizsgált választókerületi eredményeket felvetítettük országos listásra. Ez alapján mintegy 7-8 százalékpontos Tisza-előnyt kapunk országosan. De van abban bizonytalanság, hogy valóban felszámíthatók-e a helyi eredmények az országosra.

– Eddigi méréseik alapján milyen mandátum-arányokra számíthatunk?

– Mandátumarányokat még azért nehéz előrejelezni, mert nem tudjuk, lesz-e valamilyen koordináció az ellenzéken belül az egyéni választókerületekben. Az általunk vizsgált billegő kerületek között van olyan, ahol az ellenzéki pártoknak (a Mi Hazánkat kivéve) összesen több szavazója van, mint a Fidesznek, de a pártpreferenciák állása alapján a Fidesz nyerné őket az ellenzéki szavazatok megosztottsága miatt.

Most körülbelül a kormányváltást akarók 80%-a készülhet a Tiszára szavazni. A maradék 20% legnagyobb része a DK-nál van, utánuk a következik a Mi Hazánk, ami azért érdekes, mert a párt szavazóinak közel fele nem akar kormányváltást. Összességében az általunk mért vizsgált billegő kerületek és a 7-8 százalékpontos előny most tiszás parlamenti többséget jelentene.

– Mekkora az esélye annak, hogy a Fidesz úgy nyer parlamenti többséget, hogy országosan jelentősen kevesebb szavazatot kap, mint a Tisza?

– Ez könnyen előfordulhat az egyéni választókerületek adta előnyök miatt. Azt sem lehet kizárni, hogy a választások előtt még egyszer hozzányúlnak a választási rendszerhez, hiszen a legutóbbi országgyűlési választás előtt is fél évvel a választások előtt volt az utolsó módosítás. A mostani rendszerben én a mintegy 5-6 százalékpontot tartom a fordulópontnak. Ha a legnagyobb ellenzéki párt ennél nagyobb előnyt ér el országos listán, akkor várhatóan elegendő egyéni választókerületet is megszerez a parlamenti többséghez. Kétharmados győzelemre most a Fidesznek nincsen reális esélye. Arra nagyobb az esély, hogy az ellenzéki pártoknak legyen összesen kétharmados többsége.

– A Tisza Párt egyéni jelöltjei még nem ismertek, más pártok már ismert neveket indítanak. Hogyan befolyásolhatja ez a választás eredményét?

– Nemcsak a Tisza jelöltjei ismeretlenek még, a választókerületek mintegy harmadában a Fidesz is új jelölteket indít. Van olyan terület, ahol az első három helyre várható jelölt neve még egyáltalán nem ismert, vagy változott. Amikor rákérdeztünk konkrét képviselőjelöltekre, volt olyan kutatás, ahol a tiszás jelöltet nem neveztük meg, hanem „a Tisza még ismeretlen jelöltje” szerepelt a listán, máskor úgy tettük fel a kérdést, hogy a helyben legaktívabb tiszás közszereplő nevét használtuk. Ha konkrét személyt is megneveztünk mint várható tiszás képviselő-jelöltet, akkor a Tisza jelöltje szisztematikusan rosszabbul szerepelt, mint az „ismeretlen tiszás jelölt.”

– Egyelőre kevés nyilvános, választókerületi szintű kutatás jelent meg. A legteljesebb ilyen adatsor az Indexen megjelent, állítólag a Fidesztől kiszivárogtatott kutatássorozat. Ezekben feltűnő, hogy mennyire eltérő folyamatokat mutat régiónként: van, ahol a Fidesz enyhe növekedését és a Tisza gyengülését mérték az EP-választásokhoz képest, máshol meg azt, hogy teljesen bezuhant a kormánypártok támogatottsága. A Publicusnál is ennyire széttartanak a régiók?

– Mi olyan választókerületet nem találtunk, ahol az EP-választások óta a Fidesz erősödött volna. A Fidesz támogatottságának alakulása régiók szerint eltérő, de nem olyan mértékben, mint az indexes kutatásokból látszik.

Alapvetően minden vizsgált választókerületben gyengült a kormánypárt, és erősödött a Tisza. A legjobban a déli országrészben alakultak a számok a kormánypárt számára, míg a keleti országrészben az átlagnál nagyobb mértékben vesztett szavazatokat. Budapesten szintén enyhén csökkent csak a támogatottságuk, de itt eleve alacsony bázisról is indultak. A Tisza alapvetően ott erősödött, ahol a 2010-es évek elején a Jobbiknak volt nagy bázisa.

Magyar Péterék erőssége, hogy egyszerre meg tudják szólítani a posztmateriális értékekre (demokratikus, polgári jogok) és a szociális populizmusra nyitott szavazókat. Ezeket korábban külön-külön tudták megszólítani a baloldali pártok és fénykorában a Jobbik – egyébként a párt aktivistái is tipikusan ebből a két háttérből jönnek. Egyszerre legutóbb Horn Gyulának, meg talán kisebb mértékben a 2000-es évek MSZP-jének sikerült ezt a koalíciót felépíteni.

A Fidesz eközben olyan – tipikusan rurálisabb – választókerületekben, ahol sem a Jobbik, sem a baloldal nem volt korábban sose erős, nagyrészt őrzi az erejét.

– Mennyire tudja a Tisza megszólítani a korábbi fideszeseket?

– A Fidesz szavazóbázisa eddig viszonylag stabil volt, az elmúlt három évben viszont több százezresre nőtt az elpártoló korábbi Fidesz-szavazók száma. Ők viszont nagyrészt nem mentek át másik párthoz, most a bizonytalanok, a nemszavazók táborát erősítik. A Tisza-szavazók nagy többsége korábbi ellenzéki, vagy korábbi bizonytalan, illetve inaktív. A jelenlegi Tisza szavazók 3-5%-a volt korábban Fidesz szavazó.

– Az elmúlt hónapok közvélemény-kutatásai rekord magas részvételi hajlandóságot mutatnak, egyes felmérések 80 százalékos részvételi arányt vetítenek előre. Valóban reális, hogy ennyien szavaznak jövőre? Most kinek kedvezne a magas részvétel?

– A részvételi hajlandóság a mi kutatásainkban is nagyon magas, de nem hiszem, hogy tényleg ekkora lesz. Ezek az számok ilyenkor még csak a politikai aktivitás magas fokát jelzik. Szerintem ahogy közelednek a választások, a közvélemény-kutatások is várhatóan reálisabb részvételi arányt mérnek majd, de abban biztos vagyok, hogy rekord magas lesz a részvétel.

Az elmúlt két országgyűlési választáson a magas részvétel a Fidesznek kedvezett, ami meg is lepte a kutatókat, mert korábban ennek az ellenkezője volt az igaz. Csakhogy addigra a kormánypártok kiépítettek egy mozgósító gépezetet, és a magas részvétel akkor már ennek a sikerességét jelentette. Most, a Tisza-hatás miatt azonban jó eséllyel ismét az alacsonyabb részvétel kedvezne a Fidesznek, ez így volt az EP-választások idején is.

Zubor Zalán