A Fertő tavi beruházás azonnali leállítását kéri az UNESCO a magyar államtól

„A projekt tervét törölni kell, és a megvalósítást azonnal le kell állítani” – ezt üzente a Fertő tavi nagyberuházásról az ENSZ kulturális és oktatási szervezete (UNESCO) Világörökség Központjának igazgatója, Mechtild Rössler a magyar kormánynak.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A levelet Turóczy Lászlón, Magyarország állandó képviselőjén, rendkívüli és meghatalmazott nagykövetén (az UNESCO-ban és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben/OECD) keresztül küldte a párizsi tisztviselő. Az indoklásban az olvasható, hogy az UNESCO szakértői szervezete (ICOMOS) szerint a „Soproni Fertő Part fejlesztés”-projekt a bemutatott méretben és formában sértené a „Fertő-Neusiedlersee kultúrtáj” határon átnyúló világörökségi vagyon autentikusságát és integritását, valamint a világörökségi listán szereplő hely kiemelkedő egyetemes értéke is jelentősen sérülne.

Környezetvédők és helyi lakosok hónapok óta tiltakoznak a Fertő tó partján készülő hatalmas állami beruházás ellen, mert féltik az eddig természetközeli állapotú tópartot és az ottani élővilágot. A közpénz-milliárdokból tervezett ökocentrummal, szállodával és sportközponttal kapcsolatos aggályokról két évvel ezelőtti cikkünkben megírtuk, hogy bár az osztrákokkal közös világörökségi helyszínről van szó, a kormány nem konzultált az építkezésről Ausztriával, sem az UNESCO-val.

Néhány napja publikált cikkünkben tudósítottunk arról, hogy a környezetvédők szerint számtalan jogszabállyal és rendelettel ütköző beruházás, ami ha megvalósul, közel 13 hektár természetes zöldfelület (nádas és füves, fás rész) lebetonozását, térkövezését jelenti.

Az UNESCO-tól a magyar félnek küldött figyelmeztetésben (e cikk szerzőjének a fordításában) az alábbi áll:

„Tisztelt Nagykövet Úr, tájékoztatom, hogy az ICOMOS áttekintette a »Fertő-Neusiedlersee kultúrtáj« határon átnyúló világörökségi terület magyarországi részének megőrzési állapotáról szóló, 2020. november 27-én benyújtott jelentést.

Az ICOMOS International arra a következtetésre jutott, hogy a »Soproni Fertő Part fejlesztés« projekt a bemutatott méretben és formában sértené a »Fertő / Neusiedlersee kulturális táj« határon átnyúló világörökségi vagyon autentikusságát és integritását. Emellett az objektum kiemelkedő egyetemes értéke is jelentősen sérülne. Ezért az ICOMOS International azt tanácsolja, hogy a projekt tervét törölni kell, és a megvalósítást azonnal le kell állítani.

Az ICOMOS International továbbá azt tanácsolja, hogy a helyszínen lévő létesítményeket helyre kell állítani, legfeljebb néhány további szerény elemmel kiegészítve. Amennyiben a »Soproni Fertő-tó fejlesztés« projekt leállítására vonatkozó ajánlást nem követik, a helyszínt olyan veszély fenyegeti, amely hatással lehet annak a kiemelkedő egyetemes értékére.

Nagyra értékelnénk, ha a mellékelt ICOMOS Szakmai Véleményt (lásd a mellékletet) megosztaná az illetékes hatóságokkal megfontolásra, és folyamatosan tájékoztatná a Világörökségi Központot arról, hogy milyen módon veszik figyelembe ezeket az ajánlásokat. Végezetül szeretném felkérni a részes államot, hogy az Operatív Irányelvek 172. bekezdésével összhangban osszon meg a »Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj« nevű, határokon átnyúló világörökségi helyszín állapotmegőrzésével kapcsolatos minden releváns friss információt.”

Mészárosék letarolták a nádast, a tulajdonosoknak le kell bontaniuk a világhírű cölöpházakat

Tavaly elkezdődött a Fertő tóhoz tervezett kormányzati óriásprojekt: Mészáros Lőrinc cége nyerte a vitorláskikötő építését 9 milliárd forintért. Helyszíni fotók szerint a kivitelező nagy területen letarolta a nádast, és hatalmas gépek dolgoznak a helyszínen. Közben a világhírű cölöpházak tulajdonosait felszólították az ingatlanok lebontására, ami több tízmilliós költséget jelent nekik.

A levélhez csatolt részletes magyarázat kitér arra, hogy a vizes élőhelyek védelme érdekében létrejött Ramsari Egyezmény titkársága már 2019-ben jelezte a magyar kormánynak, hogy problémás a tervezett Fertő tavi beruházás, de azt a választ kapták – egy helyettes államtitkáron keresztül –, hogy a projektnek nem lesz jelentős hatása a természetes környezetre.

Az UNESCO indoklása szerint annyi panasz érkezett a nemzetközi szervezethez az ügyben, hogy a Világörökség Bizottság állapotmegőrzési jelentés készítését kérte a magyar államtól a Fertő-Neusiedlersee kultúrtáj kapcsán. Ezt a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkára, Füleky Zsolt küldte el Párizsba. Az UNESCO tanácsadó szerve, az ICOMOS decemberben kapta meg ezt az anyagot, majd 2021. februárban az osztrák kormány kiegészítő információkat küldött ehhez.

Az UNESCO mostani anyaga elmarasztalóan ír a Fertő tó partján az osztrák oldalon történt beépítésekről is. A magyar oldal kapcsán sorolt kifogások között szerepel az is, hogy a kormány nem küldte el a szervezetnek a beruházás részletes terveit, így az ICOMOS-nak fel kellett kutatnia ezeket, továbbá, hogy a magyar kormány által tavaly novemberben küldött 641 oldalas állapotmegőrzési jelentés tele van ismétlésekkel.

Helyi lakosokkal és Ausztriával is konfrontálódik a kormány a Fertő-tavi óriásberuházás miatt

Legalább 23 milliárd forint közpénzből akar megvalósítani a kormány egy hatalmas turisztikai beruházást Fertőrákoson, ahol a tervek szerint szálloda, sportközpont, ökocentrum, új strand és kikötő is épül majd a tóparton.

Idén év eleji hírlevelében már az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság is megfogalmazott – óvatosan – kritikus megállapításokat:

• a beruházással kapcsolatban erősen megkérdőjelezhetők azok a projekt elemek, amelyek forgalmat vonzanak, de a tóparttól távolabb is elhelyezhetők, mint például a tervezett sportközpont;
• a kemping területén tervezett pihenőházak (motel) megépítése a helyszín túlzott beépítettségét eredményezi;
• a Fertő tó partján nem lehet cél egy bárhol felépíthető négycsillagos épület építése, hanem csak egy környezetéhez illeszkedő léptékű, helyi értékeket hangsúlyozó, egyedi karakterű létesítmény lehet indokolt.

A projekt látványterve

Sopron megyei jogú város Helyi Építési Szabályzatát kétszer is (2017-ben és 2018-ban) módosítani kellett e beruházás érdekében úgy, hogy közvetlenül a tó partján is lehessen építkezni. Annak ellenére, hogy a vízpartok beépítését korlátozó kormányrendelet alapján a Fertő tónál 6 méteres sávban csak vízgazdálkodással és rendészettel összefüggő építményeket lehet építeni. Helyi környezetvédők (A Fertő tó Barátai Egyesület) két hónappal ezelőtt a zöld ombudsmanhoz fordultak, hogy kezdeményezzék a természetromboló nagyberuházás alapját jelentő helyi építési szabályzat alkotmányossági vizsgálatát. Erre egy május 25-én közzétett figyelemfelhívásban reagált is országgyűlési biztoshelyettes.

A Fertő tó Barátai Egyesület egyik alapítója, Kun Zoltán természetvédelmi szakértő tavaly januárban bejelentést tett az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságánál, mert szerinte jogszabályokba ütköző módon készült a környezeti hatástanulmány, amire a Fertő tavi építkezés engedélyei alapoztak. Mivel úgy értesültünk, hogy az ügyben Brüsszelből megkeresték a magyar kormányt, és tőlük válasz is érkezett a Bizottsághoz, a legutóbbi cikkünk írásakor megkerestük az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságát, a Miniszterelnökséget és az Agrárminisztériumot, hogy megismerjük ezeket a dokumentumokat, de azóta csak az Európai Bizottságtól kaptunk választ ezekre a kérdéseinkre (a Bizottság budapesti képviseletének a sajtóosztályán keresztül):

„Az említett leveleket panaszként nyújtották be, és egy folyamatban lévő vizsgálathoz kapcsolódnak (az EU Pilot szakaszban). Ezért a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló 2001/1049 rendeletben előírt mentességek hatálya alá tartoznak. Mindazonáltal a következő információkat tudjuk nyújtani:

A hivatkozott 2019. évi levelet hivatalos panaszként vették nyilvántartásba. A beküldött adatok előzetes értékelése után és a 2020. január 23-24-én tartott Természetvédelmi Párbeszéd találkozó alkalmával a Bizottság felkérte a magyar hatóságokat, hogy nyújtsanak további információkat annak ellenőrzése érdekében, hogy a projekt megfelel-e az alkalmazandó uniós jognak, különösen az élőhelyvédelmi irányelvnek (92/43/EGK irányelv). A Bizottság jelenleg vizsgálja a kérésükre válaszul kapott információt, és ennek megfelelően megteszik a szükséges megfelelő intézkedéseket.”

A NER-elit áll a tóparti természetromboló beruházások többsége mögött

Közel 13 hektár füves, nádas területet fognak betonnal és térkővel befedni, ha megvalósul a Fertő tó partján tervezett hotel, apartmanház és sportkomplexum. A Balaton környékén is sorra jelennek meg a vízpartot és a nádast károsító építkezések, Tatán hatalmas szállodát építene egy beruházó a tavon, ami évente vadludak ezreinek a találkozóhelyéül is szolgál.

A Fertő tó ügyében – június 5-én – az Európai Bizottság Környezetvédelmi biztosának beavatkozását kérte a Párbeszéd Magyarországért három politikusa, Jávor Benedek, Budapest Brüsszeli Képviseletének vezetője, a Párbeszéd uniós tanácsadója, Kocsis-Cake Olivio, a párt országgyűlési képviselője és Jakál Adrienn, soproni önkormányzati képviselő, a Párbeszéd Győr-Moson-Sopron 4. sz. választókerületi képviselőjelöltje. Az ügyben kiadott közös sajtóközlemény szerint a párt a közelmúltban már egyszer panaszbeadvánnyal fordult a Bizottsághoz a magyarországi Natura 2000 védettségű területeken zajló környezetpusztítások miatt, külön kiemelve a Fertő tó esetét.

Horn Gabriella