Klientúraépítésre használja a kormány a válsághelyzetet a TASZ és a K-Monitor szerint

A két civil szervezet 2020 szeptemberében indította el közös programját, melynek során 3 havonta kiadott jelentésekben értékelik a korrupció és a jogállamiság helyzetét. A második jelentés az augusztus 30. és december 1. közötti időszakot öleli fel, és szakértői véleményt adott hozzá Erdélyi Katalin, az Átlátszó főszerkesztő-helyettese is.

Idén szeptemberben a K-Monitor és a TASZ közös korrupciófigyelő programot indított, hogy háromhavonta kiadott jelentésekben értékeljék az állami korrupció, és a jogállamiság leépítésére irányuló törekvések alakulását. A két szervezet két kategóriában összesen hat állítást fogalmazott meg, és ezeknek az érvényesülését vagy épp hiányát vizsgálják az események áttekintése során.

Az első jelentés a koronavírus-járvány első hullámának eseményeit vizsgálta, és azt állapította meg, hogy a kormány többszörösen visszaélt a vírushelyzettel: megerősítette saját hatalmát, gazdasági előnyökhöz juttatta gazdasági holdudvarát, és csökkentette politikai ellefelei mozgásterét.

A K-Monitor és a TASZ szerint többszörösen visszaélt a kormány a vírushelyzettel

A két civil szervezet által 2020 szeptemberében elindított korrupciófigyelő program során 3 havonta kiadott jelentésekben értékelik az állami korrupció és a jogállamiság leépítésére irányuló törekvések alakulását. Az első jelentés a koronavírus-járvány első szakaszának eseményeit vizsgálja – az anyaghoz szakértői véleményt adott az Átlátszó főszerkesztő-helyettese, Erdélyi Katalin is.

December 17-én jelent meg a K-Monitor és a TASZ második korrupciófigyelő jelentése, ami a koronavírus-járvány második magyarországi hullámának eseményeit, az augusztus 30. és december 1. közötti időszakot taglalja.

„Az előző jelentésünkben is kiemeltük, hogy a kormány az új típusú koronavírus által okozott járvánnyal összefüggő válságot minden lehetséges módon arra használja, hogy abból saját politikai-gazdasági körei húzzanak hasznot. Ez a tendencia szeptember óta tovább folytatódott” – olvasható az anyagban.

A jelentés hangsúlyozza, hogy a vizsgált időszakban számos probléma volt a jogalkotással: „a széles tömegeket érintő, súlyos korlátozásokat előíró kormányrendeleteket több alkalommal is csak a hatályba lépésük előtt pár perccel vagy órával hirdettek ki. Ezzel szemben a kormány az Országgyűlésnek nagy terjedelmű és bonyolult törvényjavaslatokat nyújtott be, ami arra utal, hogy a jogalkotási kapacitásokat elsősorban ezen javaslatok és nem a védekezéssel összefüggő rendeletek megszövegezésére fordították.”

Számos, a válságkezelés árnyékában hozott jogszabályt már a 2022-es választásra készülve hozott a kormány az anyag szerint, amely ezek közé sorolja a választási törvény módosítását, az Alaptörvény kilencedik módosítását (ami szűkíti a közpénz fogalmát), és ide sorolják az állami vagyon alapítványokba való kiszervezését is – külön kiemelve a Színház- és Filmművészeti Egyetem „modellváltását”, amely az érintettek bevonása nélkül történt, nagyszabású tiltakozást kiváltva.

Azt is problémásnak tartják a civilek, hogy a járványhelyzettel kapcsolatos adatokat visszatartják az illetékesek, valamint többször hibás adatokat közöltek, ellentmondások voltak a kormányzati kommunikáció és a meghozott intézkedések között, a sajtó érdeklődését pedig ignorálják és sértésnek veszik a döntéshozók.

Az anyag kitér arra is, hogy a járványhelyzetre hivatkozva ismét meghosszabbították a közérdekű adatok kiadásának határidejét, ugyanakkor a hozzá közel álló cégek anyagi támogatására, valamint a hulladékbiznisz államosítására volt ideje és energiája a kormánynak a második hullám idején is.

A K-Monitor és a TASZ második korrupciófigyelő jelentése teljes terjedelmében itt olvasható:

 

Korrupciofigyelo_masodik_jelentes by Katalin Erdélyi on Scribd

A jelentéshez szakértői véleményt adott Gyükeri Mercédesz, a HVG újságírója, Hajdu Nóra, az IDEA Intézet munkatársa, és Erdélyi Katalin, az Átlátszó főszerkesztő-helyettese.

Címlapkép: Pintér Sándor belügyminiszter és Orbán Viktor miniszterelnök az Operatív Törzs ülésén 2020. november 4-én. (forrás: Orbán Viktor/Facebook)