Haláltó és fehér kupacok: belógtunk a Cséry-telepre, kármentesítésnek még semmi nyoma

Meglepően könnyen juthat be valaki a fővároshoz tartozó Cséry-telepre, ahova évekig illegálisan hordták a veszélyes hulladékot, ami továbbra is szennyezi a környező lakóterületek talaját. Fotóriport.

A G7 írt arról tavaly, hogy „egy fél budapesti városrész alatt mérgezett a föld, a helyiek mégis alig tudnak róla„: a pestszentimrei Cséry-telep Budapest egyik legnagyobb hulladéklerakója volt a XX. században, az 1890-es évektől gyűlt itt a főváros szemete és szennye. A lerakó a hatvanas évekig fogadott kommunális hulladékot, de azt követően sem zárták be teljesen. A kétezres évekig hordták ide a szennyvíziszapot szippantós autókkal a környék csatornázatlan utcáiról, a terület alatti talajvíz általánosan szennyezett, a rákkeltő anyagok közül többek között arzént, nikkelt és PAH vegyületeket mértek benne.

A Népszava februári értesülése szerint 1,8 milliárdból áll neki a Cséry-telep kármentesítésének Budapest, a telken a főváros egyik legnagyobb hulladékudvara készülne majd, uniós pénzből, aminek hála a dél-pesti szemetet gyorsabban és kevesebb járművel lehet majd begyűjteni. A beruházás tervezett határideje 2021 novembere, de június végi látogatása alkalmával az Átlátszó fotóriportere még semmi jelét nem tapasztalta a kármentesítésnek.

A Nagykőrösi úti Nagybani Piachoz közeli Pestszentimre-felső vasúti megállótól csak kicsit kell a Kettős Kőrös utcán sétálni a Halmierdő felé, hogy feltűnjenek a meddőhányókra és szeméttelepekre emlékeztetően amorf dombok a lapos külső pesti vidéken.

A váltakozóan lankás és meredek, de hasonlóan lapos tetejű, feltűnően természetellenes dombokon fű és gaz, kisebb számban bokrok és fák nőnek, közéjük többé-kevésbé kitaposott ösvények vezetnek fel a területet a kertes házaktól elválasztó burkolatlan utca és a Nagy-Burma nevű elhagyott iparvágány felől.

A földhányásokra felsétálva a nagyobb családi házak és a szomszédos Péterhalmi-erdő lombkoronájának tetejéhez hasonló magasságra juthatunk, a Cséry-telep felé nézve viszont még nem látni semmit, csak újabb, véletlenszerű magasságú, viszonylag laposabb tetejű dombokat. A megfelelő ösvényeken elindulva beljebb tudunk menni.

Az emberi tevékenységre földből kiálló vasoszlopok (állítólag mérőkutak) és kupacokban eldobált sörösdobozok utalnak: többen járhatnak ide zöld környezetben tölteni a szabadidőt.

A dombocskáknak egyszer csak vége, a meredek perem tetején kilátószerű pihenőhelyként egy autógumi van letéve. Innen észak felé egy zöld, fákkal, magas fűvel és virágokkal benőtt területet lehet megfigyelni, a távolban a Havanna-lakóteleppel, nagyon messze a budai hegyek is látszanak.

Feltűnő a Google műholdképein is jól látható négyzet alakú terület, amin fehér földkupacok sorakoznak katonás rendben. A földkupacok mellett egy kis fekete tó látszik a műholdképen is, amit a dombról levezető ösvényen egy aszfaltozott út érintésével, a magas fű és itt-ott nádas között lehet elérni.

A fekete tavacskát pár helyi Halál-tónak nevezi. Feltűnő, hogy a partján egy méteres körben nem nő semmi, a sötét gyűrű körül viszont dús, virágzó, zöld a növényzet. A kis tó melletti, meszes hatású kupacokra rálépve kicsit ragad a cipő talpa, a kupacok és a tó közti, átfolyásszerű csíkon alig van növényzet.

A tótól és kupacoktól északra hirtelen gödrök, meredek „völgyek” és újabb mesterséges dombocskák következnek. A „kilátótól” a már említett ösvényen egy aszfaltútra lehetett lejutni. A Halál-tavat övező zöld, fás, nádas, füves területtől kelet felé egy laposabb területet helyezkedik el. A már említett, derékszögű kanyarral aszfalt ide vezető utat magas lámpaoszlopok szegélyezik.

A kanyarodó aszfaltút egy téglalap alakú területet vesz körbe, ahol megint kis fehér kupacokat látni, de ezeket már jobban benőtte a gaz.

A Pestszentimre felől ösvényekkel hívogató, mint mondtam mesterséges formájú tetsző dombok az út mentén szakadékszerűen el vannak vágva, látszik, hogy sok szemét, törmelék van a földben.

Az aszfaltúton „kifelé” a téglalap másik, hosszú oldalához, a majdnem négyzet alakú területet kettészelő, a Havanna lakótelep felől érkező Ipacsfa utca lezárt folytatására jutunk.

A terület két végét összekötő út mellett „technológiai terület” címszóval rozsdásodik a belépést tiltó tábla, hogy ne menjen oda senki, ahonnan én jöttem. Kár, hogy a lakóterületről vezető ösvényen sem kerítés, sem ilyen tábla nem állta az utam, így jóhiszeműen be lehet sétálni az innen már veszélyesnek tűnő övezetbe. Pár perce még viccelődve neveztem Csernobilnak ezt a furán elhagyatott zónát.

Az Ipacsfa utca és a dombok felől először meglátott aszfaltút által körbevett téglalap alakú területre iparvágány vezet be a Kettős Kőrös utca felől. Mellette a szeméttelepet átszelő Ipacsfa utca egy kapun vezet be egy működő vállalkozásoknak otthont adó, régi, rossz állapotú ipari épületekkel beépített területre. Az iparvágány egy mesterséges hatásúnak tűnő, sóderes, gazosodó placc mentén jön be a Cséry-telepre, a távolban a teleppel szomszédos kutyaiskola található.

Az Ipacsfa utca mentén északnak, a Havanna-lakótelep felé haladva magas, fém tetejű, egyik oldalán nyitott épület helyezkedik el, amiben több emelet magasságú kőkupacokat választanak el betonfalak. A kőrakásokat munkagépek pakolják, az udvarán a Google műholdképének készítésekor az utcákról ismeri kék, zöld, fehér és sárga szelektív kukák százait tárolják óriási autógumikupacok mellett. Innen nem messze a telep északi kerítésének túloldalán a Waberer telepe és több autószerelő műhely található.

Fotók, szöveg: Vadász Ábel

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!