Vírusvédelmi kamutermékekre, online átverésekre áll át a szervezett bűnözés a járvány alatt

Miközben egyes hagyományos bűnözési formák a háttérbe szorulnak, szervezett bűnözői csoportok máris sikerrel nyergeltek át a koronavírus-válság ideje alatt is sikerrel űzhető más illegális tevékenységekre — állítják a területen járatos európai szervezetek.

Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!

Ahogy a COVID-19-válság hatására egyre több országban a határok lezárásával és társasági távolságtartással, otthonmaradással válaszolnak, úgy szűkülnek a szervezett bűnözés lehetőségei egyes hagyományos illegális szektorokban, így a kábítószer-kereskedelemben vagy a csempészetben.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Például Boszniában, ahol az autótolvajlás némi túlzással nemzeti sportnak számít, a reménybeli tolvajok máris azzal szembesülnek, hogy üres utcákon, az otthonukban üldögélő tulajok háza előtt parkoló járműveket sokkal nehezebb elkötni — állítják a mintegy ötszáz nemzetközi bűnüldözési szakértőt tömörítő Global Initiative Against Transnational Organized Crime (GI-TOC) forrásai.

A GI-TOC a témában született friss jelentése, valamint az Europol szintén a napokban közreadott kiadványa egyaránt arról számolnak be, hogy szervezett bűnözői csoportok a koronavírus miatt megváltozott társadalmi környezetben máris új illegális üzletekre álltak át. Az új bűnözői sikerágazatok megjelenése pedig a járványra adott társadalmi válaszok sikerességét ássa alá, hiszen részben a kialakult helyzeten élősködik, de legalábbis leköti a válság elleni védekezésben most különösen fontos szerepet kapó rendőri erőket.

Talán a legnagyobb változás, hogy — ahogy egyre több, az otthonába zárkózott ember tölti a munka- és a szabadidejét  is az interneten — a bűnelkövetés eminens színterévé is a kibertér készül előlépni. Az Europol szerint máris számos, jellegzetesen a járvány okozta körülményeket kihasználni törekvő támadást hajtottak végre bűnözői csoportok, jellemzően legitim gazdasági szereplők ellen. A sláger a social engineering és a phishing, azaz az egyszeri céges dolgozó megtévesztése egy munkajellegűnek tűnő kamu emaillel és a benne elhelyezett veszélyes linkkel vagy csatolmánnyal, majd további furmánykodással eljutni odáig, ahol a támadó annyi hozzáférést szerez a cég dolgaihoz, hogy abból könnyen profitálni tud.

Hogy az ilyen támadások megszaporodása milyen súlyos hatással lehet az amúgy is válságos járványhelyzetre, azt jól illusztrálja egy két hete történt csehországi eset. Miközben a koronaválság éppen nagyban kibontakozóban volt, a már csak a fertőzéstesztek elvégzésére felszerelt laboratóriuma miatt is különösen fontos brnói egyetemi kórházat érte kibertámadás. A veszély elhárításáig a kórházkomplexum teljes számítógépes hálózatát le kellett kapcsolni, az orvosok nem operálhattak, a sürgős eseteket pedig máshova kellett irányítani. Hivatalos mondás nincs arról, hogy pontosan mivel próbálkoztak a támadók, de feltehetően valamilyen ransomware, vagyis zsarolóvírus lehetett.

Ez a pár éve kifejezetten gyakori eljárás a célpont rendszerén tárolt összes adatot titkosítja, majd pénzt követel a feloldásért — illetve ebben az esetben a kórházban fekvők, vagy a vírusteszt eredményére várók életéért és egészségéért — cserébe.

Az Europol és a GI-TOC egyaránt felhívta a figyelmet arra, hogy az internetes gyermekpornográfia területén is a helyzet rosszabbodására számítanak. Az amerikai FBI egy figyelmeztetést is kiadott, miszerint az otthon tanuló és a felnőttekhez hasonlóan megnövekedett időt online töltő gyerekeket most merészebben kerülgethetik szexuális ragadozók.

Mindkét jelentés arról ír, hogy meg fognak szaporodni a különböző, a járványhoz kapcsolódó, vagy az alapvető létezéshez szükséges termékek online vásárlásával kapcsolatos csalások, a webshopokból a nagyközönségnek hamis terméket eladó kereskedi trükközéstől kezdve az olyan nagypályás átverésig, ami az Europol információi szerint már megtörtént EU-tagállamokban műküdő cégekkel.

A meg nem nevezett országokban bejegyzett vállalatok egyike Szingapúrból vásárolt volna alkoholos kézfertőtlenítőt, valamint FFP2-es és FFP3-as maszkokat 6,6 millió euró értékben — a pénzt elutalták, az áru sosem jött meg. A másik cég közel négymillió maszkot vett volna, és háromszázezer eurót vesztett.

Persze a webshopos átverést is meg lehet tolni: például a webshopokra mutató linkeket szakmányban gyártó robothadsereggel, vagy állítólagosan vírusmentesítő csodaszereket méltató kamu közösségi médiás profilokkal.

Az Interpol március elején egy kifejezetten webshopos átverésekre célzott akcióban 2500 webszájtot, 13 millió eurónyi potenciálisan veszélyes „gyógyszert” és 37 ezer orvosi engedélyezetlen, vagy hamisított orvosi eszközt (például arcmaszkot) vont ki a forgalomból.

De a csalások az internettől függetlenül, offline is mennek most. A Magyarországon is megjelent megfejtések, a fertőtlenítésre hivatkozva lakásokba bejutni igyekvő, fehér ruhás alakok, vagy a vírusra hivatkozva, az Egészségyüi Világszervezet, a WHO nevében történő telefonos „adománygyűjtés” az Europol szerint kontinensszerte ismert modellekre épülnek.

Mint a fentiekből látszik, az európai bűnüldöző hatóságok mindeddig javarészt sikeresen vették az új kihívások jelentette akadályt. A GI-TOC jelentése mégis felhívja a figyelmet néhány olyan tényezőre, amelyek hosszabb távon alááshatják a helyzet eddigi sikeres kezelését: egyrészt a szervezett bűnözőknek kitett társadalmi csoportok, például a kábítószerfogyasztók vagy a szexmunkások különös sérülékenységét emelik ki, másrészt azt a veszélyt, hogy a rendfenntartó szervek figyelme a válság súlyosbodásával lanyhulni fog a bűnüldözés területén.

De az is létező kockázat, hogy bűnözői csoportok egyes helyeken kiveszik az állam kezéből a helyzet kezelésével járó feladatokat, és ezzel megteremtik a társadalmi elfogadottságukat.

Címlapkép: Az Europol médiatárából. Fordította és szerkesztette Sarkadi Nagy Márton.

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!